A választások után a BME is alapítványi fenntartásba kerülhet. A rektor egyelőre ellenkezik, a kancellár örülne a változásnak.
A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) alapítványi modellváltásáról tárgyalt az egyetem vezetősége Palkovics László Innovációs és Technológiai miniszterrel – írja egyetemi forrásaira hivatkozva az Átlátszó. A lap szerint a miniszter nem zárja ki az alapítványosítást, de a folyamatot a választások előtt már aligha kezdik el.
Mindenesetre az átalakításra utal, hogy a BME az elmúlt évben kevesebb pályázati támogatást kapott az alapítványi egyetemeknél. A legnagyobb hazai egyetemek közül már csak kettő, az ELTE és a BME maradt állami fenntartású, de ha igazak az Átlátszó információi, hamarosan az ELTE maradhat az egyetlen nagyobb, még állami kézben lévő felsőoktatási intézmény.
A lapnak beszélő, neve elhallgatását kérő BME-s munkatárs szerint Palkovics és az egyetem vezetői január 15-én találkoztak, és mindkét fél hajlik az alapítványosításra.
Az egyetemvezetők (a BME rektora, kancellárja, rektorhelyettesei, kancellárhelyettese és dékánjai), Palkovics, valamint Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár találkozója nem volt titkos, arról az egyetem honlapja is hírt adott. Ebben azt írták, a megbeszélés célja az volt, hogy „a BME vezetése átfogó képet kapjon arról az innovációs ökoszisztémáról, ami a ZalaZone járműipari tesztpálya körül jelenleg épül.” Az Átlátszó forrása azt mondja, a találkozón emelett szóba került a modellváltás kérdése is, amit a dékánok egy része és Kotán Attila kancellár is támogatna.
Kotán egy korábbi interjújában ki is fejtette, sajnálja, hogy a BME egyelőre nincs ott az alapítványi kézbe került intézmények között.
Ugyanakkor Czigány Tibor rektor álláspontja az, hogy inkább több állami és uniós pályázaton kell indulni, és maradni a régi rendszerben – egyelőre Palkovics is inkább emellett áll, a választások után viszont újra napirendre kerülhet az alapítványosítás is.
Jellinek, Vida, Wáberer: milliárdosok és üzletemberek a kiszervezett egyetemek kuratóriumaiban
Nagy úr lehet a forráscsökkenés
A megbeszélésen Palkovics állítólag arra utalt, hogy a választásokig már nem kezdenék el a folyamatot, amelyet egy másik forrás szerint az egyetemi vezetőknek csak egy kisebbsége tart jó ötletnek, köztük a kormány által kinevezett kancellár és a Villamosmérnöki és Informatikai Kar, valamint a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar vezetői. Mások viszont inkább a rektor véleményét osztják.
A források szerint nőhet az alapítványi fenntartás támogatottsága, ha a kormány növeli az anyagi nyomást a BME-n. Fontos változás ugyanis a felsőoktatás finanszírozásában, hogy a hallgatói normatíván alapuló finanszírozást egyre inkább felváltja az úgynevezett pályázatokhoz köthető.
Ezeken a BME tavaly 2,75 milliárd forintot tudott begyűjteni, ami az előző évihez képest 150 millió forintos növekedés, de elmarad az alapítványi fenntartású intézmények forrásainak nagyságától.
Az egyetemi kuratóriumok tagjait a miniszter nevezi ki, azonban ha a tagságban üresedés van, úgy az új tagról már a kuratórium tagjai és a felügyelőbizottság dönt – kormányváltás esetén tehát egy új kabinetnek már nem lenne beleszólása az összetételbe.
Az eddig alapítványi fenntartásba került egyetemek kuratóriumaiba több Forbes-listás milliárdos is bekerült. Mások mellett Jellinek Dániel a Budapesti Gazdasági Egyetem, Sinkó Ottó az Óbudai Egyetem, Vida József a Testnevelési Egyetem, Wáberer György a Tokaj-Hegyelja Egyetem kuratóriumában kapott széket.
Az alapítványosítás egyébként tavaly egy példátlan államivagyon-átcsoportosítás része volt.
Ezen a linken olvasható az Átlátszó teljes cikke a témában.
Borítókép: A BME olvasóterme Fotó: Veres Dalma / Wikimedia
