Éveken át tartó viták várnak még ránk, de az Európai Bizottság szerdán benyújtott Fit for 55 csomagja alapján Európa 2050-re a világ első éghajlatsemleges kontinensévé válhat. Összefoglaljuk, hogyan tartják ezt lehetségesnek.
Épp elmúlt 5 óra, péntek van, július, 2035. Munkából vezetsz haza elektromos autódon, körülötted az utakon több e-járgány, mint valaha. Épp végeztél egy gyakornoki programmal, amelyben a megújuló energiák használatáról tanultál, és optimista vagy a pályamódosításod kapcsán, amit a környezetvédelmi szabályok szigorítása okán bezárt gyárak miatt vagy kénytelen meglépni. Ahogy a pirosnál állsz, rápillantasz a pittyegő telefonodra: a napi adataid alapján az ökolábnyomod tovább csökkent, máris jogosult vagy egy tízeurós élelmiszerutalványra.
Ez lenne a jövő? Ha az Európai Unió elfogadja az előtte álló klímavédelmi csomagot, akkor könnyen lehet, hogy ilyesmi lesz. Az uniós terv eurómilliárdos befektetéseket jelenthet, és a legradikálisabb gazdasági változást hozhatja az euró bevezetése óta. Nem mellesleg az évtized közepére a zéró emissziós pályára állíthatja a kontinenst.
Természetesen számos politikus és gazdasági szereplő ellenzi a progresszív javaslatot, még évekig forró vitákra lehet számítani ezzel kapcsolatban. De ha elfogadják, akkor Európában az élet szinte minden aspektusa meg fog változni, írja a Bloomberg.
Az Európai Bizottság klímavédelmi csomagjának legfőbb célja, hogy a kontinens 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentse károsanyag-kibocsátását (ezért a neve Fit for 55).
Szerdán Ursula von der Leyen bizottsági elnök egy sajtótájékoztatón elmondta, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése a következő évtizedben elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első éghajlatsemleges kontinensévé váljon.
Tegnap írtunk a csomag főbb pontjairól, most összefoglaljuk, hogyan tartják ezt lehetségesnek.
Változás – mindenhol
A javaslatok a kibocsátáskereskedelem alkalmazására az új szektorokban és a meglévő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szigorítására, a nagyobb energiahatékonyság érdekében a megújuló energia fokozott használatára, az alacsony károsanyag-kibocsátású közlekedési módok bevezetésének támogatására, valamint a szükséges infrastruktúra és a megfelelő üzemanyagok gyorsabb bevezetésére összpontosítanak. Összehangolják az adópolitikát az uniós zöld megállapodás célkitűzéseivel, és azokat a jogalkotási eszközöket összegzi, amelyek az európai éghajlatvédelmi törvényekben elfogadott célok teljesítését segítik, és alapvetően alakítják át az európai gazdaságot, írja az MTI.
A brüsszeli testület új kibocsátáscsökkentési célokat határozott meg a tagállamok számára az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra.
Az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait figyelembe véve ezek a célértékek az egy főre jutó GDP-n alapulnak.
Közlekedés
A személyautók jelenleg az EU teljes CO2 kibocsátásának 12 százalékáért felelnek. Az uniós bizottsági javaslat szerint a személygépkocsik és a kisteherautók ismertetett, szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási normái felgyorsítják az átállást a nulla kibocsátású mobilitásra, megkövetelve, hogy
az új autók átlagos kibocsátása 2030-tól 55 százalékkal, 2035-től 100 százalékkal csökkenjen a 2021-es szinthez képest.
Ennek eredményeként a 2035-től nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsi kibocsátásmentes lesz. Annak biztosítására, hogy a járművezetők Európa-szerte megbízható hálózatban tudják feltölteni járműveiket, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló felülvizsgált rendelet elő fogja írni a tagállamok számára, hogy
a kibocsátásmentes gépkocsik értékesítésével összhangban bővítsék a töltőkapacitásukat, valamint hogy elektromos és hidrogén-töltőállomásokat telepítsenek a főbb autópályákon, egymástól meghatározott távolságokra.
Az elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogénes feltöltés esetén 150 kilométerenként.
A légi közlekedésben és a tengeri közlekedésben használt üzemanyagok jelentős szennyezést okoznak, ugyanakkor ezek a területek eddig kimaradtak a szigorítások hatásköréből.
A fapados légitársaságok komoly ütésekre, utasaik pedig jelentős áremelésekre számíthatnak.
A bizottság szerint a légi járművek és a hajók számára biztosítani kell a tiszta elektromos energiához való hozzáférést a főbb kikötőkben és repülőtereken. A ReFuelEU nevű uniós légiközlekedési kezdeményezés pedig arra fogja kötelezni az üzemanyag-ellátást végző vállalkozásokat, hogy nagyobb arányban keverjenek fenntartható légijármű-üzemanyagokat, beleértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokat, úgynevezett e-üzemanyagokat az EU repterein használatos légijármű-üzemanyagokba.
Ehhez hasonlóan, a FuelEU nevű tengerészeti kezdeményezés ösztönözni fogja a fenntartható tengeri közlekedésben használt üzemanyagok és a kibocsátásmentes technológiák elterjedését azáltal, hogy felső határt állapít meg az európai kikötőkbe befutó hajók által felhasznált üzemanyag üvegházhatásúgáz-tartalmára.
Energiafókusz
Az EU a 2020-as energiahatékonysági céljait lényegében csak a pandémiának köszönhetően érte el. Az energiahatékonyság fokozását a bizottság minden fronton fontosnak tartja, ideértve az építőipart, a közlekedést, az agráriumot, a kommunikációs szektort. Még a középületek korszerűsítésére is kitértek.
Az uniós bizottság előírná azt is, hogy 2030-ra az energia 40 százalékát megújuló energiaforrásokból kell előállítani (jelenleg a cél 32 százalék),
illetve kötelező éves célt határozott meg a teljes energiafelhasználás és a kibocsátások csökkentésére, az energiafelhasználás javítására, valamint az energiaszegénység kezelésére.
Zöldítés
Az EU a természetet, erdőket és mezőket is segítségül hívná a légszennyezés káros hatásainak mérséklésére. Az erdők fokozott védelmével 2030-ra 310 millió tonnára növelné a zöld területek által elnyelt CO2-t a jelenlegi kb. 270 millió tonnáról.
Finanszírozás
Az Európai Bizottság egy új Társadalmi Klíma Alap létrehozását javasolja az uniós költségvetésből, amely a tagállamok és állampolgáraik zöld beruházásait is támogatná. A 2025–2032-es időszakban ez 72,2 milliárd euró összeget jelentene a Napi.hu szerint. A bizottság továbbá az Innovációs és Modernizációs Alapok méretének növelését is javasolja. Ezen kívül a tagállamoknak kibocsátás-kereskedelmi bevételeik egészét éghajlat-politikai és energetikai vonatkozású projektekre kell fordítaniuk, valamint a rászoruló háztartások támogatására.
Nyitókép: Drew Beamer / Unsplash
