A szárnyaló AI-részvények, hatalmas értékű tőzsdei bevezetések és Elon Musk példátlan vagyongyarapodása: 2025 a milliárdosok aranyéve lett.
Október 7-én a New York-i Értéktőzsde anyavállalata bejelentette: 2 milliárd dollárt fektet a Polymarket nevű előrejelzési piacba, 9 milliárd dolláros cégértékelés mellett. Az üzlet óriási nyereséget jelentett az alig öt éve alapított startupnak – és 27 éves alapítójának, Shayne Coplannak, aki ezzel a világ legfiatalabb önerőből lett milliárdosává vált. A rekord azonban alig három hétig állt fenn.
Október 27-én ugyanis az AI-alapú toborzási startup, a Mercor bejelentette: új finanszírozási körében 10 milliárd dolláros értékelést ért el. Ez három társalapítóját – mindössze 22 évesen – minden idők legfiatalabb önerőből lett milliárdosává tette, megdöntve Mark Zuckerberg rekordját is, aki 23 évesen lépett be ebbe a klubba.
Hasonló verseny zajlott a legfiatalabb önerőből lett női milliárdos címéért is. Taylor Swift 2023 óta birtokolta ezt a rangot, mígnem 2025 áprilisában a Scale AI társalapítója, Lucy Guo – akkor 30 évesen – megelőzte. Nem sokkal később azonban újabb trónfosztás következett: a brazil származású, korábbi balerina Luana Lopes Lara lett a rekorder, miután a Kalshi nevű előrejelzési piacát a magánbefektetők 11 milliárd dollárra értékelték.
Ez már önmagában jól mutatja, 2025 milyen tempót diktált. Az elmúlt egy évben világszerte több mint 340 új dollármilliárdos jelent meg – átlagosan majdnem napi egy. Jelenleg rekord, 3148 milliárdos él a világon, közel 50 százalékkal több, mint öt évvel ezelőtt. Amikor a Forbes 1987-ben először készített globális listát, mindössze 140 ilyen vagyonos személyt talált.
A Forbes globális listájára 1 milliárd dolláros vagyon a belépő, vagyis 3148 olyan ember van, akinek a vagyona legalább 380 milliárd forint, ami a magyar listán is már csak a 6. helyre lenne elég.
A vagyon is minden korábbinál nagyobb: a globális milliárdos vagyon összértéke 18,7 billió dollár, ami 10 billió dolláros növekedést jelent 2020 óta. Az átlagos vagyon 5,9 milliárd dollárra nőtt. Rekord 19 centimilliárdos – legalább 100 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező – személy él ma a világon; hat éve még csak egyetlen volt, Jeff Bezos.
A vagyon hatalmat is jelent.
A 2024-es amerikai elnökválasztás során 135 milliárdos finanszírozta a kampányokat, sokan közülük pedig nyíltan felsorakoztak az Egyesült Államok milliárdos elnöke mögött. Több millió dollárt adományoztak önmagára a beiktatásra is, a Fehér Ház új báltermére, sőt, egyesek a kormányzatba is bekerültek – létrehozva az Egyesült Államok történetének leggazdagabb kabinetjét.
Elon Musk 2025 elején már 421 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezett, majd sorra döntötte a rekordokat: októberben átlépte az 500 milliárdot, december 15-én a 600-at, négy nappal később pedig a 700 milliárd dollárt is.
Csak 2025-ben 333 milliárd dollárral növelte vagyonát – többel, mint amennyivel a világ második leggazdagabb embere összesen rendelkezik.
És mégis: a legnagyobb egynapos vagyonugrás nem Musk nevéhez fűződik. Ez a rekord Larry Ellisoné, aki egyetlen nap alatt közel 100 milliárd dollárral lett gazdagabb, miután az Oracle részvényei 36 százalékot ugrottak az AI-vezérelt felhős várakozások hatására.
2025 egyértelműen a milliárdosok éve lett. A kérdés már csak az: meddig tartható fenn ez a buborék?
Szögezzük le, nem „csoda” történt, sokkal inkább egyszerre több, egymást erősítő és a vagyont növelő motor kapcsolt turbófokozatba idén.
Miért nőtt ilyen brutálisan a vagyon – és miért lett ennyi új milliárdos?
A legnagyobb hajtóerőt az AI-boom adta: nem csupán a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek, hanem az egész köréjük épülő infrastruktúra – chipek, adatközpontok, hálózati technológiák, kábelek, adatcímkézés, ügyfélszolgálati szoftverek – soha nem látott értékeléseket kaptak.
A befektetők nem azt keresték, ki építi a „legjobb AI-t”, hanem azt, ki szállít bármit ahhoz, ami nélkül az AI nem működik. Ez szélesítette ki drámaian azok körét, akik rövid idő alatt extrém vagyonra tettek szert.
Ezzel párhuzamosan Amerikában visszatért az tőzsdére lépési (IPO) láz és elszabadultak a piaci értékelések. Számos vállalat már bevétel nélkül, pusztán növekedési narratívákra kapott tízmilliárd dolláros árazást, ami néhány alapítót húszas éveik elején milliárdossá tett. A magántőke sok esetben gyorsabban és kevésbé fegyelmezetten árazott, mint a nyilvános piacok, így a vagyon nem évek, hanem hónapok alatt „materializálódott” – legalábbis papíron.
A tőzsdei szárnyalás tovább erősítette ezt a hatást. A vagyon rendkívül koncentrált formában, nagy részvénycsomagokban összpontosul, ezért egy-egy 30–40 százalékos árfolyamugrás egyetlen nap alatt tízmilliárdokat tudott hozzáadni egy alapító vagy többségi tulajdonos vagyonához. Ilyen környezetben a rekordok sorra dőltek meg, és a globális milliárdos vagyon növekedése elszakadt a reálgazdaság tempójától.
Mindezt politikai és szabályozási hátszél kísérte. A szupergazdagok soha nem látott közvetlen befolyást szereztek Washingtonban: kampányfinanszírozók, döntéshozók, sőt kormányzati szereplők lettek. Ez a közelség csökkentette a kockázatérzetet a piacokon, növelte a befektetői bizalmat, és hozzájárult ahhoz, hogy a magas értékelések tartósnak tűnjenek – még akkor is, ha mögöttük gyakran csak jövőbeli ígéretek álltak.
Végül a milliárdos-boom túlnőtt a technológián. A kriptótól a hadiiparon át az űriparig, a médiától a sportig minden olyan terület, amelyhez globális növekedési történetet lehetett társítani, képes volt új milliárdosokat „kitermelni”.
A közös nevező nem az iparág volt, hanem a narratíva: aki el tudta hitetni a piacokkal, hogy a következő nagy hullám középpontjában áll, az 2025-ben rekordsebességgel lépett be a milliárdos klubba.
A klub bővült, mert a piac úgy döntött: hinni akar.
