Hosszú távú kötelezettségei tovább nőttek és veszteségbe fordult a vesztegetéssel gyanúsított Bige László péti műtrágyagyára. Hiába szóltak róla a pletykák, a Forbes megkeresésére mind az Agrofert (Andrej Babis), Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc is cáfolta, hogy megvennék a nehéz helyzetbe került Nitrogénműveket. Bige nem reagált a megkeresésünkre.
Tavaly novemberben hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt nagyszabású razziát folytattak a hatóságok Bige László szolnoki üzemében. A topmilliárdost aztán május végén kihallgatták, sőt, két napig vizsgálati fogásban is tartották, ezzel párhuzamosan a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda ismét kiszállt a szolnoki üzemhez. Az őrizetbevétel után két nappal a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság már azt közölte a 24.hu-val, hogy vesztegetés megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki a milliárdost. Bige Nyíregyházán él, ezért itt hallgatták ki, sőt házkutatást is tartottak nála. Nem először kerül összetűzésbe a törvénnyel az amúgy kifejezetten konfliktusos személyiségnek mondott Bige:
1998 őszén előzetes letartóztatásba helyezték, többek között több tízmilliós adócsalással és 15 millió forintos vesztegetéssel gyanúsították,
de végül felmentette a bíróság.
A péti Nitrogénművek tulajdonosa, Bige László. Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers
Bige László a hazai vegyipar egyik fontos szereplője, a Bige Holding Szolnokon, a Nitrogénművek pedig Péten gyárt műtrágyát – a magyar piac közel felét ők látják el. A péti birodalma legfontosabb és legértékesebb része, mely vagyona alapját adja. 2004-ben indítottak itt egy 450 millió eurós felújítási és modernizációs programot, mely 2017-ben zárult le. A cég korábbi ismertetése szerint Európa leghatékonyabb üzemei épültek meg: bővítették az ammóniaüzemet, elkészült az új granuláló üzem és a hozzá kapcsolódó automata csomagolóüzem, átadták a salétromsavüzemet, egy dolomitőrlőt, valamint egy semlegesítő üzemet.
A Forbes januárban közölt, legfrissebb kimutatása szerint 110 milliárdos vagyonával a 8. leggazdagabb magyar. A top 10-ből Bige volt az egyetlen, akinek a megelőző évihez képest becslésünk szerint csökkent a vagyona.
Magyarország 50 leggazdagabb embere – már nem Csányi az első
Kinek kell a Bige-birodalom? És kinek lenne rá a pénze?
A hatóságok többet nem mondtak a most folyó eljárásokról, ugyanakkor a piacon két olvasata van a történteknek. Lehet alapja az eljárásnak, ez esetben Bige vagy tisztázni tudja magát, vagy sem; és természetesen megindultak a pletykák is, miszerint Bige kiszorítása zajlik a péti Nitrogénművekből és a vegyiparból általában. Utóbbi nem lenne példa nélküli sem Magyarországon (lásd Spéder Zoltán esete), sem a régióban – de egyelőre, szögezzük le, csak pusztán spekulációról van szó.
A legnagyobb kérdés, hogy Bige eladja-e a Nitrogénműveket és a szolnoki gyárat vagy sem? A novemberi razzia után elég határozottan állította, hogy cége nem eladó. Ezzel kapcsolatban kerestük most is, megváltozott-e a véleménye az újabb eljárás megindulása után, de kérdéseinkre nem válaszolt (korábban is csak cége PR-ügynökségén keresztül, közleményben kommunikált a sajtóval). Környezetéből úgy értesültünk, hogy továbbra sem gondolkodik ebben – könnyen meglehet, ebben nem csak neki lesz majd szava (hogy miért, arról bővebben a cikk második felében).
Persze a piaci spekulációk már beindultak. Ha Bige el is adná a Nitrogénműveket és vele együtt vegyipari holdingját, könnyen leszűkíthető, kik lehetnek a szóba jöhető vevők. Egyrészt azért, mert igaz ugyan, hogy a csoport eredményessége nem a várt módon alakult, de a péti mégiscsak a régió egyik legmodernebb üzeme. Viszonylag kevés olyan szereplő van, aki rendelkezik akkora likvid vagyonnal és/vagy annyira hitelképes, hogy megszerezze a cégcsoportot – közülük is csak három olyan, akiknek illene a portfóliójába. Róluk hármukról szólnak a különböző piaci pletykák is: Mészáros Lőrincről, Andrej Babisról és Csányi Sándorról.
Agrofert: nem tervezünk akvizíciót
„A magyar hírekben megjelent spekulációk megalapozatlanok. Jelenleg semmilyen felvásárlásra nem készülünk Magyarországon”
– válaszolta a Forbes kérdésére Jan Pavlu, az Agrofert kommunikációs osztályáról.
Az Agrofert agrár- és vegyipari konglomerátumot a regnáló cseh miniszterelnök, az amúgy szlovák származású Andrej Babis két vagyonkezelő alapon keresztül birtokolja jelenleg. A csoportnak van magyar leánycége is, a bábolnai IKR Agrár Kft., mely az elmúlt években töretlenül növekedett a hazai piacon. Ők a szlovákiai Duslo műtrágyagyár termékeit terítik idehaza, ez Szlovákia legnagyobb vegyipari üzeme, nem mellesleg az Agrofert csoport tagja.
A szlovákiai Vágsellyén működő Duslo műtrágyagyár. Szállítási távolságra a magyar piacról. Fotó: Agrofert
A régi ellenfél egyértelműen reagált
„Csányi Sándor nem foglalkozik ezzel a kérdéssel” – válaszolta megkeresésünkre az OTP Bank kommunikációs főosztálya, mikor arról érdeklődtünk, érdekli-e bármelyik Csányi-érdekeltséget a Nitrogénművek megvétele.
Csányi Sándor és Bige László egykor együtt vadásztak, de kapcsolatuk megromlott, mondhatni, nem kedvelik egymást. Az Origóra még 2013-ban Fabók Bálint írt részletes portrét a műtrágyakirályról, akinek
meggazdagodásában Csányinak kulcsszerepe volt, hiszen az OTP-vezér támogatása nélkül nem tudta volna megszerezni a szolnoki üzemet, sem pedig az igazi nagy dobást, a péti Nitrogénműveket sem.
A vásárlásokat nagyrészt az OTP hiteléből finanszírozták (Bige 2002-ben lett tulajdonos Péten). A Nitrogénművek akkor került először igen nehéz helyzetbe, mikor az OTP egyik napról a másikra a teljes, 15 milliárdos forgóeszköz-finanszírozást kivonta a cégből (a pénzügyi gondok megoldására az állami MFB dobott mentőövet a vállalkozónak).
Csányi Sándor nem foglalkozik a Nitrogénművekkel. Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers
A műtrágyakirály megnevezés amúgy nem túlzás, hiszen ma csak Bige üzemei gyártanak műtrágyát Magyarországon, ahol a felhasználás a 2004-es EU-csatlakozás óta a beáramló támogatásoknak köszönhetően folyamatosan nőtt, ez pedig biztosította a Bige-birodalom kiemelkedő eredményességét. Bige a 2010-es kormányváltás után készült a szintlépésre, meg akarta szerezni a közel 10 ezer gazdálkodót elérő agrárintegrátorcéget, a nádudvari KITE Zrt.-t. Ez azért lett volna fontos Bigének, mert így egy kiterjedt eladási csatornát is a kezében tudott volna, hosszú távra biztosítva belföldi piaci részesedését. A Bonafarmmal agrárbirodalmat építő Csányi azonban szintén szemetet vetett Magyarország legnagyobb agrárintegrátorára és az utolsó pillanatban az egyik kistulajdonos – élve elővásárlási jogával – ráígért Bige ajánlatára. Már akkor Csányi Sándort sejtették az ajánlattevő Guba Sándor mögött, a KITE aztán több lépcsőben került át teljesen Csányi érdekeltségébe. A tulajdonosváltás után a KITE nem kért a Nitrogénművek műtrágyájából, ami komoly érvágás volt a cégnek.
„A KITE Zrt. közvetlenül a Nitrogénművektől 2013 ősze óta nem tud vásárolni nitrogén alapú műtrágyát, pedig üzleti alapon erre nyitott lenne”
– írták ezzel kapcsolatos kérdésünkre az OTP kommunikációs főosztályától.
Az biztos, hogy a KITE-Nitrogénművek affér után a piac megélénkült, hiszen az egyik legnagyobb integrátor importból szerzi be a műtrágyát, ez pedig versenyhelyzetbe hozta az addig kényelmes pozícióban lévő Bige-csoport is: a magyar piacon komoly árverseny alakult ki. A növekvő gázárak – ami a műtrágyagyártás egyik legfontosabb „alapanyaga” – mellett ez is közrejátszott a Bige-érdekeltségek romló eredményességében. A magyar piacra újonnan belépő Agrofertnek azonban jó lehetőséget jelentett, hogy az addig merev piaci viszonyok megváltoztak, Csányiék például tőlük is vásárolnak műtrágyát.
És akinek a neve mindig felmerül, ha eladósorba kerül egy cég
Csányi Sándor a magyar agrárium legnagyobb befektetője, de már nem a legnagyobb „földesura”. Ahogy arról tavaly már írtunk, az egykori Simicska-érdekeltségnek számító Mezort-csoport megszerzésével a Mészáros Lőrinc tulajdonába tartozó Talentis Agro Zrt. már 38 ezer hektáron folytat gazdálkodást (ez 3000-el több, mint amennyi Csányihoz tartozik). Mészáros Lőrinc a tavalyi évben eszközölt „befektetéseinek” köszönhetően fontos szereplője lett az agráriumnak is. Nem lenne ördögtől való gondolat, ha Mészáros felvásárolná a Nitrogénműveket és a szolnoki gyárat – de nem fogja.
A Forbes megkeresésére a Mészáros Csoport – ideértve a tőzsdei és nem tőzsdei entitásokat is – határozottan cáfolta, hogy érdeklődnének a Nitrogénművek megvétele iránt, nincs ilyen tervük.
Noha illene a portfólióba, a Nitrogénművekkel van egy nagy gond: eladósodott a cég, vagyis a tulajdonosnak komoly feladatot jelent a finanszírozás. A cég a napokban adta le friss eredménykimutatását és mérlegét, amiből azonnal látni, miért nem annyira kelendő portéka.
Az üzemi eredménye töredékére esett – a kötvényeseké lehet az utolsó szó?
A Nitrogénművek a 2007-es év után produkált ismét veszteséget, a tavalyi adózott eredménye 9,7 milliárd volt, most brutális, 15 milliárdos mínuszt tud felmutatni. Látványos, ahogyan az üzemi eredmény megzuhant, 7,4 milliárdról 200 millióra. A csoport árbevétele közben gyakorlatilag stagnált (91, milliárd után 92,9 milliárd), a hosszú távú kötelezettségei pedig ismételten nőttek: 86,3 milliárdról 94 milliárdra.
Közben a szolnoki Bige Holding nem zárt ilyen katasztrofális évet, 11,7-ről 14 milliárdra nőtt a forgalma, miközben adózott eredménye csökkent, de nyereséges maradt (900 millió után tavaly 772,7 millió forint volt). Igaz, koránt sincs akkora kötelezettségállománya, mint a péti gyárnak.
Az alábbi grafikonon látszik leginkább, mi a Nitrogénművek legnagyobb gondja – a pénztermelő képességet jelző EBITDA 2018-ban még meghaladta az 5 milliárd forintot, de ez főleg a korábbi évet meghaladó értékcsökkenési leírásnak köszönhető. Miközben a mutatószám lefeleződött, továbbra is komoly kötelezettségállomány terheli a céget, összesen 120,1 milliárd forint. A cég saját tőkéje közben 60,2 milliárdról 45 milliárdra csökkent.
A péti Nitrogénművek. Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers
Tavaly sikeresen zártak le egy kötvénykibocsátást, a fejlesztéseket ugyanis finanszírozni kellett valamiből (a csoport 2011 óta van jelent a kötvénypiacon), erre már korábban kibocsátottak egy 7,85 százalékos dollárkamatot ígérő sorozatot (összesen 200 millió dollár értékben), ami 2020-ban futott volna ki. Ezt sikerült refinanszírozni tavaly ősszel, 2025-ig megnyújtva a lejáratot (az új kötvényt 7 százalékos kuponnal fogadták el a befektetők). Csakhogy az első kötvénykibocsátáskor és a nagy beruházások megindításakor még azzal számoltak, 20–30 milliárdos nyereséggel működik majd a gyár – ez nem így lett (ahogy fent is írtuk, nőttek a termelési költségek a gázár miatt és élénkült az árverseny).
„A hivatalosan publikált adatok szerint a cég hosszú távú kötelezettségei több, mint 16-szorosan haladják meg az operatív cash termelő képességét (EBITDA-ját); az összes kötelezettségállomány pedig 21-szerese az EBITDA-nak.
Ez majdnem halálos szorítás, nem szívesen lennék most olyan kötvénytulajdonos, aki kamatostól pénze megtérülésére játszik.
Ezek alapján a zászló annak áll, hogy mint korábban az Invitel vagy a Borsodchem esetében történt, a kötvénytulajdonosok átvehetik a céget, vagy egy részét. A jogaikat persze a részletek ismeretei nélkül nem könnyű megtippelni. Mindenesetre ez olyan hatalmas kötelezettségállomány, ami elsőként kezelésre szorul, majd utána lehet a cég tulajdonlási kérdéseit tisztázni” – kommentálta a friss adatokat a Forbesnak Szendrői Gábor, a Concorde MB Partners partnere, M&A-szakértő.
Azaz lehet, hogy Bige haladna tovább előre, ahogy eddig tette, de könnyen lehet, hogy ebbe már a kötvénytulajdonosok is beleszólnak majd.
