Második alkalommal készíti el éves jelentését a hazai ökoszisztémáról a Startup Hungary. A Hungarian Startup Reportban nem csak az adott év eredményeit rögzítjük: hosszú távon a szcéna fejlődéséről, trendekről is képet tudunk adni. Biás Csongor, a Startup Hungary ügyvezető igazgatója.
Tavaly márciusban jelent meg a Startup Hungary első, átfogó iparági jelentése, egy pár hete pedig megkezdtük az előkészületeket az idei, második kiadvány elkészítésére. A hazai induló vállalkozásoknak mától adott a lehetőség, hogy részesei legyenek a kutatásnak, és megválaszolják a cégükkel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket változatos témakörökben, az alapítók hátterétől kezdve, a startupok teljesítményén át a nehézségekig.
A Startup Hungary kuratóriumi tagjai és vezetője (balról jobbra: Halácsy Péter, Pistyur Veronika, Biás Csongor, Györkő Zoltán). Fotó: Forbes archív / Sebestyén László
A kérdőívet kitöltő startupok így aktív részeseivé válhatnak a hazai ökoszisztéma alakításának, hiszen azon túl, hogy a riporttal segítjük a szcéna feltérképezését, hosszú távon trendformáló és érdekérvényesítő ereje is lesz a jelentésnek.
Az idei kiadvány már arról is látleletet nyújt majd, hogy mennyiben változott, fejlődött az iparág az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest.
A végeredményt most is március végén hozzuk nyilvánosságra.
A KÉRDŐÍVET ITT LEHET ELÉRNI!
Erős évet zártak a magyar startupok, de erős a lemaradás is
A 2021-es év erősnek mondható a hazai startup ökoszisztémában. Optimizmusra okot adó jelek – nemzetközi VC befektetések és exitek – már 2020-ban is akadtak. Ez a tendencia folytatódott tavaly a felvásárlásokkal és nemzetközi tranzakciókkal. A SEON és az év Mac App-jának választott Craft Docs is Series A befektetést kapott Európa egyik vezető befektetőjétől a Creandumtól, a Tresorit-ot felvásárolták, a Bitrise év végén 60 millió dolláros Series C befektetési kört zárt (az alapítócsapat a borítóképünkön).
Az ökoszisztéma fejlődését érdemes nemzetközi kontextusban is megvizsgálni, és szembenézni azzal, hogy
a helyi sikertörténetek számosságát és méretüket tekintve Magyarország egyre nagyobb lemaradásban van régiós összevetésben.
Közép-Kelet Európában az unikornisok, azaz az 1 milliárd dolláros értékelést elérő startupok száma 2015-ben 6-ra rúgott, míg tavaly már elérte a 34-et. A Magyarországról indult startupok között még mindig csak a Logmeint találjuk ezen a listán, mely cég már 2009-ben tőzsdére ment. Nem csak az unikornisok számában vagyunk lemaradva. Az elmúlt 5 évben régiós cégek tucatjaiba szálltak be nemzetközi VC nagyágyúk, itthon azonban ez kevesebb, mint 10 startupnak jött össze.
Pénz? Az államnál bőven akad, szórja is
A magyarországinál előrébb tartó szcénákban jellemző és kulcsfontosságú, hogy a nagy sikereket elérő cégek részt vesznek a tudásmegosztásban, példaképei lesznek az ország többi startupjának, esetleg angyalbefektetőkké válnak. Szeretnénk, ha a magyar ökoszisztéma is hasonlóan működne. Az éves riportok egyik kiemelt feladata, hogy megismerjük azokat a tényezőket, melyek összeköthetik a sikeres startupokat.
A tavalyi válaszokból azt olvastuk ki, hogy a legtöbb magyar startup elsősorban a helyi piacra fókuszál, esetleg régiós kitekintéssel bír. Azok a cégek, amelyeknek sikerült nemzetközi növekedési pályára állniuk, a kezdetektől a globális piacon mozogtak. Izgalmas konklúzió volt még, miszerint a hazai startupok finanszírozásában rendkívül dominánsak az állami és EU-s források, a piaci és állami befektetők közti átjárás viszont nem mutat jó képet.
Ennek következtében elenyésző azon startupok száma, amelyek következő körös befektetést szereztek piaci vagy nemzetközi befektetőktől.
A tavalyi kérdőívet kitöltők a növekedés legnagyobb akadályát a marketing és sales tudás, valamint a megfelelő szakemberek hiányában, illetve a bürokratikus üzleti és szabályozási környezetben látták. Érdekes lesz megvizsgálni, hogy az idei kitöltők hogyan vélekedtek ezekről 2021-ben, vagyis történt-e változás a témában.
Nem lehet a sötétben tapogatózni
Egyik fő célunk az alapítvánnyal, hogy a nemzetközi piac számára láthatóbbá, vonzóbbá tegyük a hazai startup ökoszisztémát, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy ismerjük az egyes vállalkozások motivációit és hogy miben van szükségük támogatásra.
Már a Startup Hungary alapításakor is elsődleges volt, hogy hosszú távban gondolkozzunk. Azt éreztük, hogy a hazai ökoszisztémának szüksége van egy szervezetre, amely úgy képes érdekérvényesítő szerepet ellátni, hogy ehhez objektív adatokra támaszkodik, melyeket évről évre mér, így biztosítva a folyamatosságot.
A kutatás szakmai együttműködő és exkluzív médiapartnere a Forbes.
Biás Csongor,
Startup Hungary, ügyvezető igazgató
