Most tartunk 1,1 Celsius-fokos felmelegedésnél, ennek is érezzük már a negatív hatásait, de mi vár ránk 2-3 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedésnél? Szárazság, vízhiány, aszályok és áradások, a számi rénszarvastartók eltűnése?
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb helyzetértékelő jelentését a Másfélfok mutatta be, az Európára vonatkozó legfontosabb kockázati tényezőket feldolgozva.
Ez alapján Európát négy fő veszély fenyegeti a klímaváltozás hatására:
- a hőség,
- a csökkenő mezőgazdasági termelés,
- a vízhiány,
- és az áradások.
Extra hőség, öregedő Európa – rengeteg halálos áldozat
Csökkenni fognak a hideg időszakok, egyre nagyobb gyakorisággal és intenzitással jelentkeznek hosszabb, szélsőségesen meleg időszakok, ez az extrém hőség pedig évente 30 ezer halálos áldozatot is követelhet Európában, tekintve a társadalom elöregedését.
A kockázatok Dél-, Nyugat és Közép-Európában, valamint a városi területeken lesznek a legsúlyosabbak, utóbbi területeken a városi hőszigetek jelensége és a légszennyezés tovább rontja a hőhullámok hatását.
Ha a nagy európai városokban 1,5 fokban stabilizálnánk a globális felmelegedést, 15-22 százalékkal csökkenthető lenne a korai halálozás a 2 fokos melegedéshez képest.
A hőség miatt csökken a nyáron komfortos órák száma, visszaesik a produktivitás, főleg az építkezéseken, a mezőgazdaságban és a gyárakban.
Az európai kulturális örökségre is veszélyt jelent a klímaváltozás, valamint néhány egyedi kulturális életmód is ki van téve a negatív hatásoknak: különösen sebezhetőek a poláris területeken élő népcsoportok, például a számi rénszarvastartók.
Visszaesik a mezőgazdasági termelés
A hőség és az aszály hatására 3 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén a kukorica-veszteség például elérheti az 50 százalékot, különösen Dél-Európában. Négy Celsius-fokos globális melegedés körül a kockázat nagyon magas lesz a forró és száraz körülmények miatt és a veszteségek ekkor már Észak-Európában is felmerülnek majd.
Nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is csökkenni fog, kevesebb lesz a megfizethető és tápanyagdús táplálék. Ez pedig növelheti az elhízás, a túlsúly kockázatát, ami általában növeli az egészségügyi rizikókat.
Nincs víz
A vízhiány Dél-Európában már magas lesz 1,5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén, de 2 fokos globális melegedésnél Dél-Európa lakosságának már több mint harmada fogja megérezni a vízhiányt. Három Celsius-foknál ez megduplázódik és a víz- és energiafüggő szektorok gazdasági veszteségei az egekbe rúgnak.
Túl sok a víz
A hőmérséklet-emelkedés hatására megváltozik a csapadék eloszlása, megnő az árvizek kockázata, felgyorsul a tengerszint-emelkedés. A heves esőzések is egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek, ami az urbanizációval kombinálva a villámárvizek kockázatát is növeli.
Van megoldás?
Kiss Anna meteorológus, a Másfélfok szerzője szerint a megoldás az lehet, ha „visszaengedjük a természetet a városba”, változtatunk a hűtési szokásainkon, ha javul az épületek szigetelése, árnyékolása.
Változtatni kell az öntözési és egyéb, például vetési, aratási gyakorlatokon, a vízhiány kiküszöbölése érdekében módosítani kell az újrafelhasználás, a víztározás, a felszínhasználat módszerein.
Borítókép: Markus Spiske / Unsplash
Kapcsolódó:
