Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Nem zavarja, ha kiröhögik, a messianizmussal együtt jár – na, kiről van szó?

Vizionárius, messianisztikus és gátlástalan Twitter-huszár. De legfőképpen zseni. Elon Muskot sokszor nézték már hülyének, személyisége mára teljesen atipikus lett a techvilágban, de ez sikereinek egyik záloga is.

Idén január 7-én Elon Musk lett a világ leggazdagabb embere. Alig másfél évvel korábban 20 milliárd dollárral szerepelt a Forbes valós idejű listáján a 80. hely környékén. 2021 év elején mégis átlépte a 185 milliárd dolláros határt, megelőzve ezzel az Amazon-alapító Jeff Bezost. Ez a valaha volt legnagyobb és leggyorsabb növekedés, ami csúcsra repített valakit.

Muskot ráadásul úgy, hogy első számú projektje, a Tesla még ma is simán veszteséges lenne széndioxidkvóta-eladások nélkül. Persze nem lehet elfeledkezni a többi projektjéről, amiket hol kisebb, hol nagyobb intenzitással hajt – legyen szó marsi utazásról és szuperolcsóvá tett űrkalandorkodsáról a SpaceX-szel, neurológiai betegségek gyógyításáról és az agyunk összekötéséről az okoseszközeinkkel vagy éppen a most parkolópályára tett Hyperloopról.

Ezekkel együtt Muskról egy olyan zseni képe rajzolódik ki, aki a techvilágban ritka lett, mint a fehér holló. Talán nem is csoda, hogy áttette a székhelyét Texasba.

Nagy ívben tesz a környezete elvárásaira, amit önmagában a Tesla sztorija is megmutat. A Szilícium-völgyben ugyanis végképp uralkodóvá vált a „hardware is hard” nézet, vagyis a közeg teljesen értetlenül fogadja, ha valaki nem a sokadik nagyon eredeti, okoseszközökre telepíthető szoftverrel rukkol elő, hanem egy olyan kockázatos és nehéz megtérüléssel kecsegtető vállalkozásba vág bele, mint az elektromos autók gyártása.

Fotó: Getty Images

De Muskot vajmi kevéssé foglalkoztatja, hogy a részben Peter Thiel Paypal-vezér által uralt techháttéremberek mit gondolnak róla. Inkább fogja magát, és nekiáll ő diktálni a tempót. Annál is inkább, mert a zsenisége és a brutális munkabírása mellett tényleg van benne egy jó adag messianisztikus vonás.

A Szilícium-völgyet uraló technooptimisták mellett valóban különcnek tűnik, amikor a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése miatti veszélyekre hívja fel a figyelmet, vagy amikor azt ígéri, hogy kriptovalutáért is vehetünk majd Teslát – aztán annak rendje és módja szerint lövi ki a vicceskedő tweetjeivel kedvenc kriptovalutája, a siba inu fejjel nyomuló Dogecoin árfolyamát.

Ki tudja, az újabb és újabb vízió közül melyik lesz az, amit ma még csak az ő hóbortjának tudunk be, de 10-15 év múlva ugyanolyan természetesnek vesszük majd, mint most azt, hogy a vezető autógyártók mind e-autókirályok akarnak lenni. Musk már 15 éve is ezt akarta – és bár konkurenciáját sem feltétlenül a vásárlók, hanem az állami szabályozások terelgetik az elektromos járművek gyártása felé, ma mindenki a Teslát akarja lekörözni.

A korszellemet mintha ő értené a legjobban. És nem riad meg tőle: inkább a maga javára fordítja.

Elon Musk felemelkedéséről, a Wall Street beléfektetett bizalmáról, a legrázósabb tweetjeiről és arról, miért dől a röhögéstől egy egész Tesla-gyár a minden munkatársnak kiküldött körleveleitől, az áprilisi magazinból tudhatsz meg többet. 

 

Oszd meg!

"A szabadság hajlandóság arra, hogy másokért felelősséget vállaljunk."

Friedrich Nietzsche, filozófus