Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Szlávik János infektológus-főorvos. Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers

Szlávik: Év végére gyógyszer is lehet a koronavírus ellen

A Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa szerint orrspray, tabletta vagy injekció formájában év végére megérkezhet a gyógyszer is a kór ellen. Nem tart negyedik hullámtól. 

Az infektológus szerint ha ilyen ütemben haladna az oltakozás, akkor május végére elérhető lenne, hogy 8 millió ember kapja meg az első oltást (egydózisú vakcina ugyan kapott engedélyt és Magyarországon is van már belőle, de egyelőre nem oltanak vele). Ez ugyanakkor nem valószínű, mert a 4 millió regisztrált után jönnek azok a csoportok, akiket meg kell győzni, hogy vegyék fel az oltást – az Origónak adott videinterjúban a főorvos azt mondta, ez a fajta lassulás természetesen folyamat. 

Szlávik János 2020 szeptemberében interjút ad a Forbes-nak. Fotó: Orbital Strangers

Szlávik elmondta még: 

  • Ha az oltás után nem jelentkeznek az ilyenkor szokásos kellemetlenségek, 1-2 nap alatt elmúló mellékhatások (levertség, izomfájdalom, láz, fáradékonyság), ez nem azt jelenti, hogy nem alakult ki immunválasz, a kettő nem függ össze.
  • Sajnos gyakori, hogy eslő oltás után elkapják az emberek a vírust (az első vírus után is idő kell az immunválaszhoz, a megfelelő hatákonyságú védelem pedig a második dózis után két héttel alakul ki a legtöbb vakcina esetében). Szlávik szerint ilyen esetben a gyógyulást követő három hónapban kell felvenni a második oltást. 
  • Jelen tudás szerint a betegség után (3 hónapon belül) egy oltás elég a kétdózisú vakcinákból, mert ezekben az esetekben a második adag érdemben már nem befolyásolja az immunitást, az így is igen magas. 
  • Ha tartjuk az oltási tempót, júniusrra elég magas átoltottság alakulhat ki, Szlávik szerint nem abba az irányba tartunk, hogy számolni kellene negyedik hullámmal. 

Harmadik hete csökken a fertőzöttszám, de még csúcson a halálozás

  • A mutánsok okozhatnak meglepetéseket, a jelenlévők ellen a meglévő vakcinák megfelelő hatékonyságúak. 
  • A megfelelő átoltottság az újabb mutánsok kifejlődését is visszafoghatja, nem véletlen, hogy a mostani mutációk olyan helyekről indultak, ahol alacsony az átoltottság (Brazília, Dél-Afrika, Japán). 
  • Gyógyszer: teljesen más folyamat ilyet fejleszteni, mint vakcinát, ezt nem lehet egy év alatt megcsinálni, és ez nem ész vagy pénz kérdés. Kettő év viszont már elegendő lehet, év végén tehát már elérhetőek lehetnek hatásos készítmények (tabletta, orrspray vagy injekció formában), amivel életeket lehet menteni, Szlávik ebben bízik legalább is. A gyógyszer a mutánsok ellen is abszolút hatásos lesz. 
  • Év végére, jövő év elejére túl lehetünk Európában és Észak-Amerikában a járványon. Szlávik szerint ugyanakkor lesznek olyan elmaradottabb régiók (Dél-Amerika, Afrika, Ázsia egyes része), ahol a járvány még tovább fog dúlni és csak 2023-ra lehetünk túl rajta végleg, világ szinten is. 

A koronavírus elleni gyógyszeren pécsi virológusok is dolgoznak jelenleg, februárban jelentették be, hogy fontos eredményeket értek el. 

Borítókép: Szlávik János infektológus-főorvos. Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers

Oszd meg!