Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Kép: Icons8 team // Unsplash

Kifehérítik a kriptóvagyonokat, csak 15 százalék lesz az adó a kriptovaluták után

Megjelenik az első kriptoadózási szabály, a jövő évi adócsomag részeként az országgyűlés rendezi a kriptovalutákon elért profit utáni adózást – közölte ma Varga Mihály pénzügyminiszter, mikor bejelentette a jövő évi adócsomagot. A tárca Blockchain Magyarország Egyesület által kidolgozott javaslatot fogadta el, a tervezetet az országgyűlésnek való benyújtás után vitára bocsátják, de a kormányzat eddigi tempóját figyelembe véve tényleg elstartolhat az új rendszer.

A kereskedésen és a bányászaton elért nyereség után egységesen 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni úgy, hogy a tevékenységekhez kapcsolódó költségek (bányagép, villanyszámla, akár a tőzsdéknek fizetett díjak) levonhatók a nyereségből. 

Az új szabályok szerinti első adóbevallási határidő így 2023. májusa. A csomagnak része, hogy akik eddig adózatlan hozamot realizáltak kereskedésen vagy bányászaton, azok öt évre visszamenőlegesen adóamnesztiát kapnak, tehát a öt évvel korábbról származó nyereséget is le lehet büntetlenül adózni. Ez 2018. januárját jelenti. Egyelőre csak a jogszabály módosítását nyújtották be az országgyűlésnek, a NAV-ra vonatkozó részletszabályok kidolgozása várat magára. 

Feltörekvő kriptodevizák: miből lesz meg a Ferrari, ha a bitcoin már nem drágul annyit?

Hangsúlyos, hogy az adózás önbevallásos lesz. A NAV ugyanakkor ellenőrizheti a bevallás hitelességét és akkor az adózónak bizonyítani kell tudnia, hogy a bevallása a valóságnak megfelel. 

Sőt, végre törvényi definíciót kapnak a kriptovaluták, az unió Crypto Asset Regulation nevű tervezete nyomán a kriptoeszköz meghatározása:

érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.”

Ez elég tág, rugalmas meghatározás, ugyanúgy belefér a Bitcoin, mint egy tokenizált részvény vagy kötvény, szóval a keretszabályozás definíciója elvileg a későbbi fejlődési irányokat is lefedheti.

A szabályozással régi adósságot törleszt a kormányzat, az első kriptopiaci bumm óta ingoványos terület a kriptoeszközökre vonatkozó adófizetés. A jelenlegi, általános szabályok szerint a nyereségre összességében 30,5 százalékos adóteher vonatkozik, tehát bárki bármennyi profitot ér el egy-egy valután, annak harmadát át kell adnia az államnak. Sokan – különösen kisebb téteknél – inkább az adóelkerülést választják. 

Nehéz megbecsülni a hazai kézben lévő kriptoeszközök kapitalizációját, lett lévén a rendszerek pszeudonimak, azaz alapesetben nem lehet összekötni az adózót a saját számlájával.

„300 milliárd forintra becsüljük az itthon kriptoeszközökben tartott összeget” – mondta a Forbes.hu kérdésre Kalocsai Kornél, a Blockchain Magyarorszag Egyesület (BCME) elnöke. Ez a 300 milliárd forintos tétel lebeghet a kormányzat szeme előtt is: eddig ez a terület kívül esett az adóhatóság látókörén, ellenőrizhetetlen volt. Az alacsonyabb kulccsal azonban lehet, hogy egy részét be lehet vonni a költségvetésbe. 

Tízezer százalékos drágulás – viccnek indult, már nem az

Az új szabályozást a BCME dolgozta ki, a Pénzügyminisztérium képviselőivel való tárgyalássorozat után fogadta el azt a tárca. A BCME a „fekete doboz” elvet alkalmazta a javaslat kidolgozás során, azaz

amíg kriptoeszközben tartjuk a vagyont, nem keletkezik adófizetési kötelezettség csak akkor, amikor a nyerséget „kivesszük a fekete dobozból”, azaz normál devizára vagy forintra váltva hazautaljuk a számlavezető bankhoz.

Ugyan a mai bejelentés csak egy tervezet, de már így is nagy lépés, hogy a kormány elindult a szabályozás és az kriptovaluták önálló jogszabályi elismerése felé. „Az egész világ abba az irányba megy, hogy egyre kevesebb a titok” – magyarázza Kalocsai.

„A hatóságoknak hamarosan hozzáférése lesz a kriptotőzsdék adataihoz, a Coinbase már bőven szolgáltat adatokat az amerikai adóhatóságnak.” 

Kalocsai emlékeztet: a szabályozók szerte a világon elkezdték megregulázni a kriptovilágot. „A Facebook Libra (később: Diem) projektje felbőszítette a kormányokat, rájöttek, hogy muszáj lesz szabályozni a piacot. Kriptovalutát legálisan eladni egy nagyon összetett és nehéz folyamat (adózás, pénzmosási feltételeknek való megfelelés), és ennek a teljeskörű kiszolgálására sem a szabályozói sem a szolgáltatói környezet nem volt eddig maradéktalanul felkészülve.

Kép: Icons8 team // Unsplash


Oszd meg!