Nagyon drágult a villany, a földgáz, az olaj és a benzin ára is. Itthon minket védenek a hatósági rezsiárak, de az üzemanyagdrágulást megérezhetjük. Európát viszont komoly energiaválság fenyegeti.
Nagyon sokat drágult a villamosenergia ára az elmúlt egy évben, simán lekörözi a szintén sokat dráguló üzemanyagokat. A januárra vonatkozó határidős áramárak 200 euró felett vannak, a Telex gyűjtése szerint konkrétan 208 eurót kell fizetni egy, januárra vonatkozó megatawattórányi áramért.
Ez egy éve még 50 euró környékén volt, ami négyszeres drágulást jelent mindössze egy év alatt.
Itthon a lakosság rögzített hatósági árat fizet a villamosenergiáért, így nincs kitéve a piaci ár ingadozásának, a négyszeresére növekvő ár terhe az energiaszolgáltatók vállát nyomja. Viszont az áramszolgáltatok jövő évben napvilágra kerülő eredményeiben bőven látszani fog a drágább beszerzés. A kormányzat jelenleg teljesen elkötelezett a hatósági árak mellett, így a lakosság továbbra is védve van a drágulástól.
Minden drágul, a villany, a földgáz, az olaj is. Képünk illusztráció. Forrás: Martin Adams
A földgáz ára is elszállt
Úgy, ahogy a földgáz esetében is. Az európai energiaválság miatt a földgáz ára még a villamosenergiáénál is többet drágult sőt,
egész Európát egy igen komoly energiaválság fenyegeti.
Jön a tél, Európa nagyja földgázzal fűt, közben a kontinens tárolói szinte üresen konganak, de az orosz és norvég vezetékekből kevesebb gáz érkezik. Európa viszont nem akar szénnel fűteni, de az atomerőműveket is elkezdtük leszerelni. Az eredmény: az elmúlt egy évben ötszörösére nőtt a földgáz ára Európában, és árfolyambuborékok alakultak ki az energiahordozók piacán.
Hazánk épp frissen írta alá az új gázszerződést az orosz Gazprommal, évi 4,5 millió köbméternyi gázt veszünk 10 éven át, majd további 5 évre van opció a vásárolt mennyiség módosítására, adott esetben csökkentésére. És mivel itthon a fölgáz is a rezsicsökkentés hatálya alá esik, így a lakosság védve van a piaci ár ingadozásától.
Az olaj és a benzin is az egekben van
A földgázzal ellentétben viszont az olaj és az üzemanyagárak emelkedését mi is megérezzük. A járvány utáni gazdasági talpraállás alaposan fellendítette a keresletet a nyersanyagra, az év végére elérjük a járvány előtti szintet, a napi 100 millió hordót. Ráadásul Kínában egyre komolyabb kormányzati cél, hogy drasztikusan csökkentsék a károsanyag-kibocsátást, ami az ő esetükben azt jelenti, hogy a világ legnagyobb szénerőművi kapacitását csökkentik és egyre több olajból akarnak villamosenergiát csinálni. Valamint a szén ára is annyira felment, hogy meg is éri átállni olajra. Mi is írtunk róla, hogy Kína több pontján kimaradásokat okozott az energiahiány.
Így kialakult egy komoly piaci félelem, hogy nem lesz elég olaj, ami alaposan felhajtotta az árakat. A Brent típusú kőolaj világpiaci ára a héten átlépte a 80 dollárt, ilyen magasan három éve nem volt. Hol van már az az idő, amikor a fizikai szállítású észak-amerikai könnyűolaj-fajta (a WTI) ára mínusz (!) 38 dollárig esett. Most a drágulás időszaka van itt, nem véletlen az sem, hogy a járvány végén elszálltak az üzemanyagárak is, itthon egyes vélemények szerint hamrosan már a 600-as benzinárral flörtölhetünk.
És ugyan nincs köze hozzá, hiszen lokális ellátási zavarok okozzák, de szimbolikus, hogy a britek épp most küzdenek olyan üzemanyaghiánnyal, hogy még a hadsereg bevetése is szóba került.
