Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Mészáros Lőrinc szuperbankja 2023-tól már egységes bankként működik

Két év múlva zárul le a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank fúziója, onnantól a szuperbank egységes hitelintézetként fogadja az ügyfeleket.

Elfogadta ötéves stratégiáját a Magyar Bankholding Zrt, 2023-ban már az új, egységes nagybank fogja kiszolgálni az ügyfeleket. Ekkorra zárulhat le tehát a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank fúziója és jöhet létre az OTP mögötti második legnagyobb magyar bank. A szuperbank tulajdonosai Magyar Állam a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. révén 30,35 százalékkal, az MKB eddigi közvetlen tulajdonosai 31,96 százalékkal, az Takarékbank eddig közvetlen tulajdonosai pedig 37,69 százalék tulajdonrésszel rendelkeznek. Utóbbi kettőben a Forbes listáját közel 480 milliárd forintos vagyonnal vezető Mészáros Lőrinc is érdekelt.

Az üzleti terv ambiciózus, Barna Zsolt, a Bankholding igazgatósági elnöke szerint a piaci átlagot jelentősen meghaladó növekedéssel számolnak a lakossági, a mikro- és kisvállalati, valamint az agrárszegmensekben egyaránt.

Ugyanakkor a tulajdonosok a következő öt évben nem vesznek fel osztalékot, a profitot visszaforgatják a bankcsoport fejlesztésébe és működésébe.

A három összeolvadó bank jelenleg 1,4 millió aktív lakossági és 208 ezer aktív vállalati ügyfelet szolgál ki. A holding együttes mérlegfőösszege 8,4, hitelállománya 3,8, betétállománya pedig 5,4 ezermilliárd forint. Az ügyfelek számára zökkenőmentes átállás ígérnek, a fúziós folyamat alatt is folyik majd az ügyfélfogadás.

Hét év és három bank kellett hozzá

A köznyelvben Mészáros Lőrinc szuperbankjának nevezett hitelintézetről mi is sokat írtunk, bő hét évnyi szervezkedés és három bank kellett hozzá, hogy létrejöjjön az OTP legfőbb hazai versenytársa. A történet 2013-ra nyúlik vissza, amikor is – meglehetősen vitatott és nem piackonform intézkedések formájában – első ízben hozzányúltak a takarékszövetkezeti integráció tulajdonosi struktúrájához. Az akkori koncepció mögött még a teljes hazai bankszektor Spéder Zoltán FHB-elnököt nevesítette, aki a takarékszövetkezetek mellett a Magyar Posta szerepvállalásával képzelte el a külföldi tulajdonú bankok, illetve az OTP ellenpontjaként felépülő magyar bankcsoportot.

A szuperbank végül tavaly decemberben kezdte meg tényleges működését, miután a Budapest Bank, az MKB Bank. és az Takarékbank meghatározó tulajdonosai a részvényeiket a közös holdingtársaságba apportálták.

Ezzel Magyarország második legnagyobb bankcsoportja jött létre, amelyben a Magyar Állam a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. révén 30,35 százalék, az MKB eddigi közvetlen tulajdonosai 31,96 százalék, az MTB eddig közvetlen tulajdonosai pedig 37,69 százalék tulajdonrésszel rendelkeznek – utóbbi kettőben Mészáros Lőrinc is érdekelt. A fúzió előtt a kormányfő aláírt egy rendeletet, miszerint a szuperbank nemzetgazdasági jelentőségű, így a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatta az összefonódást.

Az egyesülő bankok vezetői: Vida József (Takarékbank), Lélfai Koppány (Budapest Bank) és Balog Ádám (MKB). Fotó: Magyar Bankholding

Mikor tavaly nyáron megvizsgáltuk a számokat, azt találtuk, hogy az új szuperbank mérete és piaci súlya – amit leginkább a mérlegfőösszeggel szokás mérni – még így is lényegesen elmarad az OTP számaitól. Ez egyébként akkor is igaz, ha nem az OTP konszolidált (több mint 20 ezer milliárdos) mérlegfőösszegét vesszük alapul, hanem csak a hazait (lásd az ábrát is) – legfeljebb a szakadék sekélyebb.


Oszd meg!