A hatodik Zwack

Nem tudtam, hogy Wallenberg és Demján is kellett hozzá. Mert, hogy II. József – állítólag – azt mondta, hogy „Das ist ein unicum”, az ugye sokaknak megvan. De hogy utána […]

Bővebben

Erre az üzletre még itt is felkapták a fejüket – a lengyel ingatlanpiac pörög, és a magyarok sem maradnak ki belőle

A klasszikus nagy piacokról egyre szívesebben merészkedik a tőke a járatlanabb utakra, ami előny a kisebb piacoknak, így a közép-európai régió ingatlanfejlesztőinek is. A szektor kifejezetten pörgős időszakot él meg, Budapest, Prága és elsősorban Varsó a legfontosabb három célpont, de néhány régiós központ még őket is lehagyja a fejlődés ütemét tekintve – hangzott el október 29-én Varsóban, a közép-európai ingatlanfejlesztéseket fókuszba állító CEE Summit 2019 konferencián. A fent vázolt folyamatok azért is érdemelnek figyelmet, mert a magyar ingatlanfejlesztők egyre aktívabbak a régióban, különösen a lengyel piacon.

Csak százan vannak, de övék a hazai GDP egyötöde: idén harmadszor készítettük el a legértékesebb száz százalékban magyar kézben lévő cégek 100-as listáját. Már első ránézésre is szembetűnő, hogy

az élmezőnyben erősen felülreprezentáltak az ingatlanfejlesztő vállalkozások. A tíz legértékesebb magyar cégből három tevékenykedik a szektorban.

A Demján Sándor által felépített Gránit Pólus Csoport a 4., mögötte alig valamivel lemaradva a Veres Tibor tulajdonában álló Dayton Invest (Wing) áll az 5. helyen, míg a Futó Péter tulajdonában álló Futureal Csoport a 9. helyezést érte el a listán. A három cég együttes értéke a Forbes számításai szerint elérik a 366,2 milliárd forintot.

A három cég közös jellemzője, hogy – szemben például az építőiparban tevékenykedő Market Építő Zrt.-vel (22.) – jelen vannak a régiós piacon is. A Gránit Pólus az utóbbi időben ugyan a hazai piacra fókuszál, de a másik két csoport csak most jön igazán lendületbe. A Futureal Bukarestben, a lengyelországi és a spanyol tengerparton, Sopot városában és Marbellán fejleszt, varsói projektjüket, az Antres nevű irodaház megvásárlását pedig épp a napokban jelentették be. Az utóbbi idők legnagyobb híre mégis a Winghez kötődik: megszerezték a vezető lengyel ingatlanfejlesztő, az Echo Investment SA többségi tulajdonrészét. (Az Echo a belga Ghelamco, a szlovákiai HB Reavis és a svéd Skanska mellett a négy legnagyobb lengyelországi fejlesztő egyike.)

A lengyel piac soha nem látott ütemben pörög, de erre az üzletre még itt is felkapták a fejüket

mondja Richard Stephens, az ingatlanpiacra fókuszáló Poland Today lap alapítója és vezetője.

A lengyel piac nem véletlenül vonzza a befektetéseket. A tőkepiac mérete, a konzervatív bankvezetés, az erős kontroll miatt a spekulatív befektetések nem, de a hosszabb távra tervezők jól érzik magukat itt. Varsóban például folyamatosan alacsonyan áll a kiadatlansági ráta, a fejlesztők pedig lépésről lépésre adják át a beruházásokat, hogy ne egyszerre árasszák el a piacot. „Ide azok a befektetők jönnek szívesen, akik nem nagyon sok pénzt akarnak keresni, de biztosan akarják tudni a tőkét” állítja Marcin Mędrzecki, Colliers International CEE Investment Services igazgatója.

 

A pénzügyek mellett a varsói városvezetés elszántsága, az egyszer már elhatározott beruházások végigvitele is sokat nyomhat a latban. „Sehol máshol nem láttam még hasonló politikai agendát” – mondja Sean Tompkins, a Royal Institution of Chartered Surveyors globális CEO-ja. (A RICS az ingatlannal kapcsolatos professzionális szolgáltatások nemzetközi szakmai egyesülete, 131 országban 125 ezer taggal vannak jelen.)

A lengyel piac sajátossága továbbá, hogy

  • a válság ugyan lelassította, de az ország a válság közepén sem zuhant recesszióba
  • a varsói mellett hét számottevő, egészségesen működő regionális piac van az országban
  • ezek még a varsóinál is gyorsabban növekszenek és a külföldi befektetők figyelmét is egyre inkább felkeltik
  • a lengyel piacon elenyésző a hazai szereplők aktivitása
  • Közép-Európa más országaihoz hasonlóan itt is csökken a kereskedelmi ingatlanok iránti, élénken növekszik viszont az irodák utáni érdeklődés

A CEE régió (melyen jelen esetben Lengyelországot, Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát értették a konferencia résztvevői) egyre inkább meg tudja mozdítani az eddig nem igazán aktív szereplőket is. A befektetések terén Kína szerepe csökken, az USA őrzi első pozícióját, Dél-Korea előretörőben van – mondja Simon Mallinson, a londoni székhelyű Real Capital Analytics vezetője.

A régió országaira egységesen igaz, hogy viszonylag alacsony a hazai befektetők aránya – állítja Simon Mallinson. Míg Nyugat-Európában valamivel 50 százalék fölötti ez az arány, addig Romániában 30, Csehországban 25, Lengyelországban 15 százalék, míg Magyarországon – a régió átlagát jóval meghaladva – 35 százalék ez az arány az elmúlt öt évet tekintve.

Az ingatlanpiaci tőkebefektetések majdnem fele irányult az irodaszektorra 2019-ben, kevesebb mint feleennyi a kereskedelmi ingatlanokba, még kevesebb az ipari létesítményekbe és a hotelszektorba, míg a lakóingatlanokba elenyésző, mindössze a tőke néhány százaléka érkezett.

Érdemes áttekinteni a régióba érkezett tőke eredetének megoszlását is az elmúlt 5 évre visszamenőleg:

  • az Egyesült Államok vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen (8,5 milliárd euró)
  • a második helyen Németország áll (5,7 milliárd euró)
  • a harmadik Dél-Afrika (4,7 milliárd euró)
  • a sorban követi: Csehország, Ausztria, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Szingapúr, Magyarország, Kína, Dél-Korea, Franciaország, Olaszország

Az adatsorokat tovább elemezve az is jól látható, hogy a kereskedelmi ingatlanokban erős, dél-afrikai tőke beáramlásában szünet keletkezett, Dél-Korea viszont korábbi célpontjaik helyett megcélozta Franciaországot és Közép-Európát.

(Bár nem csak az ingatlanszektorra fókuszál, de a fentieket igazolja a Forbes friss beruházási listája is, melynek első öt helyezettjéből kettő is dél-koreai.)

Tíz éve gyakorlatilag nem volt befektető ebben a régióban, manapság ismét kifejezetten vonzó. A klasszikus piacokról gyorsan átkerült a fókusz Közép-Európára, de azért az is látszik, hogy amikor likviditási problémák jelentkeznek, azt megérzi a budapesti vagy épp a bukaresti piac” – állítja Robert Martin, a Europa Capital alapító partnere.

Az irodák árazását elemző adatsorokból kiderült, hogy míg Barcelona és Lisszabon túlárazott, Budapest még mindig viszonylag alulárazott, így az árak emelkedésére lehet számítani. Viszont a budapesti piac több nagyberuházás ellenére is – még mindig viszonylag kicsi a nagy intézményi befektetőknek, a regionális helyszínekben pedig bőven volna még lehetőség, a piac a vidéki városokban gyakorlatilag nem létezik.

 

A Forbes a Poland Today meghívására érkezett a lengyel fővárosba. A cikk tartalmát nem egyeztettük velük, annak tartalmába nem volt beleszólásuk.

Borítókép: Valik Chernetskyi / Unsplash

 

„Soha ne fektess olyan cégbe, amit a tulajdonosról neveztek el!”

Tóth Zoltán, Euroventures