Megjelent a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) márciusi nemzetközi árösszehasonlító vizsgálata. A rezsicsökkentés miatt a földgáz átlagára márciusban Budapesten 2,81 eurócent/kWh volt, ami a felmérésben szereplő fővárosok között a legolcsóbb. A kérdés, hogy meddig.
A MEKH nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott havi ár-összehasonlítása az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait mutatja be. A vizsgálat adatai alapján kiszámított végfelhasználói árinformációk szerint
márciusban is Európa legalacsonyabb energiaáraival kalkulálhattak a magyar lakossági fogyasztók.
Ez természetesen a rezsicsökkentés miatt van: az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamosenergia- és földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen. Persze kérdés, hogy meddig: a rezsicsökkentés idén 1300 milliárd forintba kerülhet a költségvetésnek, aminek azonban egyre kevesebb mozgástere van, az idei évre tervezett hiány nagy része ugyanis már a választások előtt összejött.
Egy nagy szám: 60 százalék
A magyar fogyasztók ennyivel fizetnek kevesebbet az áramért az uniós átlagnál. A 27 uniós tagállam fővárosában fizetendő lakossági villamosenergia-árak átlaga januárban 25,55 eurócent/kWh volt, míg itthon 10,41 eurócent.
Ez a helyzet a gázzal
2022 márciusában Budapesten a földgáz lakossági átlagára 2,81 eurócent/kWh volt, amely a felmérésben szereplő fővárosok között a legolcsóbb. Az előző hónaphoz képesti kis árváltozást az euró-forint árfolyam változása okozta. Ezek azonban a fogyasztói árak, Magyarország egyébként a nyugatot jelentősen meghaladó feláron jut gázhoz.
A nyugatot jelentősen meghaladó feláron jutunk gázhoz
A 27 uniós tagállam fővárosában fizetendő lakossági földgázárak átlaga márciusban 11,64 eurócent/kWh volt, ami több mint négyszerese a magyar árnak. A januári árakhoz viszonyítva Amszterdamban 41,22 százalékkal nőtt, Berlinben és Stockholmban stagnált a lakossági földgáz ára, írta a MEKH.
A Bokros-csomag mértékét is megközelíthetik a megszorítások a befektetési guru szerint
A jövő
A kormánypártok fontos narratívája volt az EU-s szankciók kapcsán még a választási kampányban, hogy ha van orosz gáz, akkor van rezsicsökkentés. Budapest már ekkor jelezte, hogy az energetikai terén nem támogatja a szankciókat, és ebben volt több partnere is, hiszen Németország mellett több kelet-európai EU-tagállam is erősen kitett az orosz gáznak. Persze akad ellenpélda is, ha akarat van, akkor le lehet válni Moszkváról: a litvánok már megtették, a lengyelek követhetik őket egy éven belül.
„Nem az a lényeg, hogy jobb áron legyen, hanem hogy legyen orosz gáz Magyarországon, és ezt nem szabad veszélyeztetni.”
Orbán Viktor a választások után már szót sem ejtett arról, hogy az orosz gáz olcsóbb lenne Magyarországnak, okkal: nem olcsóbb. A piaci árakkal együtt Magyarország is drágábban kapja az orosz gázt, hiszen az árképletben benne van a tőzsdei jegyzés is. A rezsicsökkentésről is óvatosabban nyilatkozott a kormányfő, azt mondta, az a cél, hogy fenntartsák annak szintjét, és lát is erre lehetőséget – ennél több konkrétumot nem árult el.
Árstop, kamatstop, ársapka: meddig tartanak a kampány alatt bedobott akciók?
