Alig akad olyan nap, amikor ne olvasnánk, hogy buborék alakult ki a bitcoin piacán. Sok a lentihez hasonló chart jön szembe a Twitteren is, óvva a közelgő összeomlástól. Vendégszerzőnk írása.
Megfigyelhető, hogy gyakran olyan alapkezelők kiáltanak buborékot, amelyek teljesen kimaradtak a bitcoin eddigi emelkedésből, de a brit pénzügyi felügyelet (FCA) is úgy lépett el a tiltás irányába, hogy láthatóan nem érti, mivé nőtte ki magát ez a termék az elmúlt évtizedben. (Az FCA régen lekésett arról, hogy visszazárja a szellemet a palackba, de még makacsul fogja a kupakot, hátha jó lesz valamire, ahelyett, hogy a tájékoztatást, a kockázatok feltárását, transzparenciát erősítenék.)
Természetesen hagyományos befektetői gondolkodással nehéz megérteni, hogy miért van az, hogy 2020 tavaszán 5000 dolláros érték mellett senkinek se kellett a bitcoin, de hat hónappal később 40 000 dolláron egymást taposva veszik. És nehéz megérteni azt is, hogy mennyire nem hasonlítható össze a jelenlegi helyzet a kriptovaluta 2017-es szárnyalásával és összeomlásával.
A networkhatás
Szilveszterkor egy szűk létszámú társasozás alkalmával került szóba a bitcoin, és legnagyobb megdöbbenésemre barátaim közül előbukkantak olyanok, akik már hónapok óta ezzel az eszközzel kereskedtek, viszonylag rendszeresen. Mivel január elején a kriptovaluta soha nem látott magasságokba emelkedett, és ők tartották a pozícióikat, azt is elmondhatjuk, hogy biztosan kerestek az üzleten.
Miután közel egy órán keresztül téma volt, ki mennyire sikeres befektetési döntést hozott ebben a termékben, és milyen egyszerű az új platformokon kereskedni, érthető, hogy azok, akik úgy mentek oda, hogy nem volt ilyen befektetésük, viszont van valamennyi megtakarításuk, kedvet kaptak, majd egy másik eseményen ők is beszámoltak sikereikről és így tovább.
Ez az úgynevezett networkhatás, ami hasonlóan például a Facebook kezdeti terjedéséhez exponenciális növekedést tud hozni. Minél több a kriptovaluta sajtómegjelenése (akár a buborékot kiáltók hatására), annál több ember figyelmét kelti fel, és olvas utána, lesz téma egy baráti beszélgetésen, exponenciálisan növekszik a potenciális kereslet.
Vagyis a buborékot kiáltók is csak a buborékot fújják tovább.
Két kattintással lehet kereskedni
A bitcoin nem termel semmilyen pénzáramot (nincs osztalék, se kupon), így értékét pusztán a kereslet és a kínálat határozza meg. Fogadjuk el, hogy a kínálata véges és 21 millió darabnál tetőzni fog, és addig is pontosan kiszámítható, mennyi bitcoint bányásznak még ki, így igazából a kereslet dönti el, mennyit ér a bitcoin.
Idén a keresletet számos hatás befolyásolta, mint például, hogy a válság kezelésére a jegybankok soha nem látott pénznyomtatásba kezdtek, hihetetlen mértékben adósodtak el az államok, így az értékét megőrizni képes reáleszközök (arany, ingatlan, bitcoin) iránti kereslet megnövekedett. Bár az ábra még a decemberi állapotot mutatja, jól látható, hogy ahogy megugrott a jegybankok mérlegfőösszege, a bitcoin árfolyama is exponenciális emelkedésnek indult.
De a legfontosabb keresletet befolyásoló tényező, hogy a bitcoin mint termék sokkal könnyebben elérhető, mint a 2017-es emelkedéskor volt. Ahhoz képest, hogy korábban milyen körülményesen lehetett hozzájutni a bitcoinhoz (szelfi az útlevéllel és egy hét átfutás) most számos derivatív terméken vagy szolgáltatón keresztül, mint a PayPal vagy Revolut, két kattintással lehet kereskedni.
Remek példát hozott fel a kereslet exponenciális növekedésére Dan Morehead, a PanteraCapital vezetője. Mielőtt a PayPal engedélyezte volna ügyfeleinek a bitcoinnal való kereskedést, durván 100 millióan kereskedtek az eszközben.
A PayPal ügyfeleinek száma ennek háromszorosa, így ha a terjedési sebesség kitart, a potenciális kereslet könnyen duplájára növekedhet. Ez alapján nem meglepő, hogy tavaly a PayPal bitcoinforgalma meghaladta az egész éves kibányászott bitcoin mennyiségét.
Hol lehet a vége?
Hogy mennyi lehet a potenciális kereslet, nehéz belőni, de kiindulásnak jó lehet az ARK Invest becslése, amely két tényezővel közelíti a lehetőség mértékét. Az első a világban lévő arany értékének 15 százaléka, míg a második a globális megtakarítások 5 százaléka.
Ezekkel a becslésekkel nagyságrendileg 800 és 1300 milliárd dollár közé lőtték be a lehetőségek mértékét.
Nem akkor lesz gond a bitcoinnal, amikor mindenki erről posztol és buborékot kiált, amikor az influencerek felkapják, vagy az, amikor nem lehet úgy elmenni a barátokhoz társasozni, hogy ne kerüljön szóba. Sőt, ez a bitcoin lehető legjobb időszakát jelzi előre. (Bár úgy tűnhet, hogy nagyon sok szó esik mostanában a bitcoinról, valójában, ha a 2017-es mániához viszonyítunk, akkor jelenleg még csak az akkori töredéke a Google-keresések száma.)
Ettől függetlenül bármikor lehet egy heves, akár 50 százalékot is meghaladó esés. Ez egy ilyen termék, ilyen magas kockázattal kell elfogadni, és csak annyit befektetni, amit ha elveszítünk, se fáj.
Ugyanakkor, ha kitart a networkhatás, akkor egy jelentősebb esés sokkal inkább lehet lehetőség, mint a tartós sikertelenség kezdete: rengeteg a profi, akik teljesen kimaradtak az emelkedésből, és egy ilyen beszállási lehetőségért sóvárognak; lehetséges, hogy hiába.
Ennek az intézményi FOMO-nak első jelei már láthatóak voltak olyan híres befektetők nyilatkozataiban, mint Stanley Druckenmiller, vagy Paul Tudor Jones, de ahogy a fetni ábrán is látható, ők még mindig a kisebbséget képviselik a befektetők körében.
Tunkli Dániel
befektetési igazgató, Accorde Alapkezelő Zrt.
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
