Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Ilyen még nincs? Felmondtak, saját cégük azóta harmincszorosára nőtt egy év alatt – most jön a neheze

Bedő Tibor és Korpos Gergely másfél éve alapították a nemzetközi, online brókerválasztó kalauzt, amivel lebontják a országhatárokat, a Brokerchoosert. Az első kérdésükre, hogy van-e erre igény a piacon, igen a válasz. Most az a kérdés, hogy tovább fűtsék-e a növekedést, vagy kezdjenek pénzt is keresni.

„Olyan ez, mint a Skyscanner, vagy mondjuk a Google Maps, csak a pénzügyeidre. Megmondod, hol vagy most, és hova akarsz eljutni, mi pedig megmondjuk, hogyan tudsz eljutni oda, és melyik járattal” – rakja össze együtt a hasonlatot Bedő Tibor és Korpos Gergely, miután azzal nyüstöltem őket, hogyan magyaráznák el a brókert maximum filmekben látott nagymamámnak, miről is szól pontosan a Brokerchooser.

A magyar alapítású nemzetközi brókerválasztó oldalról szinte pontosan egy évvel ezelőtt írtunk a Forbes magazinban. A két alapító tízéves pénzügyi multis karrierjét hagyta ott, amikor neten keresve sehogy sem találtak nemzetközi brókercégeket összehasonlító oldalt. Első gondolatuk az volt, ők nem értenek a Google-keresőhöz. A második, hogy felmondjanak a munkahelyükön, és megcsinálják maguk.

„A brókereké egy nagyon bennfenteskedő piac, a szereplők eldugják az információkat, hogy ez egy távoli és titokzatos világnak tűnjön, pedig bárki lehet résztulajdonos az Apple-ben vagy az Alibabában” – mondja Korpos Gergely, aki korábban maga is portfólió-menedzserként dolgozott.

“Mi azt akarjuk elérni, hogy lebontsuk ezt a falat, megmutatjuk az összes rejtett költséget, az átláthatósággal pedig közelebb visszük az emberekhez a tőzsdézést.”

Akkor azt mondták, egy évet adnak maguknak, hogy megnézzék, van-e erre igény a piacon, és beindul-e az üzlet. Jelentik: beindult.

Korpos Gergely (balra) és Bedő Tibor (jobbra) brókerválasztó startupjára már két felvásárlási ajánlat is érkezett, de még befektetőt sem vontak be eddig. Fotók: Sebestyén László

Globális sztori

Egy évvel ezelőtt körülbelül havi ezer volt a látógatószámuk, mára összesen 180 ezren keresték fel a Brokerchoosert, a havi látogatottság 30-35 ezerre nőtt, ez harmincszoros növekedés egy év alatt. Az óriási ugrás főleg annak köszönhető, hogy bejött az – amúgy nem túl újszerű – ügyfélszerzési modelljük: a keresőoptimalizálás (SEO) és a tartalommarketing.

Lényegében a következő két dolgot kell megragadnia a terméknek, magyarázzák. „Először is jó szolgáltatást kell nyújtani, hogy a látogató nálunk megtalálja a neki megfelelő brókercéget, amit keres. Ugyanakkor azt is el kell érni, hogy ránk találjanak azok az emberek az online keresőkben, akiknek mi segíteni szeretnénk.” Amikor terméket fejlesztenek vagy tartalmat gyártanak, mindig ezt a két sapkát veszik fel. Eddig úgy tűnik, működik. „Egyik anyagunk, amiben arról írunk, mire figyelj brókerválasztásnál, nagyobbat futott, mint a Wall Street Journal hasonló cikke” – büszkélkedik Bedő Tibor.

A tartalom, mint ügyfélszerzési csatorna modell hasonló a magyar piacon a Grantis-féle nyugdíjbiztositas.com módszerére (róluk a 2018. áprilisi Forbes magazinban írtunk), igaz a Grantis pénzügyi tanácsadással foglalkozik, és kimondottan a magyar piacra lő. A Brokerchooser már a nulladik lépéstől globális piacra lőtt, ez pedig az ügyfelek összetételén is meglátszik.

A felhasználók 99 százaléka Magyarországon kívülről jön, a brókert keresők 60 százalékát Európa adja, 10 százalékuk jön az USA-ból, a maradék 30 százalék pedig a világ egyéb szegleteiből: Dél-Afrikai Köztársaságból, Ausztráliából, de a Közel-Keletről is sokan keresik őket.

Bal oldalon, hogy az ügyfelek melyik országból származnak, jobb oldalon, hogy melyik országban szerződtek le brókercéggel a Brokerchooseren keresztül. Ábra: cégközlés

Bevették a világ leggazdagabb magyarjának cégét is

A kínálatukba eddig 16 brókercéget vettek fel, van nagy nemzetközi bankhálózat brókere, kriptopénzre szakosodott kereskedő, vagy a leggazdagabb magyar a világon, Péterffy Tamás brókercége, az Interactive Brokers.

A világ leggazdagabb magyarja vészharangot kongatott a bitcoin miatt

„Heti három megkeresés érkezik be, hogy hogyan tudnának bekerülni hozzánk.” A kör folyamatosan bővül, de alaposan szűrik, kit engednek be. Elvárják a banki hátteret, vagy hogy a cég tőzsdére legyen bevezetve, csekkolják a tulajdonosi hátteret, a befektetővédelmet, és a teljesítményt, hogy kiszűrjék a szélhámosokat. Ezt követően pedig egy 30 szempontból álló elemzést végeznek, amik alapján a felhasználók személyes, kérdőívben felmért igényei szerint tudnak ajánlást adni.

Eddig főleg a növekedésre fókuszáltak, de a bevételek is követték valamennyire a felhasználók számának növekedését. A brókercégek a rajtuk keresztül érkező számlanyitások után sikerdíjat fizetnek, ez egy fix díj, nem függ attól, mekkora összeggel nyitnak számlát, vagy mekkora volumenben kereskedik a rajtuk keresztül szerződő ügyfél.

Ebből most nagyságrendileg havi 1-2 millió forint folyik be, elmondásuk szerint közel hasonló ütemben nő a bevétel, mint az oldaluk látogatottsága. A pénz arra elég, hogy a tízfősre bővült gyakornokokkal és részmunkaidős munkatársakkal felhízlalt csapatot és a termékfejlesztést eltartsa, de a két alapító még semmit nem vett ki a cégből.

„Ez most az egyik szűk keresztmetszet nekünk, és az aktuális dilemmánk is: hajtsuk tovább a növekedést, vagy kezdjük el kiépíteni a monetizációs csatornákat.”

Az mindenképp nagy segítség abban, hogy növekedni tudjanak a költségek kordában tartása mellett, hogy elsőként kerültek be a Közép-európai Egyetem inkubátorába, a CEU InnovationsLab programjába külsősként, nem CEU-sként. Közel vannak a legjobb szürkeállományokhoz, együttműködnek az egyetemmel, jönnek hozzájuk szakmai gyakorlatra, projektmunkára, és toborozni is tudnak.

„Most már elértük, hogy az összes fontosabb feladatra – weblapfejlesztés, adatelemzés, marketing – van valaki, aki legalább részmunkaidőben ezzel tud foglalkozni.”

Nem forex kell a nagymamának

A fő célpiacuk Európa (a magyar aloldalt nem sokkal az indulás után le is lőtték), de most, hogy megbizonyosodtak arról, hogy van igény arra, amit csinálnak, az amerikai terjeszkedésen törik a fejüket.

Ők is látják, hogy az igazán nagy sztorihoz ki kell szélesíteni a pénzügyi szolgáltatások körét. „A nagymamának, aki befektetne, valószínűleg nem bróker kell, hogy forexezni tudjon, hanem például egy személyes pénzügyi tanácsadó.” A kibővült víziót így fogalmazták meg:

„helping people where to invest”, tehát segíteni az embereknek, hogyan és hova fektessenek be általánosságban az igényeik és lehetőségeik szerint, a tőzsdén túl.

Orosz Bálint szerint – aki korábban a Skyscanner termékfejlesztési igazgatója volt – fontos különbség a Brokerchooser és az elején példaként felhozott Skyscanner között, hogy ebben az esetben a legtöbb látogató csak egyszer használja az oldalt, ritkán keresnek új pénzügyi szolgáltatót, brókert, tehát minden nap új felhasználókat kell keresni.”Ez egyre nagyobb mennyiségben egyre nehezebb lesz, és adott esetben egyre többe is fog kerülni, azaz nagyon sokáig nem tudja bizonyítani a cég, hogy az üzleti modellje skálázható és a növekedéssel méretgazdaságos. Ez befektetői szempontból nagy rizikó, mert ha túl magas az ügyfelszerzés költsége, akkor nem tud tovább skálázódni, és még ha egy profitábilis cégről is beszélünk, lehet, soha nem éri el azt az értékelést, amit a befektető remélt” – mondja Orosz, akinek a mobilappfejlesztő startupját, a Distinctiont a csapattal együtt a Forbes becslése szerint hozzávetőleg 10 millió dollárért vásárolta fel a repjegy-összehasonlító Skyscanner 2014-ben.

Magyarok fejlesztik a repjegyfoglalás Uberjét – a pénz nem akadály

Szerinte a Brokerchooserhez hasonló vásárlási kalauz oldalaknak a siker kulcsa az, hogy rájöjjenek, hogyan tudnak releváns tartalmat generálni és hozzá a megfelelő SEO és egyéb organikus, ingyenes csatornákat megtalálni, hogy egy nagy olvasói bázist érjenek el, akik végül az ő linkjeiken keresztül regisztrálnak egy-egy pénzügyi szolgáltatóhoz.

“Éppen ezért ezek az oldalak legtöbbször nem skálázódnak fénysebeséggel, leginkább több év kitartó, aprólékos munkája hozza meg azt a folyamatos növekedést, amivel sikereket tudnak elérni.”

Ilyen pénzügyi guide például a tengerentúlon a NerdWallet. A 2009-ben indult, több mint 500 millió dollárra értékelt cég egyszerre működik fintech vállalatként és gazdasági hír- és tartalomgyárként: a Brokerchooserhez képest sokkal szélesebb körű szolgáltatást nyújt a spórolási tippektől a bankkártyaválasztáson át a személyi- és lakáskölcsön hitelképesség-kalkulátorokig, mellette egy komplett szerkesztőség dolgozik a tartalom- és hírgyártáson, hogy látogatókat vonzzon, és ügyfelekké konvertálja őket.

Ennek azért van jelentősége, ahogy a kínálatban szereplő egyik brókercég, az Oanda CEO-ja elmondta, a pénzintézetek mindig azt gondolják, hogy az ügyfél pénztárcájának tartalma 100 százalékban náluk van, holott egy ember különböző cégeknél vezet számlát – itt értékpapírokat, ott nyugdíjmegtakarítást tart, máshol meg mondjuk devizát. Ugyanakkor a Brokerchooserhez hasonló közvetítő- és aggregáló oldalaknak, amik segítenek eligazodni a személyes pénzügyekben, az a nagy előnye, hogy az emberek pénztárcájának teljes befektetésre szánt tartalmára, az egész portfólióra lehet befolyással.

Befektetőt még mindig nem vontak be, de ebben az évben már két komolyabb felvásárlási ajánlatot is kaptak külföldről. Ennek még nem jött el az ideje, de a befektetők keresése napirenden van, a kapcsolatrendszer és a tudás miatt mindenképp nemzetközi piacról vonnának be kockázati tőkét.

Az erős befektetőn túl még egy dolog biztos kell ahhoz, hogy megvessék a lábukat az USA-ban. A NerdWallet is akkor indult be, amikor szerepeltek a CNN-en, és 2010-ben beválogatták a 20 legjobb pénzügyi weblap közé, ezért olyas valakit keresnek, akire rá lehet bízni a Brokerchooser tartalomstratégiáját és a kontentgyártást, mindezt angol nyelven.

„Nem lesz egyszerű” – látják be.

"A felnőtt horgászok többsége totál analfabéta. Egy átlaghorgász nagyjából 3 ezreléket tud a horgászatról, én talán 3 százalékot."

Bodrogai Ferenc, a Forest Papír alapítója