A Mol-vezér megerősítette a Telexnek adott interjúban, hogy vizsgálják a Liszt Ferenc replülőtér megvásárlásának lehetőségét. Sokat beszélgettek Orbán Viktorral az alapítványokról, a szabadban és óvatosan már találkoztak is a közelmúltban.
„Hiszek abban, hogy vannak jó dolgok, amiért harcolni érdemes, és vannak olyanok, amik ellen küzdeni kell. A Mol nem politizál, kormányoktól függetlenül teljesítünk – szerintem jól” – mondta Hernádi Zsolt a Telexnek adott interjúban, hozzátéve, hogy a Mol
„nemcsak kooperált, többet is tett annál, együtt építette velük a mi közös gazdaságunkat”.
A Mol vezére, a Forbes listája szerinti 48. leggazdagabb magyar szerint ugyanakkor a politikamentesség nem egyenlő az értékmentességgel, és az ő személye is garancia arra, hogy az olajtársaság a saját útját megtalálva menjen előre, és ne politikai kurzusok vélt vagy valós elvárásainak akarjon megfelelni. De mivel az ország GDP-jének a 2 százalékát adja és ellátás-biztonsági szerepe is van,
„nem tehettük meg, hogy ne keressük az együttműködés lehetőségeit, különben nem tudtunk volna olyan stratégiai projektekben részt venni, mint egy nagy gáztároló vagy egy fontos gázvezeték.”
„Ingyen semmit nem adunk”
A Mol és a kormány együttműködése a közelmúltban létrehozott, közfeladatokat ellátó alapítványoknál is tetten érhető, hiszen a társaság mintegy 100 milliárd forintos vagyonelemet, 5,4 százaléknyi Mol-részvényt adott át ingyen az egyik alapítványnak.
„Nem tehettük meg, hogy ne keressük az együttműködés lehetőségeit.”
Hernádi szerint azonban ők ingyen semmit nem adnak, és az új alapítványi struktúrát ennél komplexebb megközelítésben értékeli.
„Ennek egyik része a részvénytranszfer, de figyelembe kell venni a várható előnyöket is, többek között, hogy az évek során jelentősen csökkenteni fogjuk a közvetlen támogatási és szponzorációs kiadásainkat, ezáltal pedig javítjuk az eredményességünket is.”
Ösztönzi a Mol vezetését
Jelenleg két ilyen alapítvány van a Mol tulajdonosai között, az MCC és a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartására szolgáló alapítványok. Hernádi szerint az alapítványi részvényesek osztalékelvárásai érdemben nem különböznek az intézményi vagy kisrészvényesektől.
„A legtöbb szereplő osztalékot remél majd, és folyamatosan arra ösztönzi a Mol vezetését, hogy minél jobban teljesítsen és minél több pénzt juttasson vissza nekik, hiszen ők majd ebből élnek. Ettől függetlenül természetesen továbbra is az igazgatóság fog osztalékjavaslatot tenni, ő látja, hogy mi fizethető ki, mit érdemes tartalékolni a beruházásokra” – fogalmazott.
Feladat-kiszervezés vagy vagyonkimentés?
Arra a kérdésre, hogy szerinte az alapítványok létrehozása mögött értelmes feladat-kiszervezés, vagy állami vagyonkimentés áll, azt mondta, vannak ennél fontosabb kérdések is, legfeljebb kisebb körülöttük a hangzavar.
Mindenesetre szerinte mára az egyetemeknél, és különösen a Corvinus esetében teljesen elfogadottá vált a modellváltás szükségessége és az új irány, ez pedig leegyszerűsítve az értékekről, diákokról és a versenyképességről szól.
Az alapítványok létrehozásának az ötletéről szólva azt mondta, „közös ötlet volt”, sokat beszélgettek Orbán Viktorral, miniszterekkel és akadémiai emberekkel. Az is kiderült, hogy a miniszterelnökkel az utóbbi időben óvatosan voltak már személyes találkozói a szabadban vagy nyitott ablakok mellett, de az ultipartikat mostanában kerülték.
Vizsgálják a repteret
A Telex rákérdezett azokra a híresztelésekre is, melyek szerint a Mol a budapesti reptér potenciális vevői közé is bekerült. „Nézzük – válaszolta erre Hernádi Zsolt –, jó nagy befektetés lenne, de mindent meg kell vizsgálni, ami a fosszilis lábunkat majd helyettesíteni tudja.”
A reptér körül az utóbbi időben nagy az érdeklődés, néhány hete Jellinek Dániel a Forbesnak adott interjújában szintén megerősítette, hogy célba vette a budapesti repteret, de nemcsak azt, ugyanis meglepően sok reptér van a régióban, de még az országban is.
Kiemelt kép: Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója // Forbes archív
