Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Elon Musk // Wikimedia Commons

Hivatalos: Elon Musk küldi a következő embert a Holdra

Musk cége fejleszti a következő leszállóegységet, erről a NASA tegnap döntött. A technokirály lassan egyszemélyes tech-ipari konglomerátummá válik, ráadásul épp milliárdostársát, Jeff Bezost verte meg a versenyben.

A SpaceX-et bízta meg a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal, hogy fejlessze ki az első, kereskedelmi jellegű leszállóegységet, ami két űrhajóst visz majd a Holdra. A szerződés 2,9 milliárd dolláros, nagyjából 880 milliárd forintos. A NASA az Artemis programban 2024-ig újra embert küldene a legközelebbi égitestre, ahol közel ötven éve, 1972 óta nem járt senki.

 

A tervek szerint a NASA Orion nevű űrhajója visz majd fel egy négyfős legénységet az űrbe, majd két fő száll át a leszállóegységbe és folytatja az útját a Hold felszínéig. Az egyik holdraszálló mindenképpen nő lesz és a programnak része, hogy színesbőrű űrhajóst is a Holdra juttasson.

Nem zavarja, ha kiröhögik, a messianizmussal együtt jár – na, kiről van szó?

A Starship nevű egységnek tágas kabinja lesz két zsilippel, hogy az asztronauták holdsétákat tehessenek, és úgy tervezik meg, hogy az újrahasznosítható le- és felszálló a Holdon kívül a Marson és egyéb égitesteken is használható legyen. A NASA ki is emeli közleményében, milyen fontos szerep ebben a SpaceX Raptor hajtóművének, amely a Falcon és Dragon rakéták tapasztalataira épül.

Fontosak a tapasztalatok, a Holdralépés ugyanis egy nagyobb terv része. A távlati tervek szerint a Hold csak lépcső afelé, hogy Marsra is elindulhasson egy hasonló küldetés, az Artemis így a „Holdról a Marsra” koncepció fontos állomása. A NASA azonban egymaga kevés mindehhez, égető szüksége van az amerikai nagyvállalatokra.

Elon Musk, a Tesla technokirálya, egyben a hazai Forbes legutóbbi címlaposa nem késlekedett több tweetben is örülni az eseményeknek. Ha ugyanis mindez valóra válik, az amúgy is messianisztikus kisugárzású Elon Muskból lassan „egyszemélyes tech-ipari konglomerátum” lehet, aki számos olyan vállalatot alapított és vezet, amelyek a digitális fizetések, az e-autózás, az e-infrastruktúra és az űrkutatás területén is élen járnak.

Az Elon Musk űrcége, a SpaceX a mostani megrendeléstől függetlenül is elég jó pénzügyi állapotban van, épp a héten közölte, hogy az elmúlt két hónapban több, mint 1,1 milliárd dollárnyi finanszírozást vont be. A NASA-program mellett azonban a cég fő tevékenysége továbbra a Starlink koncepció kivitelezése: tömegesen árasztaná el a Föld körüli pályát miniműholdakkal, hogy a bolygó minden részére szélessávú internetet juttasson. A tervnek ellenzői is vannak, főleg a csillagászok között.

Felemás rekord Elon Musktól: egyszerre 143 műholdat lőttek fel az űrbe

Külön pikantéria, hogy Elon Musk épp milliárdostársa, Jeff Bezos cégét, a Blue Origint verte meg a versenyben. Muskhoz hasonlóan Bezos is űrfanatikus, ő alapította a Blue Origint, rakétájuk, a New Shepard épp most lett túl a 14., sikeres, ember nélküli próbarepülésen. Kettejük rivalizálásának fontos és szimbolikus állomása a NASA-döntés.

Az év elején a Tesla-részvények irreális drágulása miatt Musk vagyona átmenetileg nagyon megnőtt, pont Bezostól vette át a világ leggazdagabb emberének helyét. Az e hónapban megjelent, 2021-es Forbes listát azonban 177 milliárd dolláros vagyonával ismét Bezos vezeti

Borítókép: Elon Musk // Wikimedia Commons

Oszd meg!