Pénzmosás, trükközés vagy balekság?
Mi történt? Ahogyan arról mi is írtunk, több mint 13 ezer milliárd forintnyi brazil államkötvény lapul két Magyarországon bejegyzett cégben, melyek tulajdonosa, T. János György így papíron az ország leggazdagabb embere lenne, bár vannak furcsaságok a cégek körül. A Telex jogászok és offshore-szakértők, így az Offshore halála című könyvet író Brother Layman néven publikáló, anonimitását őrző szakember segítségével azt próbálta feltárni, hogy egyáltalán milyen megfontolások állhatnak a különös ügy hátterében, milyen esetekben van értelme felturbózni egy cég tőkéjét.
Kontextus. Adott két magyar cég: a Donor Zrt. és a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt., ezekben a cégekben van az állítólagos gigantikus vagyon. Az elsőnek 4532 milliárd forintos saját tőke mellett 2002 milliárd forintnyi hosszú lejáratú kötelezettsége volt tavaly év végén, a másodiknak pedig 5100 milliárd forint saját tőkéje és 1857 milliárd forint kötelezettsége. A cégek vagyonát valamilyen brazil állampapírok testesítik meg, amelyek a G7 cikke szerint 2036-os lejáratúak. A cikk szerint nem igazán valószínű, hogy 2036-ban, amikor a brazil állampapírok elvileg lejárnak, egy magyar vállalkozó a világ egyik leggazdagabb embere lesz. Ha kerek 10 ezer milliárd forinttal számolunk a könnyebb érthetőség kedvéért, az is közel 30 milliárd dollárnyi összeg. Összehasonlításképp: pár hete ennek az összegnek a kétharmadát, 21,7 milliárd dollárt egy nap alatt bukott el Elon Musk, és még úgy is maradt 240,5 milliárdja.
Miért érheti meg ennyi pénzt cégekbe pakolni? A korábban magyar, szlovák, guineai, majd máltai lakcímmel is felbukkanó világpolgár, vagyis T. János György három okból tehette ezt:
- a legjóhiszeműbb magyarázat szerint, T. János György meg van győződve arról, hogy 2036-ban iszonyú gazdag lesz, van hátra az életéből addig 12 átlagos, majd 30 hipergazdag év, meg szeretné nyújtani a jólétben eltöltött éveket. Vagyis azt gondolja, hogy a 2036-os nagy pénzeső előtt ő már erre a vagyonra felvehetne egy nagy hitelt, kisimíthatja az életszínvonalát, ezért cégekben mutatja fel a hitelképességét a fedezet segítségével.
- ez a magyarázat a második verzióban lehet rosszhiszemű is: ha nincs a sztoriban valódi vagyon, mégis úgy látszik egy bank számára, hogy egy magyar (tehát uniós) cégben ekkora tőke van, az hitelképessé teheti. Nincs előttünk ugyan az a bank, ami ezt a fedezetet elfogadja, de ha esetleg van egy jó banki kapcsolat, aki el akarja fogadtatni a fedezetet, ő később érvelhet azzal, hogy uniós cégbíróság által bejegyzett céget és vagyont látott.
- összetettebb pénzmosási gyanúk. A nevezett társaságok értéke papíron 10 ezer milliárd forint, ezzel valaki (például egy orosz nyersanyag-tulajdonos oligarcha, egy mexikói drogkartell vagy egy szélsőséges iszlám szervezet) tisztára moshat pénzt, például ha az adóhatóság azt látja, hogy az adott csoportok tagjai nem illegális forrásból, hanem egy kötvény hivatalos eladásából szereztek ekkora jövedelmet. Az összegek ugyanakkor még az ilyen szervezetekhez képest is eszelősen nagyok, nem valószínű, hogy ennyit készpénzben el akarna szállítani valaki, vagy hogy lehetne találni olyan bankot, ami ilyen utalást elvégezne. Másrészt ha valaki ezen szervezetek pénzét mossa, más országokkal, más entitásokkal, más ügyvédekkel és saját bankokkal dolgozna.
