Megújult a Forbes magazin, odatették magukat Amerikában

Új dizájnt kaptunk Amerikából, és boldogok vagyunk vele. A legtöbb változáshoz kell egy kis idő, míg hozzászokik az ember, ehhez nekem igazán nem kellett. Kézbe vettem az új amerikai lapot […]

Bővebben

Kép: zhang kaiyv // Unsplash

A Huawei beperli az Egyesült Államok kormányát, Kína pedig hivatalosan is beáll az óriáscég mögé

Újabb fejezetéhez érkezett a Huawei vs. Amerika háború: a techcég beperelte az Egyesült Államok kormányát, amiért az szerinte jogtalanul szorítja ki a piacról, fenyegetve így a távközlési szabadversenyt. Egy nappal később pedig már a kínai külügyminiszter kelt a Huawei védelmére, egyszersmind megerősítve, hogy a Párt és a megacég egy oldalon áll.

Beperelte az amerikai kormányt a Huawei, amiért az törvényes úton tiltotta meg a kormányzati szerveknek, hogy a kínai cég eszköztárát használják. A vállalat amerikai központjában, a texasi Planóban benyújtott kereset Kuo Ping soros elnök szerint „nemcsak hogy törvénytelen, de visszatartja a Huaweit a fair piaci versenytől, végső soron ártva így az amerikai fogyasztóknak”.

„Várjuk a bíróság döntését és bízunk benne, hogy mind a Huawei, mind az amerikai nép érdekét szolgálja majd.”

Julian Ku, a Hofstra University nemzetközi jogok oktató professzora úgy kommentálta az esetet, hogy ez a per nem is igazán a bíróságnak, hanem a közvéleménynek szól, és tulajdonképpen egy hatalmas PR-húzás az egész. „Azt mutatja, hogy a Huawei az amerikai törvényeknek megfelelően is jelezheti, ha úgy érzi, nem bánnak vele megfelelően.”

Szupertelefonok, óriástévé és életmentő magyar okosóra – 10 tech-cucc, amire érdemes figyelni 2019-ben

Még a partnerekkel sem szerződhetnek

Donald Trump amerikai elnök még tavaly augusztusban írta alá a National Defence Authorisation Act nevű törvény legfrissebb verzióját, amelynek egyik cikkelye szerint nemcsak hogy tilos a kormányzati szerveknek és ügynökségeknek Huawei-termékeket használni, de még olyan partnerekkel sem szerződhetnek le, akik használják a kínai megacég technológiáját.

Mindez azért különös, mert az Egyesült Államokban a Huawei jelenléte elenyésző, a távközlési piacot az amerikai Cisco uralja, a gyártó világszerte népszerű (és a szaksajtó által is elismert) mobiltelefonjai pedig egyik nagy szolgáltató kínálatában sem találhatók meg.

Ezzel kapcsolatban egyébként emlékezetes sztori, hogy a 2018-as CES alkalmával a Huawei nagy bejelentésre készült: úgy tűnt, a kínai gyártó végre aláír az AT&T-vel, ezt a partnerséget szerették volna bejelenteni a Las Vegas-i show-n, az amerikai távközlési óriás azonban egyszeriben kihátrált az üzletből, magára hagyva a bejelentésre hónapok óta készülő Huaweit.


Richard Yu kommentárja

Richard Yu, a Huawei fogyasztói termékrészlegének vezérigazgatója kiállt a színpadra és a CEO-k íratlan szabályait felrúgva őszintén, betanulás nélkül kommentálta a váratlan fejleményeket. „Mindenki tudja, hogy az Egyesült Államok piacán az okostelefonok több mint 90 százalékát a szolgáltatói csatornán keresztül értékesítik. Ez nagy veszteség nekünk, csakúgy, mint a szolgáltatók számára, de a legnagyobbat a vásárlók buknak ezen, mert nem jut el hozzájuk a legjobb választás.”

„Thanks Obam… izé, Trump!”

A The Wall Street Journal információi szerint az AT&T hirtelen hátraarcának hátterében is az amerikai kormány állt: a törvényhozók aggodalmukat fejezték ki a kínai kormány és a Huawei kapcsolatai miatt, az AT&T pedig jobbnak látta lefújni az üzletet. Mint később kiderült, igaza lett a cégnek: ha aláírtak volna a Huaweijel, az augusztusi törvény beiktatását követően így is, úgy is ki kellett volna hátrálniuk mögüle, mert jelenleg az AT&T az amerikai kormányszervek első számú távközlési szolgáltatója, ami a friss törvény értelmében bizony nem volna lehetséges.

Csökken a kínai gazdasági növekedés, a kormány zavargásoktól tart

A Huaweit 2018-ban egymás után érték az egyre nagyobb pofonok, most pedig ott tartunk, hogy nemcsak Amerika, de a legfontosabb szövetségesei és kételkednek a cég megbízhatóságában. Az Egyesült Államok kormánya szerint a Huawei tulajdonképpen egy hatalmas kémszervezet, amit bármi áron vissza kell szorítani, a vállalat viszont tagadja a vádakat és ahogy tud, kiáll magáért – a mostani per is ennek a történetnek az egyenesági folyománya.

Kína is beszállt a buliba

A kínai kormány eddig jórészt passzív megfigyelője volt az eseményeknek, habár közvetve igenis reagáltak az amerikaiak támadásaira – többek között halálra ítéltek egy olyan kanadai rabot, akinek korábban már jogerős büntetése volt. A csütörtöki perre viszont már Kína külügyminisztere is reagált.

„Nem nehéz észrevenni, hogy a közelmúlt egyes kínai vállalatok és személyek elleni lépései nem jogi esetek, hanem határozott politikai nyomásgyakorlások. Ezentúl is meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket, hogy megvédjük és legitimáljuk a kínai vállalatok és állampolgárok jogait” – mondta Vang Ji, majd hozzátette, hogy Kína nem fog „csöndes bárányként” tűrni, hanem szót emel a saját érdekeiért.

Vang ezzel gyakorlatilag megerősítette, hogy a kínai kormány igenis a Huawei mögött áll – na most hogy ez mennyiben segíti a techcéget, azért nehéz kérdés, mert bár egy szuperhatalom támogatása bizonyára jól jön a nemzetközi kereskedelem világában, Amerika pont a cég és a kínai állam közötti kapcsolatokra hivatkozva tartja nemzetbiztonsági kockázatnak a Huaweit.

Legalábbis ez a hivatalos amerikai sztori, de egyre több olyan véleményt hallani, miszerint az egész cirkusz az európai piac 5G-s átállása feletti gazdaságpolitikai kontroll miatt van. Ebben jelenleg a Huawei a befutó, amennyiben viszont az amerikaiak meggyőzik a szövetségeseiket, hogy a kínai cég veszélyes, akkor a vállalat egy hatalmas piactól esik el, amit vagy az amerikai Cisco, vagy valamely nyugati konkurens (az Ericsson és a Nokia is fejleszt saját 5G-s megoldásokat) lesz kénytelen átvenni.

Az európai 5G-s hálózat kiépítéséért folyó harc állhat a Huawei-botrány hátterében

Főoldali kép: zhang kaiyv // Unsplash

 

„Minél több lesz a jóság és a szeretet, annál erősebbek leszünk, így feltétlenül sikeresek leszünk”

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin