A Szputnyik V hatékony és megbízható vakcina. Hiába alakult ki miatta külpolitikai csatározás, mind az oroszok, mind a Nyugat túlbecsüli a vakcinadiplomácia jelentőségét, ami alkalmatlan nagy befolyás szerzésére.
Mióta tavaly augusztusban Vlagyimir Putyin elnök bejelentette, hogy Oroszországnak hatékony koronavírus elleni vakcina áll rendelkezésére, a Szputnyik V folyamatosan viták tárgya. Először a hatékonysága és a biztonságossága kérdőjeleződött meg, mióta ez tisztázódott, a vakcinadiplomáciai harc középpontjában áll.
Ennek legújabb fejleménye, hogy csütörtökön az Európai Parlament úgy döntött, nem fogadja el az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által nem jóváhagyott vakcinákat a határátlépésekhez, ehelyett az EU-tagállamokra bízza, milyen feltételeket támasztanak külföldiek beutazásához.
Minden magyar képviselő nemmel szavazott a javaslatra, hiszen így a több mint kétmillió, Szputnyikkal és Sinopharmmal beoltott magyar EU-n belüli szabad mozgása került veszélybe.
A járvány- és vakcinahelyzet átpolitizálódása miatt gyakran elveszik szem elől a lényeg: a covid megfékezése és az életek mentése. Ezzel együtt jogosan fogalmazódnak meg kérdések a dezinformációk terjesztéséről, az oroszok befolyásszerzési kísérleteiről és a társadalmaink polarizáltáságáról.
De mégis hol érdemes meghúzni a határt a szkepticizmusban? És a járványhelyzetben mennyire szabad figyelembe venni az egészségügyi szempontokon kívül bármi mást?
Szputnyik, te csodás
„Tavaly augusztusban kétségkívül hamarkodva jelentette be Putyin a Szputnyik V elkészültét. Azt viszont már akkor tudni lehetett, hogy nem vállalta volna be ezt, ha nem lett volna mögötte valós tartalom” – mondta a Forbes.hu-nak Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet orosz külpolitikával és posztszovjet térséggel foglalkozó kutatója.
Szerinte a vakcinafejlesztés egy eszköz az oroszok kezében, amivel bizonyíthatják, hogy továbbra is jelentős szereplői a nemzetközi politikai térnek.
Ez a húzás pedig most kétségtelenül be is jött: hiszen hiába a kezdeti kétkedések, legkésőbb a The Lancet brit egészségügyi szaklapban február elején publikált tanulmány – amely 91 százalékosra tette a Szputnyik hatékonyságát – óta nem kérdőjeleződik meg az orosz vakcina komolyanvehetősége.
Fotó: Marco Verch / Flickr
Már a név is burkolt üzenet a Nyugatnak. Az űrversenyben 1957-ben hatalmas szovjet győzelemnek számított az első műhold, a Szputnyik fellövése. Oroszország most hasonlóan kezdte el marketingelni a koronavírus-vakcináját is.
Ilyash úgy látja, az oltás körül kialakult vitában a nyugati média és a társadalom sem tudta félretenni a gyakran egyébként jogos ellenérzéseit Oroszországgal szemben, és ez is közrejátszik a vita eltorzulásában.
„Pedig az egyéb politikai megfontolások miatt semmi értelme nincs elutasítani a Szputnyikot” – mondta. De nem ért vele mindenki egyet.
Befolyásszerzés? Vakcinákkal? Á, dehogy!
A Szputnyikot jelenleg a világ 63 országában engedélyezték. Ezek közül sok eleve orosz érdekszférában lévő állam, de Dél-Amerikába és Afrikába is szállítanak belőle.
Az Európai Unióban eddig egyedül Magyarország olt vele, májusban Szlovákia is így tehet – bár északi szomszédunknál meglehetős káosz veszi körül a Szputnyik beszerzését és az oltáskezdést. Az emiatt kirobbant viták és egy titkos Szputnyik-szállítmány kormányválságot is előidézett. Más uniós tagállamok is pedzegették már, hogy hasznos lenne az orosz vakcinát is felhasználni.
Ebben azonban Nyugaton sokan veszélyeket látnak. Nem sokkal azután, hogy 5,2 millió Szputnyikot adott el világszerte, Vlagyimir Putyin januárban már Luis Arce bolíviai elnökkel folytatott telefonbeszélgetést, amiben atomerőmű-építésről, gáztartalékokról és lítiumbányászatról diskurált dél-amerikai kollégájával.
Habár Moszkva és Peking is tagadja, több szakértő attól tart, hogy míg a nyugati országok protekcionista vakcinapolitikát folytatnak, addig Oroszország és Kína jelentősen növeli befolyását.
„Ha a világban eddig nagyobb egészségügyi vészhelyzet ütötte fel a fejét, mindenki az USA-nál kopogtatott először. Nyugtalanító, hogy erről a játéktérről kivonta magát az ország” – közelítette meg külpolitikai oldalról a kérdést Thomas Shannon az USA korábbi brazíliai nagykövete.
Szerinte a Trump-adminisztráció hibát követett el, amikor nem állt bele a nemzetközi járványkezelésbe, és hiába áll ehhez másképp Joe Biden, sok ország azt tanulta meg, hogy nem számíthat Amerikára – közben pedig vannak, akik segítő kezet nyújtanak.
Fotó: Casa Rosada / Wikimedia
Első az egészség
John Campbell, aki Nigériában volt az USA nagykövete, ugyanakkor azt mondja, „rendkívül szűklátókörűnek” tartja azokat, akik most is csak a diplomáciai csatározásokra tudnak gondolni.
„Nem fegyverkereskedelemről beszélünk, hanem olyasmiről, amire világszerte várnak az emberek” – fogalmazott Campbell, ezzel utalva arra, hogy a vakcinák és emberi életek megmentése nem képezheti politikai vita tárgyát.
Rajta kívül a Putyin-barátsággal igazán nem vádolható egykori moszkvai követ Michael McFaul szerint egyenesen túldimenzionálják a vakcinadiplomácia jelentőségét. „Nagyon eltúlozzuk a humanitárius krízisek során kipróbált geopolitikai játszmák esetleges előnyeit” – mondta McFaul, aztán saját hazájának is odaszúrt.
„Semmi jóra nem vezet Kínát és Oroszországot az érdekeink aláásásával vádolni, mikor nekünk nem volt mit felajánlani.” Utóbbi persze csak részben igaz, hiszen az USA-ban halomban áll raktárakban az Astrazeneca vakcinája, amelyet nem engedélyeztek az országban – és várhatóan már nem is fognak –, mégsem juttattak eddig igazán jelentős készleteket ebből más országoknak. Ennek a hozzáállásnak a megváltozásáról a héten írtunk.
Ilyash is azt mondja, hogy felesleges az orosz befolyás jelentős növekedésétől tartani. Elvégre a Szputnyikba beruházó országok fizetnek valamiért, amit aztán meg is kapnak, ettől pedig nehezen látható, miért kerülnének függésbe Oroszországtól.
„Kicsit olyan ez, mint amikor Európában az orosz gázfüggőségről beszélnek. Ilyenkor mindig elfelejtik, hogy Oroszország legalább annyira függ az európaiak által kifizetett összegektől, mint mi a gáztól.”
Ugyanakkor az erőteljes diplomáciai célokra utalhat, hogy az eddig legyártott nagyjából százmillió dózis Szputnyikból húszmilliónál is kevesebbet használtak fel Oroszországban. Ilyash nem tagadja, hogy az oroszok soft power-eszközként is tekintenek az oltásukra, de szerinte a kép ebben az esetben is árnyaltabb.
„Ahogy minden vakcinagyártó, úgy az oroszok is szembesültek azzal, hogy nincsenek megfelelő kapacitásaik ennyi ember ellátására. Ezért a határaikon kívülre is kiszervezték a gyártást. Ezt eleve többen azzal a feltétellel vállalták be – például Belarusz és Kazahsztán –, hogy saját belátásuk szerint használhassák az ott legyártott adagokat, vagy Dél-Korea és India, akik főleg exportra vállalták a gyártást, kisebb adagokat pedig maguk is hasznosítanak. Az orosz politikai közmegegyezés az, hogy az országban készült dózisokat szánják hazai használatra, a külföldön készülteket pedig exportra” – mondta a szakértő.
Hozzátette: az oltási kampányt a nehézkes logisztika és a Nyugaton tapasztaltnál nagyobb oltásellenesség is megakasztja. Nemrégiben készült kutatások szerint az oroszok mindössze 38-46 százaléka akarja beoltatni magát.
Fotó: Agencia Brasil / Wikimedia
Propagandaháború
„Majdnem minden, amit a vakcinákról híresztelnek manipulált, és kontextusból kiragadott. Az amerikai oltásokról szóló összes negatív hírt harsogják, míg az oroszról pozitív hangvételű hírekkel árasztják el a térséget” – mondta a The New York Timesnak Bret Schafer orosz dezinformációkkal foglalkozó kutató. A térség alatt Latin-Amerikát értette.
Itt a közösségi médiában – gyakran a mexikóvárosi orosz nagykövetség Twitter-profiljával megtámogatva – spanyol nyelvű hírek tömkelegét osztották meg többek között a Pfizer és a Moderna vakcinája által okozott feltételezett halálesetekről. Ezekről később kiderült, hogy nagy valószínűséggel nincs összefüggés a halálozások és az oltások között.
„Ez egy szervezett pr- és dezinformációs kampány volt. Az egyik legnagyobb akció volt, amivel narratívát építettek fel Latin-Amerikában, aminek úgy tűnik, van is hatása. Az Oroszország által elhintett narratíva folyamatosan növekedett, és bizonyos mértékben elfogadott” – mondta Jaime Longoria, a First Draft nevű újságírókat és kutatókat támogató civil szervezet tagja.
Ilyash szerint viszont – bár az oroszoktól tényleg nem áll távol a dezinformációk terjesztése – ennek hatását sem érdemes túlbecsülni.
„2016-ban az amerikai közvéleményt is megpróbálták a közösségi médiában befolyásolni az elnökválasztás előtt. Azóta pedig kiderült, hogy ez igaz, de vajmi kevés hatása volt Trump megválasztására” – fogalmazott Ilyash.
Ezzel együtt kétségtelenül látni összefüggéseket. A magyar kormány által nemrégiben megosztott – és Karikó Katalin által kiegészített – félrevezető táblázathoz nem kell túl rosszindulatúnak lenni, hogy orosz dezinformációs törekvést lásson bele valaki.
Főleg, hogy a táblázathoz aztán a Russian Direct Investment Fund is egy nagyon hasonlót tett közzé napokkal később.
Ilyash szerint azonban sokkal fontosabb a már biztos tényekre alapozni az egyéni döntéseinket. Márpedig a Szputnyik V hatásossága és biztonságossága nem kérdőjeleződik meg.
Borítókép: Szputnyik-szállítmány érkezése Argentínába / Fotó: Casa Rosada / Wikimedia
