Egyre inkább szigorodnak az oltással kapcsolatos előírások a világ számos országában, de az általános és kötelező covid elleni oltást eddig csak kevés helyen lépték meg. Európában egyre jellemzőbb, hogy az egészségügyben vagy a nagy kontaktszámmal járó, közszolgáltatásokban, kormányzati szerveknél rendelnek el kötelező oltakozást, vagyis leginkább az államok próbálnak jó példával elöl járni.
A szigor leginkább abban érhető tetten, hogy fizetésmegvonással, végső esetben pedig elbocsátással is járhat, ha az oltásra kötelezettek mégsem veszik fel a vakcinát. Erősödő trend, hogy egyre több ágazatra terjesztik ki a kötelezőséget, ugyanakkor még Európában sem mindenhol kell oltakozniuk a járvány frontvonalában küzdő egészségügyi dolgozóknak. Míg a nyugati féltekén a jogi és alkotmányossági kérdések lassítják az oltási kampány szigorítását, régiónkban leginkább a munkaerőhiány inti óvatosságra a kormányzati és ágazati szereplőket.
Kevés helyen bízzák a döntést a munkáltatókra, mint Magyarországon, ugyanakkor nem mindenhol a központi kormányzat hozza meg a politikailag kényelmetlen döntést. Spanyolországban például a madridi kormányzattól teljesen függetlenül az egyik autonóm tartomány be is vezette volna a felnőtt lakosság számára előírt oltást.
Általánosságban erősödő trend az is, hogy a be nem oltottak jogköreit korlátozzák, míg az igazoltan védettek járhatnak nyilvános eseményekre, utazhatnak távolsági járatokon, mehetnek meccsekre, koncertekre. A munkavállalók extra szabadnapokkal és juttatásokkal igyekeznek inkább jobb belátásra bírni az alkalmazottakat.
Így áll a világ jelenleg a kötelező oltásokkal.
Magyarország
Az oltás megléte kötelező az egészségügyben, és most már kormánytisztviselőknek, a honvédelmi, rendvédelmi, az állami fenntartású szociális és gyermekvédelmi, oktatási intézmények dolgozóinak is (bár a szakszervezetek ezt nehezményezték, de úgy tűnik, az állam ezen nem fog változtatni). Ezen kívül az egyes önkormányzatok és a munkáltatók dönthetnek saját hatáskörben arról, hogy elrendelik-e a kötelező oltást. Több önkormányzat és kisebb cégek ezt már meg is lépték, de a többség még óvatos. A jogi bizonytalanságok mellett (el lehet-e valakit bocsátani, ha a munkáltató által kötelezővé tett oltást mégsem veszi fel?)
a több ágazatot is sújtó munkaerőhiány miatt is ódzkodnak a cégek attól, hogy bevezessék a kötelező oltást.
Miközben a vakcinával járó magasabb védettség elemi érdeke lenne minden cégnek és munkavállalónak, a munkáltatók attól tartanak a kötelező oltás csak felmondásokhoz vezetne.
Olaszország
A járvány előző hullámait Olaszország komolyan megszenvedte, Lombardia volt az első európai járványgócpont. Itt vezették be legelőször a kötelező védőoltást az egészségügyben dolgozóknál.
Furcsa látvány: a római Piazza del Popolo turisták nélkül. Fotó: Gabriella Clare
A kormányzat az EU legszigorúbb szabályozását fogadta el: ősztől az ún. covid zöld kártya nélkül gyakorlatilag senki nem dolgozhat. Ennek beszerzéséhez oltás szükséges vagy teszttel kell igazolni, hogy valaki nem fertőzött (de állandóan tesztelni nem életszerű és igen drága mulatság), vagy igazolni kell, hogy átesett a betegségen és még immunis.
Érvényes kártya híján 5 nap után fizetés megvonással is sújtható egy munkavállaló.
A rendelkezés október közepén lépett életbe.
Nagy-Britannia
Az egészségügyi dolgozók számára kötelező a védőoltás, de a kormány többször is hangsúlyozta, hogy általános oltási kötelezettséget továbbra sem tervez bevezetni. A britek átoltottságban is viszonylag jól állnak, az 50 év felettiek körében megkezdték a harmadik oltás beadását is.
Görögország
Az egészségügyi és bizonyos nagy kontaktszámú közszolgáltatók esetében kötelező az oltás felvétele, de az ország legfontosabb ágazatában, a turizmusban nem rendeltek el ilyen kötelezettséget és általános szabályozást sem terveznek e téren. A nyáron Görögország épp a turizmus miatt megengedőbb volt a vakcinákkal kapcsolatban, mint az EU-s alapszabályozás, így a kínai és orosz vakcinával oltottakat is fogadták.
Németország
Nincs érvényben oltási kötelezettség, de a német Dpa hírügynökség legfrissebb felmérése szerint a lakosság 57 százaléka már támogatná, hogy legyen kötelező vakcinafelvétel, vagyis a trend megfordult.
Szinte üres berlini vonat 2020 áprilisában, a koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt. Fotó: Dmitry Dreyer
Németországban szeptemberben indult meg a harmadik általános oltási kampány, először a különböző rizikócsoportok szerint kezdték meg a vakcinák beadását. Zajlik a 12 évnél idősebb gyermekek oltása is, de általános javaslatot nem fogalmaztak meg az egészségügyi hatóságok, csak a bizonyos rizikócsoportokba tartozó (krónikus betegséggel szenvedő) gyermekek esetében. Közel 1 millió 12-17 közötti gyermeket már így is beoltottak.
Franciaország
A kórházi dolgozók, a szociális intézményekben és idősotthonokban dolgozók, valamint az otthoni ellátásban segítők, a tűzoltók és a mentők számára írtak elő kötelező oltást, nekik szeptember közepéig kellett beadatniuk a második vakcinát, és több mint 90 százalékuk eleget is tett a kötelezettségnek, de természetesen a határidő lejárta előtt volt tüntetés az intézkedés ellen. Az oltást nem vállalóktól megvonhatják a fizetésüket. Általános oltási kötelezettség bevezetése nincs napirenden. Franciaországban a védettséget igazoló kártyák tulajdonosai többlet jogokat kapnak: járhatnak rendezvényekre, használhatják távolsági utakra a közösségi közlekedést – ez ellen a rendelkezés ellen is volt több tüntetés.
Lettország
Kötelező az oltás megléte az egészségügyben, a szociális szektorban és az oktatásban –
és immár magánvállalatok esetében is, ahol ügyfelekkel találkoznak a munkavállalók.
Sőt, a munkáltató saját jogán is dönthet úgy, hogy megköveteli az oltást, ha azt indokoltnak tartja. Amennyiben valaki nem tudja a munkáját ellátni online, home office-ból, de ennek ellenére sem oltatja magát, az elbocsátható.
Belgium
A központi kormányzat már többször kijelentette, nem fogja kötelezővé tenni általánosan a védőoltást, mostanra azonban eljutottak oda, hogy az egészségügyben dolgozók számára előírják a vakcina felvételét – ezt nemcsak az itt dolgozók magas kontaktszáma indokolja, hanem az is, hogy jellemzően legyengült immunrendszerű emberekkel találkoznak, ez pedig kiemelt kockázat. A törvény januártól lép hatályba:
a magukat nem beoltatott egészségügyi dolgozók először csak figyelmeztetést kapnak, ha nem lépnek, akkor visszavonhatják engedélyüket, vagyis nem dolgozhatnak.
Más területen továbbra sem írják elő az oltást.
Spanyolország
A legtöbb tartomány meglehetősen szigorú szabályokat ír elő a hétköznapokra, hiszen Spanyolország szintén komolyan megszenvedte a járvány előző hullámait. A kötelező oltás kapcsán eddig Galícia jelentette be a legszigorúbb szabályozást:
a tartományi kormány mind a 2,7 millió lakos számára előírta volna az oltás felvételét, annak elmulasztását súlyos bírsággal szankcionálta volna.
A madridi központi kormányzat azonban az Alkotmánybíróságon támadta meg a döntést. Végül a tartományi vezetés és a kormány kiegyezett a nyáron: a kabinet visszavonta a tartományi törvény megtámadását, cserébe a helyi kormányzat is lemondott a kötelező érvényű oltás bevezetéséről.
A madridi Plaza Mayor egy évvel ezelőtt: maszk mindenkin van, távolságtartás nem igazán. Fotó: Alberto Rodriguez
A spanyol Alkotmánybíróság amúgy elkaszálta a járvány első hulláma alatt hozott szigorú vesztegzárral kapcsolatos szabályokat és
így az azok megsértése miatt kirótt, összesen 115 millió eurós bírságot az államnak vissza kell majd fizetnie.
A testület most a második vesztegzár alatti szabályokat is vizsgálja (ekkor már enyhítettek a szigoron).
Ukrajna
Az államigazgatás és a kormányzati végrehajtási szervek központi és területi irodáinak munkatársainak, valamint az oktatásban dolgozóknak és a postásoknak is kötelezővé tették az oltás felvételét.
November elején már elkezdték felfüggeszteni azoknak a munkaviszonyát, akik nem vették fel az oltást. Ukrajnában az átoltottság továbbra is meglehetősen alacsony.
Az első és második oltást a lakosság negyede kapta meg, miközben Európában már a harmadik oltási kampány zajlik a legtöbb országban.
USA
A szövetségi, kormányzati intézményeknél, államigazgatásban dolgozóknál kötelező az oltás felvétele, azt már folyamatos teszteléssel sem lehet kiváltani. A Pentagon még nyáron rendelte el, hogy a hadsereg azon tagjai, akik eddig nem vettél fel a vakcinát, haladéktalanul lépjenek.
A Biden-adminisztráció ennél is grandiózusabb elképzelése a járvány elfojtására az, hogy a 100 főnél nagyobb cégek számára is előírja az oltási kötelezettséget, a szabály januártól lépne életbe. A tervet egyelőre egy szövetségi fellebbviteli bíróság blokkolja, a jogi és alkotmányos aggályokra a szövetségi kormányzatnak jövő héten kell választ adnia.
A kormányzat korábban azzal is érvelt az oltási kötelezettség kiterjesztése mellett, hogy a szövetségi gyógyszerügynökség, az FDA a Pfizer-Biontech vakcinájának már megadta a rendes – tehát nemcsak a korábban érvényben lévő vészhelyzeti – engedélyt is.
Ausztrália
Szövetségi szinten nem rendeltek el kötelező oltakozást, ugyanakkor a kontinensnyi ország több államában, városában igen sokáig tartottak érvényben szigorú korlátozásokat és a beutazási szabályokon is csak nemrég lazítottak.
Sydney-ben október közepén négy hónap után oldottak fel több korlátozást. Fotó: Kate Trifo
Az átoltottság nagyon magas, a 16 éven felüliek 80 százaléka mindkét oltást megkapta, a sűrűn lakott keleti parti nagyvárosokban ez az arány jellemzően 90 százalék felett van.
Ehhez az is kellett, hogy több ausztrál állam saját hatáskörben döntött bizonyos munkakörök esetében a kötelező oltásról (egészségügy, szociális ágazat).
A legáltalánosabb szabályozás azonban az, hogy az oltatlanok kevesebb jogosítvánnyal rendelkezhetnek, nem járhatnak például tömegrendezvényekre, koncertekre vagy sporteseményekre.
Új-Zéland
A szigetországban szigorú zárlatokkal gyorsan és hatékonyan szakították meg a fertőzési láncokat, ha felbukkant egy-egy covidos eset, de jól haladnak az oltakozással is (a 12 évnél idősebbek 57 százaléka két oltást kapott). A kormány ennek ellenére októberben jelentette be, hogy az egészségügyben dolgozóknak és a gyógyszerészeknek év végéig kötelezően be kell adatniuk az oltást, az oktatásban dolgozóknak pedig januárig lesz erre lehetőségük. Eddig csak a határőröknek volt kötelező felvenniük a vakcinát.
Néhány közép-ázsiai országban és a Vatikánban a teljes felnőtt lakosságnak kötelezővé tették az oltás felvételét. Közben a régiónkban a romló járványadatok miatt egyre több a korlátozó intézkedés.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a különböző oltások hatásmechanizmusáról sokkal többet tudunk, mint egy éve ilyenkor, már vannak nagymintás eredmények lekövetett beoltottakról, és egyre több statisztikai adat támasztja alá, hogy a vakcinák erősebb és tartósabb immunitást adnak, mint amit természetesen úton azok szereznek, akik átesnek a fertőzésen. Azt is egyre több adat támasztja alá, hogy a súlyos megbetegedés ellen hatékony védelmet nyújtanak a vakcinák. Ezek pedig az oltással kapcsolatos közvélekedést is döntően befolyásolhatják.
Borítókép: A Johnson & Johnson Covid-vakcinája.
