A Salarify már nemcsak azon dolgozik, hogy minél többen kapjanak fizetéselőleget, hanem azon is, hogy minél okosabban használjuk azt fel. A járvány okozta krízisben éppen ezért lehetőséget látnak, Európában elsők akarnak lenni. Az eddig vitt konzervatív pénzügyi szemlélet most jól jött a cégnek, de legfőbb bevételi forrásukról önként mondtak le.
Erről szól a cikk:
- Hogyan építs céget a nulláról, ha a családban nincs vállalkozó, nincs kapcsolati tőkéd és tőkéd sem áll rendelkezésre?
- Miért ne kaphatnánk máshogy fizetést, mint eddig?
- A havi bérciklus különösen hátrányos az alacsonyabb keresetűeknek, egyre nagyobb előny Magyarországon, ha valaki bérelőleget ad, sokan mégis ódzkodnak ettől.
- A Salarify mindenkinek jó – de ők mégis miből csinálnak pénzt? Hogyan működik?
- Mi lesz az adatokkal? Pénzügyi asszisztens. Bank lesznek? Nem, de kártyát kiadnak.
- Koronakrízis: stratégiát kellett váltaniuk, a legfőbb bevételükről önként mondtak le.
Radák Bence az amerikai Galvestonban is dolgozott, a vizsgaidőszak után nyáron – kutatóként dolgozó – édesapjával ment ki. Ami rögtön feltűnt, hogy sokkal jobban be tudta osztani a megkeresett pénzt, noha arányaiban egyáltalán nem élt jobban, mint Magyarországon a gyakornokoskodásért kapott pénzből. Egyetlen különbség volt: Amerikában kéthetente kapott fizetést.
Hazatérve belevetette magát a szakdolgozatírásba, a kkv-k és a faktoring témája gyorsan a nyári tapasztalatok felé kanyarodott: milyen összefüggés van a fizetés gyakorisága és a pénz hatékonyabb felhasználása között? Elég sok. A fizetési ciklus főleg az alacsonyabb keresetűeknél meghatározó, minél rövidebb, annál jobban beosztható a kereset. A fogyasztási görbe ugyanis nem hirtelen nő nagyot, hanem gyakrabban és nem akkorát. Ezt élte át Amerikában maga Bence is,
a rövidebb ciklusok legfontosabb jellemzője – a mostanság sokat használt kifejezéssel élve –: ellaposítják a görbét.
Az Európában és Magyarországon pusztán szokásjog alapján
kialakult havi bérciklus tehát az alacsony keresetűeknek a legrosszabb, ez
pedig egy megoldásra váró probléma. A statisztikák szerint a magyar társadalom legfelső jövedelmi tizedébe tartozók rendelkeznek komolyabb tartalékkal, az alattuk lévők döntő többsége a havi fixből él. Egyáltalán nem mindegy, ők hogyan osztják be a jövedelmüket.
Noha doktori címekkel tele a család, Bence nem értekezést
akart írni a problémáról. Azonnal meglátta, hogy erre üzletet lehet építeni. „Hogy
valaki tudós vagy vállalkozó, az nem sokban különbözik, az elején rengeteget
kell dolgozni, és nem feltétlenül kifizetődő, de mindkettő arról szól, hogy
valami olyat csinálsz, amit előtted más még nem.”
Elindul a cég: a Dabas-Budapest-Zürich tengely
Még az amerikai nyári munka előtt dolgozott a dabasi tésztagyárban, mivel jól beszélt angolul „ripsz-ropsz külkereskedelmi igazgató lett”, a címnél fontosabb volt, hogy
testközelből tapasztalta meg, milyen egy magyar kkv működés közben.
Első cége éttermeknek szállított back-office rendszert, de bebukott – viszont együtt dolgozott mostani alapítótársával, Tasnádi Zsolttal. Két évvel ezelőtt a már bőven pezsgő budapesti startupközösségben Bence könnyen talált kapaszkodókat, szerencséje is volt, de alapvetően egy támogató környezetben inkubálta az ötletét.
A Google zürichi központjában közel 11 évig dolgozott Paolo Petrolini, aki 2018 nyarán döntött úgy, hogy profilt vált és tapasztalatait felhasználva érdekes startupprojekteket keres. Szétnézett hát Európában. A budapesti Impact Hubban szervezett versenyről jutott ki Bécsbe a Salarify, itt találkoztak Paolóval, aki innentől tanácsadóként segítette a csapatot, majd fél éve termékfejlesztési igazgatóként és hivatalos társalapítóként csatlakozott be. Hogy a projektben komolyan hisz, azt jól mutatja, hogy emiatt nemrég Budapestre is költözött.
„Lehet, hogy furcsa, de a Salarify tökéletesen illet ahhoz, amit arról gondoltam, mi lehet valódi segítség az állandóan vagy visszatérően adósságcsapdába kerülők számára” – mondja a Forbesnak Paolo, miért érdekelte kezdettől a startup. Olaszországban a családjában is akadtak jópáran, akiknek ugyan biztos állása volt, ha a készpénzből kifutottak hó közepén, magas kamatra tudtak csak kölcsönt felvenni, ami újratermelte az anyagi nehézségeket. Mindezt a fizetéselőleg megoldotta volna úgy, hogy nem termel ki újabb költségeket.
„Egy egyszerű koncepció volt, mikor elkezdtünk erről Bencével beszélgetni, ezt formáltuk át aztán üzletté, azzal a vízióval – amint azt most már te is láthatod –, hogy pozitív irányban változtassuk meg milliók életét Európában.”
Ez a mondat egyszerre mutatja, hogy kezdettől jól skálázható megoldásban gondolkoztak, és hogy a Google-nél töltött 11 év nem múlt el nyomtalanul. Az igyekezet érthető: a bérhez való hozzáférésnek egyre komolyabb piaca van Amerikában (Payacitve, Earnin, Dailypay), Európában viszont még nincs nagy játékos, itt ráadásul a legtöbb piacon nem elterjedt a heti-kétheti fizetés.
Paolóval együtt komoly tudás is áramlott a startupba: a kiválasztásban, a terjeszkedési stratégiába is át tudnak emelni elemeket, ami a Google-nél is működött.
A Studio1 befektetőcég volt az első, korai fázisú (pre-seed) befektetőjük – többek között az OXO csoportot alapító Oszkó Péterrel, vagy a intelligens műtőkést fejlesztő Medimasst vezető Tallós Ákossal. Ők rakták az ötlet mögé a céges struktúrát, a Salarify Zrt-t is, ami ahhoz kellett, hogy komolyan tudjanak tárgyalni a lehetséges partnerekkel. Ez ma már végelszámolás alatt áll, a termék elkészülte után a csapat a saját céggel (Swipe Technologies Kft.) ment tovább. Először 25 ezer eurót, majd az Intellitext beszállásával újabb 100 ezer eurós kört zártak le. Utóbbit 1 millió eurós (pre-money) értékelés mellett, és annyit elárulhatnak:
az alapítók továbbra is többségben vannak a cégben, alapvető cél, hogy az újabb forrrásbevonás után is ez megmaradjon.
Jelenleg tízen dolgoznak Budapesten, épp egy éve vannak a CEU iLab-ban, és ekkora létszámmal egy évig még biztosan el is férnek itt. A csapat másik része Szegeden dolgozik: kiváló programozók vannak ott is, de a megélhetés költségei jóval a budapesti alatt vannak, a bérköltségekben ez fontos szempont a startupnak. A konzervatív pénzügyi szemlélet ebből is lejön, no meg abból, hogy a következő körben 700 ezer eurós tőkebefektetés a cél. Noha ajánlatuk kétszer ennyire is volt már, nem fogadták el. „Ebben a fázisban egyértelműen sok lett volna” – mondj Bence.
A Spotify-hoz jobban hasonlít, mint egy bankhoz
A Salarify alapja, hogy a dolgozók kaphassák meg a hónap vége előtt azt a bért, amit már ledolgoztak. A munkaviszony valójában felfogható egy hitelszerződésnek is: az elvégzett munkáért csak később kapjuk meg a pénzünket, addig hitelezzük a minket alkalmazó céget. Innen nézve a feladat egyszerű: a meglévő követelést kell kezelni (ezt hívják faktorálásnak).
Csakhogy a Salarify nem pénzügyi közvetítő, nem bank és nem
faktorcég, hanem egy technológiai startup akart lenni. Pénzügyi licensz és
nagyobb, banki együttműködés nélkül kellett elindítania a szolgáltatását.
„Ugyanazt csináljuk, mint a Spotify, ami nem a zeneszámokat, hanem a hozzáférést adja el a felhasználóknak. Mi is egy hozzáférést biztosítunk, de nem kezeljük más pénzét.”
A magyar munkajog is ismeri a munkabérelőleg fogalmát, a munkavállalók kérhetik bérük egy részének idő előtti kifizetését. Ez egy sok adminisztrációval járó folyamat, ami a gyakorlatban sokszor nem a kellő diszkrécióval társul, ezért sem a munkavállalók, sem a munkaadók között – leszámítva néhány szektort – nem volt annyira elterjedt. A Salarify épp ezeket az akadályokat tünteti el: technológiailag egyszerűsíti le a folyamatot, miközben a pénz szűkébe került munkavállalónak sem kell a HR-es irodája előtt feszengenie. „Az előlegfizetés a betanított munkás, operátor munkakörben jellemző. Elmúlt években a folyamatosan nőtt a népszerűsége. Kölcsönző cégek között sokszor az döntött egy munkavállaló számára, hogy ki ad előbb előleget és mekkorát” – mondja Baradits Bulcsú, a Man at Work HR-szolgáltató munkaerőkölcsönzési üzletágának vezetője.
De miért jó az előlegfizetés a munkaadóknak? „Számos tanulmány szól arról, hogy a pénzügyi stressz növeli a fluktuációt és csökkenti a produktivitást – ez minden cégnek érzékeny probléma” – mondja Bence. A világjárvány előtti, alapvetően munkaerőhiányos környezetben egy cégnek komoly megtartó erőt jelenthetett, ha ebben a munkavállalók segítségére tudott lenni. A fizetéselőleg pár szektorban bejáratott gyakorlat volt eddig is, de sok erőforrást vitt el, céges oldalról a Salarify mellett szól, hogy ezt a terhet leveszi a munkaadóról.
A Man at Work volt a Salarify első ügyfele, a legelső pilotprojektjüket vitték náluk. „Egy olyan szektorban dolgozunk, ahol bármi újdonság versenyelőny lehet. Véleményünk szerint egy adminisztrációcsökkentő, innovatív lehetőség ami automatizált, a mai agyonadminisztrált világban nagy segítség. A pilotidőszak a sűrű egyeztetéseknek és a folyamatos kontrollnak hála nagyobb baki nélkül zárult. Salarify részéről mind jogi oldalról egy körültekintő csapat dolgozott, a technológiai megvalósításban pedig folyamatosan a probléma megoldására koncentráltak” – összegzi Baradits a tapasztalataikat. Bence szerint nagy szerencséjük volt, hogy egy ennyire nyitott szemléletű cégnél kezdhették el élesben tesztelni a rendszert, rengeteg visszajelzést kaptak, maguk is készítettek interjúkat a felhasználókkal.
Mindent megcsinálnak, a vendégmunkásokra is gondoltak
A Salarify ügyfelei nem a fejlesztésüket használó egyes júzerek, hanem azok a vállalati partnerek, akikkel leszerződtek (B2B). Ha megvan a partner, elindul az úgynevezett onboarding folyamata.
- Integrálják a partner vállalatirányítási
rendszerébe (HRM és/vagy a payroll-rendszerekhez) a Salarify által fejlesztett
middleware-t (köztes szoftver) – így tudják kezelni, adott cég hogyan tartja
nyilván a jelenlétet, milyen bérszámfejtő szoftvert használ, és innentől kezdve
ezek a rendszerek kommunikálnak egymással;
- a cég dolgozói letöltik a Salarify alkalmazását
a telefonjukra, regisztrálnak (a Salarify az adószámon keresztül párosítja a
regisztráltak profilját a partnercég által kezelt adatokkal);
- a végfelhasználók edukációja: megmutatják az
alkalmazottaknak, hogyan működik a Salarify applikáció, amit a telefonjukon
keresztül érnek el, személyes oktatásokat is tartanak.
Egy héttől akár egy hónapig is tarthat az onboarding, ez alapvetően két tényező függvénye. Támogatja-e a cég bérszámfejtő rendszerét a Salarify (ahogy haladnak előre, egyre több rendszerrel kompatibilis a megoldásuk, ha még nem, akkor fejleszteniük kell) és hogy hogyan halad a kommunikáció a munkavállalókkal (elég csak online vagy többnapos, személyes képzést is kell tartani). A személyes jelenlét inkább ott fontos, ahol több a kékgalléros munkavállaló. „A rendszerünkből lehet az alkalmazottaknak e-mailt írni, az elején azt gondoltuk, ezen keresztül megírjuk nekik, hogy regisztráljanak.
Itt jött az első probléma: van, akinek nincs e-mailcíme.
– meséli Leiker Flóra ügyfélkapcsolatokért felelős vezető. – Hát igen, akadnak még olyanok, akik a telefonjukat egyszerűen telefonálásra használják.” Ilyenkor fogják magukat, és megcsinálják az e-mail fiókokat azoknak, akiknek még nincs. A folyamatot még az lassíthatja, ha tolmácsra is szükség van – a vendégmunkások miatt ez előfordul. „Az alkalmazás magyarul, angolul, szerbül és ukránul is elérhető már” – mondja Flóra.
És akkor megnyomják a gombot és már jön is a pénz? Nem
egészen.
Mindenki jól jár, de ki fizeti a probléma megoldóját?
A magyar gazdaság a havi bérciklushoz igazodik, az embereknek hónap elején vannak fix fizetési kötelezettségei (lakbér, számlák, törlesztők, tagdíjak). „Ahhoz, hogy tényleg hozzájáruljunk az emberek pénzügyi-mentális egészségéhez, a ledolgozott fizetéseket nem lehet teljes egészében lekérhetővé tenni. A Salarify inkább a hónap második felében keletkező, sokszor adhoc kiadások megfelelő kezelésére alkalmas” – mondja Bence.
A cég éppen ezért csak a bér 50 százalékához enged hozzáférést.
A Salarify a számlákhoz nem fér hozzá, az adatokat pedig szigorú protokollok szerint kezeli, saját adatbázisa alapján azonban tud ajánlásokat adni a vállalati partnereknek, hogy kinek, milyen hozzáférést érdemes adni. Például csak egy bizonyos ideje a cégnél dolgozóknak jár a megoldás vagy bérsávok szerint tudják belőni azt a maximumot, amit valaki előlegként lekérhet a rendszeren keresztül.
Aki azt gondolja, hogy csak a futószalag mellett álló, elmaradottabb régiók munkásainak segít a Salarify, téved. Flóra elsők között említi a visszajelzések között az egyik fiatal pályakezdőt, aki nemrég kezdte meg önálló életét, sorra jöttek is a meglepetések. „Azt mondja, örül, hogy van egy biztonsági szelep, amihez nyúlhat, amikor újabb dologról derül ki, hogy bizony, mostantól azt is neki kell megvennie.” Vannak még jellemző élethelyzetek, amikor használják a fizetéselőleget, tipikusan ilyen a költözés, amikor több a kiadás.
„Ha nagyobb gyakorisággal veszik fel a fizetésük egy részét, többet tudnak spórolni a mindennapi kiadásokon is, mivel rövidebb időre könnyebb tervezni.”
– mondja Flóra, általánosságban miért hasznos a végfelhasználóknak a megoldás. Az előlegek nem nagy összegek, 15-20 ezer forintokról van szó, sokszor valamilyen váratlan helyzet kezelésére kell a pénz.
Az üzleti modell alapján érthető a win-win helyzet, már ami a munkaadó-munkavállaló párost illeti. De nyernie kell a Salarify-nak is, különben nem lesz fenntartható a szolgáltatás.
Mivel erőteljesen B2B irányba pozícionálták a terméket, vállalati csomagokat kínálnak (korábban felmerült, a júzerek adhassanak borravalót, ezt hamar elvetették). Az árazás alapja az igénybe vett munkavállalói licenszek száma. Ez nem egyenlő azzal, hányan dolgoznak a cégnél, a fizetési előleg opcionálisan választható, nem kötelező. Adatbázisa alapján a Salarify belövi, hogy adott cégmérethez mennyi licenszet érdemes venni. A legkisebb csomagjukat a 100 fő alatti szervezetekre szabták. „Az árazásunk itt nagyjából 1 euró per hónap per munkavállaló – ahogy megyünk feljebb, az egy főre jutó költség annál alacsonyabb.” 4000 fős cégméret felett egyedi megegyezés tárgya a díj. Az onboardingot egyelőre ingyen adják – mellé szintén még ingyen járt egy-két hónapnyi pilot.
A koronavírus-járvány miatt azonban bejelentették: az év végéig szolgáltatásukat ingyen adják.
Most kezdtek el bevételt termelni, első komoly,
nagyvállalati partnerüket októberben onboardolták, januártól pedig élt a
szolgáltatás. „Már hétszámjegyű az összeg, ami rajtunk keresztül folyt, vagyis
sokan használták a megoldásunkat. A mi bevételünk eddig pár száz euró volt
ebből.” A legfontosabb, hogy bevételt már képesek voltak termelni, ez ugyanis
annak a jele, a piacot érdekli a szolgáltatás.
Előre menekülnek a vírus miatt: nem lesznek bank, de kártyát kiadnak
A legnagyobb rizikó, hogy az ügyfelek szerzési költsége egyelőre nagyon magas. Ez csökkenő tendenciát mutat ugyan, de tudják, a skálázódáshoz gyorsítaniuk kell az ügyfélszerzésen és az onboardingon, minél inkább digitális csatornára kell ezeket terelni, hogy minél kevesebb pénzt égessenek vele. A piacszerzéshez új irányokat és termékeket is belőttek már, de ehhez külső szolgáltatókkal kell majd szerződniük, ami tovább drágítja a piacszerzést, de ezt megfelelő növekedéssel ellensúlyozhatják. Egy biztos: ők inkább maradnak Spotify, bank nem akarnak lenni, ezzel ellene is mennek a piaci trendeknek.
Egyelőre inkább a zálogházak, a magas THM-mutatójú gyorskölcsönöket nyújtó cégek és az uzsorások tyúkszemére lépnek rá.
A banki szektorral igyekeznek jó kapcsolatot kialakítani, alapvetően azért, mert a vállalati ügyfélkörük közös.
„Mi nem kezelünk pénzt, szoftvert szolgáltatunk és jól van ez így. A pénz most minden esetben a munkáltatótól érkezik, hiszen neki van meg ehhez a likviditása. Dolgozunk azon, hogy legyen egy pénzügyi partner, akinek a segítségével lehetőség lesz arra, hogy – a partnervállalat szempontjából – cash flow neutrálisan is tudjon működni a Salarify.”
A prepaid kártyák terve már nem ennyire távlatos, a cél a nyári bevezetés volt eddig, ezt a járvány most felpörgetheti. „A tervünk az, hogy a digitálisan kevésbé érett felhasználók fiókjához csatolunk egy kártyát, az ezen lévő összeg pedig dinamikusan változik, annak függvényében, mennyit dolgozott a munkavállaló. Minél közelebb van a hónap végéhez, a kártyán annál magasabb az elérhető egyenlege.” Először digitális megoldást és nem fizikai kártyát fejlesztenek (az eredeti sorrend fordított volt, de a szolgáltatást a kialakult járványhelyzet miatt minél hamarabb be akarják vezetni, így online előbb kijönnek vele).
Ehhez szintén szükség lesz majd egy banki partnerre. „Ennek hátránya számunkra, hogy a külső partner bevonása rövid távon drágább, de mivel így gyorsan piacra tudunk lépni, ez hosszú távon még mindig megéri nekünk.” Az ezzel járó plusz költségeket egyelőre fedezi a korábban kapott befektetés, saját pénzügyi licensz megszerzése viszont ebben a méretben nagyon drága lenne a Salarify-nak, és nincs is rá egyelőre szüksége (lásd: Revolut). Ígéretes tárgyalásuk volt egy lehetséges banki partnerrel, egyelőre ez áll, de haladnak tovább, amint lehet.
Ha már Revolut-stratégia, a bankgyilkos kártyacég épp nemrég kapott pénzügyi szolgáltatói licenszt és a fizetéshez való hozzáférést szolgáltató nagy amerikai szereplők is mennek ebbe az irányba (ha nincs a prepaid kártyádon ledolgozott bér, adunk hitelt).
„Mi inkább a fizetési megoldások piacán látjuk magunkat továbbra is, ezt erősíti az is, ha lesz kártyánk. A fizetéseket gyakorlatilag fizetőeszközzé alakítjuk ezzel.”
A vízióban azonban nagyobb szelet jut a már most is hangsúlyos edukációnak: a végfelhasználókat minél inkább a pénzügyi tudatosság felé terelik. Ez üzletileg is érthető, minél több a júzerek sikerélménye, annál jobban fognak ragaszkodni a megoldáshoz. A Salarify azonban ennél többet akar, és itt jön be, hogy mit kezd majd a rajta átfutó, anonimizált adathalmazokkal: fizetési megoldásait egy asszisztenssel egészítenék ki.
„Sajnos a pénzügyi tudatosság nincs jelen és úgy vélem, ebben nem a közeljövőben történik előrelépés, hiszen a kamatszámítás, bruttó-nettó bér számolása jelenleg is nehézséget okoz minden korosztálynak. Dolgozunk diák munkavállalókkal akiknél ez szintén kimutatható. Teszteltük a rövidebb bérciklust, amibe sokan belekeverednek (például mert heti fizetést kap, de a hét közepén hónap forduló is van). Ezektől függetlenül bízunk a Salarify jövőbeni fejlesztéseiben, ami a pénzügyi tudatosság fejlesztésére helyez nagy hangsúlyt, hiszen egy olyan platformon közelíti ezt meg, ahol még más nem próbálkozott” – mutat rá Baradits, hogy meglehetősen nehéz dió a pénzügyi edukáció azokon a területeken, ahol ma a bérelőleg népszerű.
A Salarify adattudósaival a CEU kutatócsapatával együtt most is dolgozik egy olyan anyagon, amiben azt vizsgálják, az adott bérsávokban mik a tudatos pénzügyi döntések, hogyan lehet ezeket modellezni, mérni, behatárolni. A Salarify házon belül ugyanis már azon gondolkodik, hogyan tudja majd mindezt az algoritmusokkal egy pénzügyi asszisztenssé formálni, ami személyre szabottan támogatja majd a felhasználókat a mindennapi pénzügyi döntéseikben.
„Ha a bevételi és tranzakciós adatok egy helyen vannak, mindenkinek meg tudjuk majd mondani, milyen bérciklus illik a viselkedéséhez, hogy a legoptimálisabban használja fel a jövedelmét, mindezt igény esetén automatizálni is tudjuk.”
Már most sok olyan felhasználót érnek el, amit mások
digitális pénzügyi termékekkel csak nagyon nehezen vagy sehogy sem érnek el. „A
kékgallérosok közül sokan úgy hivatkoznak ránk most is, hogy az az internetes
dolog. Sokuknak ez az egyetlen dolog, amit az interneten használnak.”
A pénzügyi jóllét fontosabb, mint valaha
A világjárvány kitörése előtt a Salarify csapata alapos kutatást végzett a lehetséges terjeszkedési irányokról, és digitális gombostűjüket a lengyelországi Gdansk városába szúrták be. A lengyel piac hatalmas, más magyar startupok is erre kacsintgatnak, és több hazai cég terjeszkedik most erre. Az EU-n belül hasonló a bérelőleg jogi szabályozása, ez nem fogja lassítani a skálázódást. „Minél nagyobbak a cégek, annál vonzóbb a piac.” – mondja Flóra, hogy az átlagkeresetek, a munkaerőpiac, lakossági megtakarítások-eladósodottság mellett mi volt még szempont Lengyelország mellett. Gdanskban pedig a kékgalléros inkább otthon van, mint Varsóban. Az elsődleges stratégia az volt, hogy valamelyik multi magyar leánycégén keresztül jutnának ki, szervezeten belül, a külpiacokra.
Aztán jött a március közepe, ami sok mindent borított, a Salarify pedig stratégiát váltott.
A végfelhasználók zöme kékgalléros, az eddig bejelentett gazdasági leállások és az ezek miatti létszámleépítések őket érintik a leginkább – mivel alapszolgáltatását ingyenessé tette, a Salarify bevételei teljesen elapadtak, a HR-stratégiákban most nem épp a munkaerő megtartása és a fluktuáció csökkentése az elsődleges cél.
Az ingyenes csomagok most jó lehetőséget jelenthetnek arra a
Salarify-nak, hogy minél többen megismerjék őket a piacon, és arra számítanak,
hogy a kétkezi munkások szerepe – és megtartásuk – a gazdasági újjáépítésben
hangsúlyosabb szerepet kaphat. A mostani helyzetre egyértelműen lehetőségként
tekintenek. „Saját adataink szerint a végfelhasználói kereslet a rugalmas, nem
hitel típusú likviditás iránt növekszik és a pénzügyi well-being fontosabb,
mint valaha. A fizikai kontaktus nélküli bérhozzáférés és a távoli onboarding,
szerződéskötés szintén relevánsabb lett.”
Az elapadó bevételeket azonban pótolni kell mielőbb.
„A növekedő felhasználói bázisnak már idén kiterjesztett szolgáltatásokat ajánlunk, mint például a Salarify egyenleg közvetlen felhasználását és az online fizetést elősegítő Salarify Pay. Ezzel más bevételi forrásokra helyeződik át a fókusz.”
Az oktatási-tanácsadói lábat tovább erősítik. „Az erre kialakított folyamatunk során felmérjük a cégek aktuális állapotát, majd a közös stratégiaalkotást követően kialakítjuk és segítünk fenntartható módon működtetni a pénzügyi jólléti programot.” Az eddig távlati célként megjelölt online pénzügyi asszisztenst is minél hamarabb piacra akarják hozni. Ezért az eredeti tervek szerint sem kértek volna pénzt a júzerektől.
Az egyik legnagyobb kihívás minden startup előtt a forrásszerzés lesz, a piac hirtelen kiszáradt, a befektetők érthetően kivárnak. A Salarify az idei év második negyedévéig akarta lezárni a következőkörös befektetését, ezek a beszélgetések tolódnak. A jegybankok által megnyitott pénzcsapok elsősorban most a gazdaság „hagyományos” szereplőit fogják likviditással segíteni, nem a magas kockázatot jelentő startupokat. „Jelenleg egy mini bootstrapbe kezdtünk és folyamatosan dolgozunk azon, hogy a megfelelő forrásmennyiség álljon rendelkezésünkre a válság végéig.”
A forrásbőség és a pörgő gazdaság kényelmessé tett sok startupot, a mostani, kihívásokkal teli időszak épp azokat a képességeket hívja tetemre, ami miatt a startup-ökoszisztémáknak létjogosultsága van a gazdaságon belül: gyors reakció, fejlesztés, a piaci visszajelzések azonnali lekövetése. A Salarify-nak most épp abban kell a legokosabbnak lennie, amiben a végfelhasználóinak segít: jól költeni a szűkös erőforrásokból. Hogy a Salarify felhasználóbázisa hogyan alakul, az pedig majd azt is megmutathatja, mennyit tanultunk ebből a válságól – mindannyian.