Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Itt vannak az unió mestertervének legfontosabb pontjai, komoly változások jöhetnek

Szigorúbb szabályozás a légiközlekedésre és hajózásra, agresszív erdősítés, állami felújítási kötelezettség, karbonvámok bevezetése – csak pár példa az uniós ambiciózus klímatervéből.

Bemutatta az Európai Bizottság az „Fit for 55” klímacsomagot, amely elég komoly változást hozhat a közösség piacában és iparában. A cél, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentsék a károsanyag-kibocsátást az 1990-es szinthez képest, majd 2050-re karbonsemleges legyen a 27 tagú Európai Unió. Az ambiciózus célokról itt írtunk.

A bemutatott tervben leginkább olyan intézkedések vannak, amik az átlagembert nem, vagy csak áttételesen érintik, bár van olyan is, amit a saját bőrünkön is fogunk érezni.

Ugyanakkor fontos, hogy ez még nem egy elfogadott jogszabály, csupán egy tervezet, az uniós döntéshozatali mechanizmust ismerve hosszú tárgyalások, egyeztetések és jogi csatározás várható az elfogadás előtt.

Itt vannak a legfontosabb pontok:

Környezetvédelmi reformra vár a közlekedés

A károsanyag-kibocsátás jó része származik a vízi és légi közlekedésből, új sztenderdek nélkül nem lehet elérni a karboncélt. Ráadásul ez a két szektor eddig gyakorlatilag kimaradt a szigorúbb szabályozásból, pedig nagyobb a kibocsátásuk, mint a nagy gazdaságok némelyikének. A tengeri hajózási szektort betagolják a Kibocsátás-Kereskedelmi Rendszerbe (ETS – lásd lejjebb), a légitársaságoknak pedig gyakorlatilag büntetést kell fizetniük a környezetterhelésért. A Bizottság szeretné ráerőltetni a légi közlekedésre, hogy hatékonyabb, zöldebb üzemanyagkeveréket használjanak.

Az e-autózás is fókuszban van, mivel az autózás teszi ki a teljes közösség kibocsátásának 12 százalékát.

Így az e-töltők számát 2030-ig hárommillióra kell növelni a közösségben, 2035-től pedig gyakorlatilag betiltják a belső égésű motorokat.

Zöldíteni kell az energetikát

Régóta előtérben van a terület, de igen lassú az átállás. A Bizottság új célt állít fel: a teljes energiatermelés 40 százalékát kell megújulókból előállítani 2030-ig. Most 32 százalékos a cél, de ennél jóval több kell a karboncélokhoz.

klíma
Egyre több szélfarm kell. Fotó: Philip May / Wikimedia

Az energiahatékonyság javítása

A bizottság számos területen akarja növelni az energiahatékonyságot, arra készül, hogy az állami szektor középületeinek évente három százalékára ír elő felújítási kötelezettséget, hogy kevesebb energiát pazaroljanak. A tagállamok energiatakarékossági kötelezettségei pedig megduplázódnak, évi 1,5 százalékra nőnek.

Érdekes pont, ugyanis a közösség tavaly elérte saját 2020-as céljait de csak a covid miatt.

Földhasználat és erdőgazdálkodás

Az unió növelni akarja azt a széndioxid-mennyiséget, amit a környezetünk magától nyel el. Most nagyjából évi 270 millió tonnányi széndioxidot „szív fel” a növényzet, a Bizottság 2030-ra évi 310 millió tonnát akar látni. Ehhez agresszív erdősítésre, a fás területek szigorúbb védelmére és a zöldövezetek növelésére van szükség.

Át kell alaktani a kereskedelmi rendszert

Átalakítják unió Kibocsátás-Kereskedelmi Rendszerét (ETS). A rendszer lényege, hogy ösztönözze a piaci szereplőket, a kibocsátás csökkentésére, bő 15 éve hatályban van már. Most viszont gyorsítanák a dolgot, a kibocsátási sapkát, azaz a kibocsátás felső korlátját minél gyorsabban kell lejjebb húzni. Ez az ipari termelés szinte egészét, a közlekedést és a mezőgazdaságot és érinteni fogja, minden szereplőnek csökkenteni kell a karbonlábnyomát. Egy pénzalap is felállhat, hogy finanszírozza azokat a szereplőket, akik a legtöbbet bukják az átálláson.

Széndioxid-védővámok felállítása

Bevezetik a karbonvámot, az unióba behozott termékeket a karbonlábnyomuk alapján sújtják vámokkal. A rendelkezés nemcsak a károsanyag-kibocsátást javítani, de az uniós vállalatok versenyképességét is. Első körben az alacsonyabb környezetvédelmi sztenderdekkel bíró országokból származó acélra, a cementre és alumíniumra vonatkozna. Az importőrök csak tanúsítványok ellenében hozhatnák be ezeket a közösségbe – a tanúsítvány ára gyakorlatilag a büntetés az importért.

Oszd meg!