Trendforduló a magyar e-kereskedelemben, lassul a belföldi új termékes forgalom, a Temu pedig mindent letarol. Végre van számunk a Jófogás és társaihoz, a jövő a használtárus piactereké (is).
A covid felpörgette, az inflációs válság viszont visszább fogott abból a hátszélből, ami eddig a magyar e-kereskedelmet hajtotta. A régiós titánok egyre inkább visznek a piacból, a filléres kínai webshopok pláne. Jelen környezetben, a vásárlóerő csökkenése mellett nem csoda, hogy új csodafegyver kell. A következő években ez a használt áruk piaca lehet, a recommerce – derül ki a Growww Digital nevű digitálismarketing-ügynökség és az Adevinta CMH Kft. (Jófogás, Használtautó.hu) közös piaci becsléséből, ami itthon elsőként tesz kísérletet az online használtáru-értékesítés mérésére. Az eredményt és tanulságokat a Forbes.hu-val osztották meg először.
Mi történt? Itthon az objektív mérés hiánya miatt kimarad ennek a piacnak a mérése a teljes e-kereskedelmi kutatásokból, most viszont a Growww Digital-Adevinta-becslés számszerűsítette a méretét.
E szerint 2023-ban az 1475 milliárd forintos újtermék-értékesítésen felül kb. 223 milliárd forint volt a belföldi recommerce-forgalom becsült értéke. Ha egyben kezeljük az új és használt áruk forgalmát, ez 13 százalékos piaci részt jelentene.
Új termék vs. használt termék forgalma a hazai e-kereskedelemben (milliárd forintban, 2024-re és 2025-re becsült értékekkel). Forrás: GKID-adatok, a Growww Digital szakértői kutatása és becslése.
Részletesebben. A recommerce-t három fő csatornára oszthatjuk.
- Az első az úgynevezett C2C platformok, egyszerűbb nevükön online apróhirdetési oldalak (Jófogás, Facebook Marketplace, Vatera): a volumen meghatározásához az Adevinta a használt cikkek online adásvétellel kapcsolatos szokásokat vizsgálta, e szerint 153 milliárd forint a becslésük 2023-ra, a recommerce-forgalom kétharmada.
- A másik két szektor a használt vagy felújított termékekkel foglalkozó e-kereskedők (Vinted, Rejoy, Furbify, Antikvárium.hu stb.), valamint azok az e-kereskedők, akik recommerce-szel is foglalkoznak (pl. Euronics, Telekom). Ők a Growww Digital becslése szerint 2023-ban 70 milliárd forintos recommerce-forgalmat produkáltak.
Miért fontos ez? A régiós titánok (Kifli.hu, Emag, Alza), valamint a kínai óriások (Temu, Aliexpress, Shein) térnyerésének árnyékában egyre nehezebb magyar szereplőként labdába rúgni. Az elmúlt másfél év sokaknak az újratervezés időszaka volt, mások viszont korábban elvégezték a házi feladatot, és példát tudnak mutatni a szektornak.
Közülük több sikersztorit is bemutattunk, legutóbb a Vágyaim.hu online szexáruházét, ami másfél évtized alatt hárommilliárdos üzletté nőtt. Emellett tavaly ősszel listát is készítettünk a legsikeresebb e-kereskedőkről és webáruházakról, a Forbes és a Google három országban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is feltérképezte a digitális hősöket, ez a Forbes Digital Heroes.
Kontextus. A GKID nevű e-kereskedelmi és digitális kutatócég Mastercarddal közös Digitális Kereskedelmi Körképe szerint az új termékek belföldi kereskedelmi forgalma közel 1500 milliárd forint volt 2023-ban. Ez egy év alatt 8,5 százalékos növekedés, reálértékben viszont csökkenés, ha a Központi Statisztikai Hivatal 2023-ban mért átlagos inflációját nézzük (17,6 százalék). A riport másik fontos megállapítása, hogy tavaly a belföldi kereskedők kevesebb terméket adtak el, mint 2022-ben, a rendelésszám 7,2 százalékos éves növekedése mellett.
A GKID az agresszíven (és nem csak itthon) taroló Temu-mániára is hozott egy reprezentatív kutatást. Az online kínai piactér vásárlói bázisa tavaly szeptemberben körülbelül még csak 0,5 százalék volt itthon a külföldről is rendelők körében. Most januárra viszont ez az érték 29 százalékra ugrott, ami a teljes, 3,9 millió fős hazai online vásárlóbázis közel 9 százaléka. Így lett a Temu alig négy hónap leforgása alatt a legnagyobb vásárlói bázissal rendelkező külföldi bolt, sőt az utolsó negyedévben összesítettben is a második legnagyobb vevőbázisú e-kereskedő a teljes hazai piacon.
„2023 utolsó három hónapjában a Temuról rendelők összes költése átlagosan elérte a 18 ezer forintot. (…) Ez a költés egyértelműen hiányzik már a hazai e-kereskedők kasszájából is”
– jelenti ki Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója és partnere.
Mi következik ebből? Az árban és márkában történő lefele vásárlás tehát kannibalizája a magyar újtermék-kereskedelmet. A kínai áruházak olcsóbb, szélesebb kínálattal tarolnak, brutális marketinngel, magyar nyelvvel és forintárazással, ahogy most már a Temu is. A Google-találatokban szinte mindenre tudnak filléres alternatívát, egy 18 ezres átlagköltésbe pedig több rendelés és termék fér bele, mintha ugyanezt az összeget mondjuk az Emagon költené el bárki ugyanolyan termékkörökben. Röviden az értékajánlat: amit eddig Európában másik webshopból megrendeltél kínai gyártású terméket tízszeres áron, azt közvetlenül Kínából, kínai webshoptól is beszerezheted a töredékéért. Lehet, tartósabb a logós baseballsapka, csak hát eljönni látszik az a pillanat, amikor a minőség és a környezettudatosság oltárán beáldozod egy temus rendelésre.
A recommerce, amellett, hogy alacsonyabb árakkal szintén kannibalizál, egyben segítheti is a magyar cégek üzletét, a felújított, újracsomagolt termékes piac például kitörési lehetőséget adhat 2024-re. Egy világszinten fontos trendről beszélünk, korábbi jóslatok szerint globális szinten 26–27 százalékos éves növekedést vártak a szegmenstől. A környezettudatosság kiemelt hajtóereje a recommerce-nek, bár Magyarországon nagyobb részben az árérzékenységnek köszönhető a megerősödése.
Hogyan tovább? Korábbi évre becslés nem született, de a következő 1–2 évre már lehet következtetéseket levonni. Szabó László, a Growww Digital ügyvezető partnere azt mondja, becslésük szerint a recommerce nagyobb mértékben fog nőni, mint az új termékes e-kereskedelem, azonos makrokörnyezet mellett akár évi 20–22 százalékos növekedési potenciál is lehet benne. Két éven belül a magyar recommerce a 320 milliárd forintos szintet is elérheti, ami 14,5 százalékos szeletet jelentene az új termékekhez képest.
„Ennek a nyomásnak az ellensúlyozására az e-kereskedőknek érdemes lesz olyan stratégiákat követni, amelyek a termékválaszték- és csatornabővítést, illetve a külföldi terjeszkedést szorgalmazzák”
– mondja Szabó.
Cikkünk eredeti verziójának ábráján pontatlan adatok szerepeltek az új termékek forgalmáról. Az ábrát frissítettük, a hibáért elnézést kérünk.
