Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

A hét egyik nagy kérdése: meghátrál-e a Facebook?

Nagyon úgy néz ki, hogy átmegy az amerikai techcégek által sérelmezett médiatörvény az ausztrál törvényhozáson. A Facebook és a Google két oldalról került nyomás alá, az ausztrál példa ragadós lehet.  

A nagy amerikai technológiai cégek és az ausztrál vezetők hétvégén is tárgyaltak, de arról nem volt vita, hogy a törvény marad, írja a Reuters. Ennek lényege, hogy a tartalomelőállítással nem foglalkozó, de a kiadók által előállított tartalmakat használó techóriásoknak fizetniük kell a platformjaikra átvett cikkek, hírek után. Ez nyilvánvalóan érzékenyen érinti a rekord negyedévet jelentő Facebook-ot és a Google-t is. A techcégek annyi könnyítést értek el még a múlt héten, hogy nem minden egyes átkattintás után kell fizetniük, hanem elég lesz átalánydíjat fizetniük. A díjat vagy kialkudják a médiacégek és a techóriások, vagy ha nem jutnak dűlőre, egy választott döntőbíró szabhatja azt meg. 

Mark Zuckerberg a Facebbok alapítója a cég fejlesztői konferenciáján.

Mark Zuckerberg a Facebook alapítója a cég fejlesztői konferenciáján.

Simon Birmingham pénzügyminiszter az Australian Broadcasting Corp Radiónak nyilatkozva azt mondta, nem látnak rá okot, miért kellene a törvénytervezetet megváltoztatni. A kódexet amúgy a versenyhatóság és a fogyasztóvédelem iparági elemzése és ajánlásai alapján állították össze. A célja, hogy a gazdaságilag meggyengült médiacégek forráshoz jussanak az általuk előállított tartalmakból az erőfölénybe került nagy techcégektől is. A szerkesztőségi tartalmak nagyon is fontosak a Google-nek és a Facebooknak is – erről és a szabályozás hátteréről múlt héten írtunk bővebben

Nem jött be a Facebook agresszív húzása 

A Google azzal fenyegetőzött, hogy kivonul az ausztrál piacról, a Facebook pedig blokkolni kezdte az ausztrál és a nemzetközi híroldalakat is,

egy egész kontinenst vágott el fontos információktól.

Puhult az ausztrál kormány: a Facebook visszaállítja a híroldalakat

A lépés nem igazán jött be, egyrészt az ausztrál törvényhozókat egyáltalán nem hatotta meg (módosítóindítvány sem érkezett a törvénytervezethez), másrészt fontos kormányzati tájékoztató oldalakat is blokkolt (saját vállalati oldalával együtt) a Facebook, ami az induló ausztrál oltási kampány és egy világjárvány közepén nem igazán volt nyerő húzás.

Eközben a Google gyorsan megegyezett Ruppert Murdoch médiakonszernjével (őket még érzékenyebben érintette volna, ha keresőmotorjuk nem használhatja a szerkesztőségi tartalmakat). Birmingham hétfőn már arról beszélt, hogy

ha a Google képes volt egyezségre jutni, ugyanezt megteheti a Facebook is. 

A törvényhozás alsó háza már elfogadta a tervezetet, és annak megvan a többségi támogatottsága a törvényhozás felsőházában (szenátus) is. A fejleményeket a Facebook nem kívánta kommentálni a Reutersnek.

Két gond van a közösségi platformokkal

Az amerikai techóriások két oldalról kerültek nyomás alá. Az egyik probléma, hogy a nagyra nőtt platformok elszívták a hirdetési pénzeket a tartalomelőállítóktól, a klasszikus médiacégek megroppantak:

miközben a piac legdrágább feladatát ők végzik el továbbra is, a hasznot a tartalmaknak platformot biztosító techcégek fölözik le. 

A másik problémacsokor a sajtó- és információszabadság: miért tehet meg olyat néhány technológiai cég, amiért egy klasszikus médiacéget a szabályozó hatóságok megbüntetnének? A vita azután ízzott fel újra, hogy a legnagyobb közösségi oldalak a Capitolium ostroma után letiltották az akkor még hivatali idejét töltő Donald Trump amerikai elnököt. Milyen szabályok vagy felhatalmazás alapján dönthet erről egy techcég? Miközben a Facebook korábban – üzleti érdekeit szem előtt tartva – teret engedett az álhíreket terjesztő oldalaknak is.

Az iparág szereplői DIGI néven hoztak létre egy olyan szervezetet, amely igyekszik kialakítani a tartalomkezelésre a jó gyakorlatokat. Ugyanakkor mára egyértelmű lett az is: nemigazán működik az, hogy a közösségi platformok saját maguknak állítanak fel szabályokat, az ugyanis sokszor ütközik üzleti érdekeikkel is. 

Az ausztrál példa a médiapiac szabályozására ragadós lehet, Kanada és az EU is hasonló keretszabályozás bevezetését tervezi. Nagy kérdés, hogy a közösségi platformoktól a tartalmakért cserébe elvont pénzeket milyen módon juttatják majd vissza az iparág tartalmat előállító cégeihez. 

Oszd meg!