Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Csak összeállt a Szuperbank – az OTP-nek azért még nem kell reszketnie

Mint egy klasszikus magyar népmesében, hét év és három bank kellett hozzá, hogy létrejöjjön az általában csak szuperbankként emlegetett újdonsült pénzintézeti alakulat. A csattanó ugyanakkor még várat magára: a Magyar Bankholding Zrt. rögtön a második legnagyobb szereplővé válhat a hazai bankszektorban, de – ha csak a méretét nézzük – még mindig eltörpül a hagyományosan domináns OTP mellett. A kép persze eggyel bonyolultabb.

Az MKB Bank, az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank és a Budapest Bank részvételével megalakult a Magyar Bankholding Zrt. – ezt az érintett bankok tették közzé. Tájékoztatásuk szerint mindhárom bank 33,3 százalékos részesedéssel rendelkezik az új nagybankban, amely körülbelül 1,9 millió ügyfelet szolgál ki országosan, a hazai bankfiókhálózat közel felét, több mint 920 fiókot működteti, és együttes mérlegfőösszege megközelíti az 5800 milliárd forintot. Amennyiben feltételezzük, hogy a gyakorlatban ez előbb-utóbb e három bank szövetsége egy nagy bankot jelent, akkor ezt azt jelenti, hogy:

a Magyar Bankholding ezzel egycsapásra az ország második legnagyobb bankcsoportjává válik, megelőzi a K&H-t, az UniCreditet, az Erstét, a Raiffeisent, a CIB-et és természetesen az összes többi kisbankot.

Jól mutatja ugyanakkor a hazai pénzintézeti szektor hagyományosan fejnehéz struktúráját, hogy az új szuperbank mérete és piaci súlya – amit leginkább a mérlegfőösszeggel szokás mérni – még így is lényegesen elmarad az OTP számaitól. Ez egyébként akkor is igaz, ha nem az OTP konszolidált (több mint 20 ezer milliárdos) mérlegfőösszegét vesszük alapul, hanem csak a hazait (lásd az ábrát is) – legfeljebb a szakadék sekélyebb.

A betétállomány szempontjából szintén óriási a fölénye az OTP-nek, egyedül a hitelezésben kell majd résen lennie. A hármas összetolással létrejövő szuperbank – bár ez pillanatnyilag még egy elméleti számítás – körülbelül 3600 milliárd forintos egyesített hitelállománnyal bír, ez alig kevesebb, mint az OTP magyarországi anyabankjának 3800-4000 milliárd forint körüli állománya. Persze, ha a teljes OTP Csoportot nézzük, akkor itt sincs esélye semelyik magyar konkurensnek: a konszolidált hitelállomány ugyanis tavaly 12 ezer milliárd forint volt, azóta már 13 ezer milliárd fölé emelkedett Csányi Sándor óriásbankjában.

Szuperbank: a hétéves történet

A nagy magyar szuperbank ötlete nem tegnap pattant ki az ötletgazdák fejéből. A történet 2013-ra nyúlik vissza, amikor is – meglehetősen vitatott és nem piackonform intézkedések formájában – első ízben hozzányúltak a takarékszövetkezeti integráció tulajdonosi struktúrájához. Az akkori koncepció mögött még a teljes hazai bankszektor Spéder Zoltán FHB-elnököt nevesítette, aki a takarékszövetkezetek mellett a Magyar Posta szerepvállalásával képzelte el a külföldi tulajdonú bankok, illetve az OTP ellenpontjaként felépülő magyar bankcsoportot. 

Az ötlet megosztotta a banki konkurenseket, a szövetkezeti szektort lelkesen támogató Demján Sándor személyében emblematikus ellenséget is szerzett magának, de például Orbán Viktor erős hazai banktulajdonlást támogató víziójába mindig is beleillett.

A hét éve kezdett átalakítások óta az FHB neve eltűnt a piacról, Spéder Zoltán kegyvesztetté vált és már nem tagja a befolyásos kormányközeli üzletemberek körének, Demján Sándor meghalt, a szuperbank ötlete azonban nem tűnt el, csak átalakult.

Új motorjaként bejött a képbe az államosított, majd reprivatizált MKB a maga sokáig homályos, de végül Mészáros Lőrinc irányába letisztult tulajdonosi körével, és kiegészült a szintén tulajdonosváltáson átesett és államivá váló Budapest Bankkal. Lóugrásokban a szuperbank kronológiája és a főbb állomások: 

  • 2013. június: Átalakítják a takarékszövetkezeti szektor tulajdonosi struktúráját egy mindenek felett álló szokatlan törvénnyel (lex specialis). Az állam így többségi tulajdont szerez a Takarékbankban, kiszorítva a korábbi többségi tulajdonosokat – az integrációhoz tartozó 122 szövetkezet tagjait.
  • 2014. március: Az állam eladja a Takarékbankban szerzett részesedését egy az FHB csoport közvetett érdekeltségébe tartozó cégnek.
  • 2015. szeptember: A takarékszövetkezeti integráció tagjává válik az FHB Jelzálogbank Nyrt. és az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.
  • 2016: Folyamatosan zajlik a konszolidáció, sorra fuzionálnak a korábbi független szövetkezetek.
  • 2017 vége: A korábbi 122 takarékból már csak 12 regionális szövetkezet és 3 kisbank marad.  
  • 2018. június: Az FHB név eltűnik, az FHB bankjai Takarék Jelzálogbank és Takarék Kereskedelmi bank néven folytatják tevékenységüket.
  • 2019. október: Az utolsó 11 szövetkezet, valamint a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. és a Takarékbank Zrt. is egyesül, létrejön a teljes integráció az új Takarékbank (MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank) néven.
  • 2019. december: Az MTB meghatározó tulajdonosa Mészáros Lőrinc érdekeltségi köre.
  • 2020. május: A Budapest Bank csatlakozik az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank és az MKB Bank között létrejött stratégiai együttműködéshez.
  • 2020. június: Megalakul a Magyar Bankholding Zrt. az MKB, az MTB és a Budapest Bank közös tulajdonlásával.


 

Mehettem volna akárhova a világon, és úgy döntöttem, hogy ide szeretnék jönni, Magyarországot választottam.