Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Satoshi Nakamoto szobor

Itt a világ első szobra a leghíresebb ismeretlenről

Miért kell szobrot állítani egy ismeretlen, álnév mögött rejtőző figurának? És hogy néz majd ki a szobor, ha nem tudjuk, kit ábrázol? Igazából mindegy is, a narratíva szerint ugyanis Satoshi a közösség maga, Satoshi mi magunk vagyunk.

A körülöttem gyülekező jó pár száz ember egyike sem néz ki feltűnően gazdagnak, mégis könnyen lehet, hogy súlyos milliomosok, esetleg milliárdosok álldogálnak mellettem. Csak lazán, mintás pólóban, rövidgatyában, néhányan ingben, semmi felvágás: itt mindannyian ugyanazon a piacon utaznak, felesleges a rongyrázás. Az esemény, amire gyűlnek egyedi, hiszen a világ első hasonló alkotásáról van szó, de azért a szoboravatók önmagukban nem vonzanak tömegeket.

Átadták ugyanis a világ első szobrát, amely Satoshi Nakamotót, a Bitcoin fejlesztőjét ábrázolja. Paff, nem nagy bumm, hiszen ugyanitt, a Graphisoft Parkban áll például Steve Jobs szobra is, valószínűtlen, hogy iPhone-fanatikusok ezrei jöttek volna el az átadóra.

Van azonban egy egész különleges érdekesség Satoshival és az ő szobrával kapcsolatban: senki sem tudja ki ő.

Ő az egyik leghíresebb ismeretlen

A mai napig rejtély, ki programozta le a világ első, működő blockchain-rendszerét, a Bitcoint. A Satoshi Nakamoto álnév mögött egy programozó, de valószínűbb, hogy programozók egy csoportja rejtőzik. A Bitcoin pályája 2008-ban annyival indult, hogy Satoshi Nakamoto névvel kikerült egy dolgozat a netre: Bitcoin: egy felhasználók közti elektronikus pénzrendszer. A dolog háttere a mai napig talány.

Satoshi szobra. Az arca tükröződik a kapucnis póló alatt, nem maradhatott el a Bitcoin-logó sem.

Ennek fényében elég érdekes, hogy mégis pontosan mit, kit ábrázol a szobor. Egy egyszerre elvont és nagyon is egyértelmű megoldás született:

a szobor arca tükröződik, hogy aki belenéz, saját magát lássa.

Egyszerű megoldás, mégis van pár üzenete. Az egyik egy talán kicsit földhöz ragadt, miszerint, hogy Satoshi úttörő volt, s mi mindannyian lehetünk pionírok, ha eléggé akarjuk és hajlandók vagyunk eleget dolgozni érte.

A másik üzenet viszont élő és érezhető: a Bitcoin nemcsak egy digitális fizetőeszköz, hanem egy közösség: saját üzenetekkel, motívumokkal, mondanivalóval, mémekkel és főleg érezhető benne az összetartozás – pont az, ami a mai minitömegben is érezhető volt. Ugyanazon a piacon vagyunk aktívak, mindenki tudja, mi az a HODL, mindenki érti, miért villognak az ethereumos vagy épp Elon Musk-os pólók.

Az üzenet: Satoshi a közösség maga, Satoshi mi magunk vagyunk.

A szoboravatás után indult a selfie-hadjárat, sokan fotózkodtak Satoshival. Sok fotós volt kint, tv-stábok, sőt a végén egy szett előtt álló bemondó angolul beszélt – a világ első Satoshi-szobrának híre a nemzetközi sajtót is bejárta.

A szobor ötletgazdája Györfi András, a Kripto Akadémia szakírója és a hazai kriptoökoszisztéma egyik ismert figurája pont erre utalt, amikor sok-sok közreműködő mellett köszönetet mondott a közösségnek is. A szobor ugyanis főleg közösségi finanszírozásból készült, a nagyjából kétmillió forintos szobor és az átadóünnepség költségének jó részét a közösség dobta össze.

Mi az új rendszer, amit Satoshi kitalált?

A legmegindítóbb beszédet Debreczeni Barnabás mondta, ő Magyarország első kriptopénz-váltójának és az első bitcoin ATM-jének üzembe helyezője. Sőt, mint most kiderült, a világ első Ethereum-blokkját is ő bányászta ki, amivel az iparág egyik legnagyobb legendáját, az Ethereum-alapító Vitalik Buterint is megelőzte. Debreczeni narratívája, hogy a Bitcoin visszaadja az emberek kezébe a pénzügyi szuverenitást. A gondolatmenet szerint Satoshi egy alulról építkező pénzügyi forradalmat honosított meg, egy új, párhuzamos gazdaság kiépítésében segített, amely gazdaság egyszerre transzparens és fair. Transzparens, mert az egész rendszer működése és felépítése átlátható, szemben a jegybankok monetáris politikájával, amelyet egy szűk elit zárt ajtók mögött dönt el. És fair, mert mindenki ugyanazok szabályokkal vehet benne részt, mindegy, az egy magyar egyetemista vagy maga a BlackRock.

„A kriptoközösség megtanulta a pénzügyiet állami atyáskodás nélkül intézni. Satoshi ajándéka az, hogy elindította az állam és a pénz különválasztásának folyamatát.”

A találó és fennkölt szavakat érdemes fenntartással kezelni, hiszen az államhatalom és a pénzügyek szétválasztása még jócskán odébb van és a Bitcoin elmúlt egyéves szárnyalása mögött is jórészt a globális tőkepiac nagy szereplői állnak. Ugyanakkor a mondanivaló nagyon is helytálló. A Bitcoin egyrészt egy nagyon transzparens, már-már stabil befektetési és értékmegőrző eszközzé vált, másrészt pedig a mögötte álló technológia,

a blockchain pedig jött, látott és győzött.

Bárki is Satoshi, amit alkotott, az érték

A globális pénzügyi infrastruktúra átállása a blockchainre csak idő kérdése: a rendszer a felhasználók olyan megbízható, olyan hiteles és olyan közvetlen kapcsolatát tette lehetővé, mint korábban semmi más. Gondolhatunk itt a szurkolók bevonását lehetővé tevő fan-tokenre, a digitális műalkotások eredetiségvédelmét garantáló NFT-kre, a kriptoeszközökön át való, bankokat nélkülöző decentralizált pénzügyekre vagy épp az ellátási láncokat alapjaiban gyorsító és átláthatóbbá tevő tokenekre. Mindegy, hogy mi lesz a Bitcoin árfolyamával, a blockchain most már velünk marad.

Bárki is volt az ismeretlen fejlesztő, amit alkotott, az érték. Megérdemli hát a szobrot Steve Jobs mellett.

És ez az érték egyre jobban beépül még egy olyan lassan eszmélő ország jogrendjébe, mint Magyarország. Nincs rá jobb példa, annál, minthogy az eseményen felszólalt Kalocsai Kornél, a Blockchain Hungary Egyesület elnöke is. Ez az egyesület bábáskodott a Pénzügyminisztérium mellett, hogy a kriptoeszköz fogalma bekerüljön a magyar jogrendbe, valamint, hogy a kriptovalutákon elért profit adózási kérdései végre átláthatóak legyenek. Lám, bő egy évtizeddel a megjelenése után hazánk államigazgatása is kénytelen elfogadni az újtípusú befektetési eszközök létezését – mi lenne ez más, mint Satoshi sikere?

De akkor kicsoda Satoshi?

A Bitcoin megjelenése óta eltelt bő egy évtizedben több embert is meggyanúsítottak, hogy ő Satoshi Nakamoto. Köztük van Hal Finney, egy, a bictoinkorszak előtti kriptográfiai szakértő, akiről az amerikai Forbes egyik szakírója állította, hogy ő lehet Satoshi. Gyanúba keveredett a magyar származású, amerikai programozó, Nick Szabo is, aki még a bitcoin előtt publikált egy „bit gold” nevű, decentralizált fizetőeszközről szóló tanulmányt, az első elméleti blockchain-modellt. A leggyanúsabb alak viszont valószínűleg Dorian Satoshi Nakamoto, egy japán származású, amerikai mérnök, aki a neve mellett a Newsweek szerint számos egyéb tulajdonságában is megfelel annak, amit a rejtélyes Satoshiról gondol az ember. Ám a valószínű, hogy sosem tudjuk meg, ki is volt valójában. És ez jó is így.

Borítókép: Satoshi szobra, mellette balra Györfi András, a szobor ötletgazdája. Forrás: Kisjuhász Krisztián

Oszd meg!