Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

“Vidd a rohadt céget tőzsdére!” – merre tovább, Uber?

Az elmúlt hónapok történései alapján egyre valószínűbb, hogy 2017 nem az Uber éve lesz. A vállalat presztízsén jelentősen rontottak az óriási sajtóvisszhangot verő botrányok (szexuális zaklatások a cégen belül, agresszív vállalati kultúra, különböző csalások és az ezzel kapcsolatos nyomozások, a jogi hercehurcák Európában), és úgy tűnik, üzletileg is ezer sebből vérzik.

Az Uber története a 2009-es alapítástól kezdve hosszú évekig az amerikai álom 21. századi forgatókönyvének tűnt. A startup-celeb első néhány évét rendkívüli népszerűsége és az ezzel párhuzamosan tapasztalható növekedés határozta meg: négy évvel az alapítás után, 2013-ban az Uber értéke átlépte az egymilliárd dollárt, csatlakozva ezzel az unikornisok képzeletbeli klubjához, nem sokkal később pedig a világ legértékesebb startupjává vált. A cég tavalyi értéke elérte a 68 milliárd dollárt, maga mögött hagyva riválisát, az 50 milliárdot érő kínai Didi Chuxingot.

 


Egészen addig, amíg egyetlen dolga a növekedés volt (és ez is leginkább a júzerszámra vonatkozott), az Ubernek bejött a határozott, időnként agresszív stratégia. Úgy tűnik azonban, egyre nő az olyan kihívások száma, melyek rendezéséhez a vállalat eddig megszokott stratégiája nemhogy nem elég, de valószínűleg egyenesen kontraproduktív ezek közül csupán az egyik a cég megtépázott hírnevének a helyreállítása.

Egy másik komoly probléma, amivel az Ubernek szembe kell néznie, az a vezetőségben tátongó üresedések betöltése. Bár a botrányok (és a részvényesek) nyomására távozó korábbi vezérigazgató, Travis Kalanick helyére augusztus végén sikerült megtalálni a megfelelő embert Dara Khosrowshahi, az Expedia volt CEO-ja személyében, a cégnek sem elnöke, sem pénzügyi és ügyvezető igazgatója nincsen jelenleg, ráadásul jó néhány fontos vezető pozíciót új emberek töltenek be. A CB Insights elemzőcég ábrája mindennél jobban mutatja,

Advertisement

mi a legégetőbb gond, most az Ubernél: konkrétan az, hogy nincs, aki a gondokat megoldja.

 

Forrás: CB Insights
Az Ubernek meggyűlik a baja a saját részvényeseivel (vagyis a befektetőivel) is, akik egyre sürgetőbben terelik a céget a tőzsdére, amitől az unikornisok sokszor ódzkodnak (sokan elbuktak az IPO után, mert kiderült, hogy “meztelen a király”).

Az Uber várt IPO-jával kapcsolatos feszültséget talán Fred Wilson, az Union Square Ventures társalapítójának – aki maga is befektető – szavai foglalják össze a legjobban: “Az Ubernek ki kell lépnie a nyilvános piacra, tőzsdére kell mennie. Amikor valaki pénzt kér tőled, az illetőnek felelőssége van abban, hogy azt vissza is kapd valamikor. Nem intézheti el simán azzal, hogy “menj a francba”.

Vigye azt a rohadt céget a tőzsdére!”

Nem véletlen, hogy a Khosrowshahi által megfogalmazott kiemelt célok egyike az, hogy a startup 1,5-3 éven belül tőzsdére menjen.

Miközben azonban az Uber a saját háza tája körüli krízisekkel van elfoglalva, legnagyobb nemzetközi és belföldi riválisai (például a Lyft, a Didi Chuxing vagy a Grab) folyamatosan növekednek, gyakran az Uber rovására. Tavaly augusztusban a kínai piacért folytatott versenyben a Didi Chuxing jött ki nyertesen – az Uber egyszerűen nem bírta az árversenyt, így végül inkább egyesült a nagy riválisával. Csak hogy érzékeltessük az erőviszonyokat: a Didi akkori értékét 28 milliárd dollárra tették, az Uber kínai leánycége 7 milliárdot ért az egyesüléskor. Noha a Didi egymilliárd dollárt fektetett magába az Uberbe a megállapodás részeként, az amerikaiaknak mégsem lehetett oka za örömre: csupán 20%-os részt kaptak az új vegyesvállalatból.

Ez volt ez első nagy piaci pofon, amit az akkor még Travis Kalanick vezette társaság elszenvedett. Egyértelmű: Kínát elvesztették, és ez alapjaiban rajzolta újra az Uber globális terveit.

Idén nyáron ráadásul kénytelen volt kihátrálni az oroszokért folytatott küzdelemből is, a forgatókönyv ugyanaz volt: a Yandex Taxival szembeni verseny végül a két cég egyesülésével végződött, az így létrejött NewCo nevű vállalatban az Ubernek mindössze 36,6 százaléknyi részesedés jutott végül.

Az Uber még (és már) meglévő vezetőségének tehát alaposan fel van adva a lecke, mindenesetre úgy tűnik, az automatizáció továbbra is kiemelt cél marad. Erre utal például, hogy az Ubernél jelenleg meghirdetett 1900 pozícióból hat százalék a cég önvezető autók fejlesztéséért felelős csoportjánál nyílt meg, de ezt támasztják alá a frissen felvásárolt cégek is. A Geometric Intelligence nevű startup tavalyi felvásárlása alapvető fontosságú az Uber mesterséges intelligenciával foglalkozó laboratóriuma szempontjából, míg az Otto az önvezető autók fejlesztése miatt nélkülözhetetlen az erre a piacra viszonylag későn belépő Ubernek. Az már csak hab a tortán, hogy az Otto bekebelezése szintén nem maradt botrányoktól mentes: a startup társalapítóját, Anthony Levandowskit ugyanis cégtitkok lopásával vádolja a Google anyacégéhez, az Alphabethez tartozó Waymo, ahol Levandowski egykor dolgozott.

 

"Ahol minden eladó, ott nincs vevő."