Nagy a csönd a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának létrehozása körül, nem jött létre sem a kormány által beígért projektcég, sem a vagyonkezelő alapítvány.
Leállt a Fudan-kampusz előkészítése, bár a kormány nem engedte el a tervet, írja a Hvg.hu. Azóta nagy a csönd, hogy a nyári szünet előtti utolsó parlamenti ülésen (június 15-én) elfogadták a projektet előkészítő törvénycsomagot.
Annak, hogy a helyszínen azóta sem történt semmi, az lehet az oka, hogy a kormány a tavasszal kirobbant tiltakozás hatására azt ígérte, 2023-ban akár népszavazást is tarthatnak a beruházásról, és addig nem kötelezi el magát a beruházás mellett. Ugyanakkor az elmúlt több mint két hónapban az a projektcég sem jött létre, aminek létrehozásáról a kormány még május elején döntött.
A kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának megnyitásának terve 2018-ra nyúlik vissza: az év végén államközi szerződést írt alá a magyar kormány és Kína, a Fudan Egyetem magyarországi felsőoktatási tevékenységének támogatásáról. Ezt törvényben is elismerte az Országgyűlés.
Ez a megállapodás azonban konkrétumokat még nem tartalmazott, azaz nem részletezte, hogy hol nyílna meg a kampusz, mikor és mennyiből.
Az események idén februárban pörögtek fel, miután az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) konkrét lépéseket tartalmazó előterjesztést nyújtott be: a tervek alapján a kampusz 450 milliárd forintból épülne meg, az oktatás pedig akár 2023 szeptemberében elkezdődne. Ezután április végén Palkovics László innovációs és technológiai miniszter stratégiai megállapodást kötött az egyetemmel, május elején pedig a kormány egy 400 millió forintos tőkével induló állami projektcég létrehozásáról döntött.
Hogy áll most a projekt?
Az elmúlt időszakban viszont nem történt fejlemény a budapesti Fudan-kampusz előkészítésében: a projektcég nem jött létre, és a kormány sem hozta létre a vagyonkezelő alapítványt.
Januárban
létrejött viszont a Fudan Magyarország Kft. nevű kisvállalkozás, ami főleg lobbitevékenységet végezhet a projekt körül.
A cég neve felbukkan az áprilisban aláírt stratégiai megállapodásban, de nem derül ki pontosan, hogy mi lenne a szerepe. A Hvg.hu kérdésére ezzel kapcsolatban az ITM azt válaszolta, a cég a képzési akkreditációs folyamatokban, magyar egyetemekkel, kutatóintézetekkel közös együttműkdések előmozdításában nyújthat segítséget az egyetemnek.
Júliusban Karácsony Gergely főpolgármester beadott egy népszavazási kérdést, ezt egyelőre nem hitelesítették.
A sanghaji Fudan Egyetem az egyik legerősebb felsőoktatási intézmény Kínában, nemzetközi kapcsolatok oktatásában pedig globálisan is az élmezőnybe tartozik.
Ugyanakkor az egyetem fontos eszköze a kínai politikai befolyásszerzésnek is, chartájában például szó van a Kínai Kommunista Párt iránti hűségről.
A gigaprojekt nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet, a Fudan budapesti kampuszát ugyanis az a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat építené, amivel kapcsolatban már többször is felmerült kémkedés és korrupció vádja a világ számos táján. Mindezekről a Direkt36 írt részletesen.
Borítókép: Prcmise / Wikimedia