Páratlan pénzeső figyelhető meg a nyugdíjasoknál: a magyar kormány a novemberi nyugdíjprémium mellett jövő februárban már biztosan plusz egy hónappal jutalmazza a szépkorúakat. Több mint egymillió embernek nagy segítség ez, de szigorítások nélkül nem fogja bírni a kassza – módosulhat a nők kedvezményes nyugadalmazási feltétele is. Farkas András nyugdíjszakértővel beszélgettünk a kilátásokról.
Jövő januárban fejeződik be a korhatár-kitolási ciklus: általános alapszabály lesz a 65 éves kortól járó nyugdíj (de ettől bizonyos esetekben – például a nőknél – el lehet térni). A kormány a választási év előtt alaposan rákapcsolt a nyugdíjasoknak kedvező intézkedésekre:
novemberben garantált plusz 80 ezer forint, februárban pedig egyhavi juttatásnak megfelelő összeg üti a nyugdíjasok markát.
Ezek az intézkedések azonban már rövid távon meg fognak érződni a nyugdíjkassza így is feszülő derékszíján, a hosszú távú, strukturális problémák elkerülése miatt később szigoríthat is a kormány: akár a nők kedvező nyugdíjba vonulási feltétele is veszélybe kerülhet. Miközben a többség bizony az államtól várja azt is, hogy ne szegényedjen el öregkorára.
Farkas András nyugdíjszakértővel, a Nyugdíjguru News alapítójával beszélgettünk arról, mit tehet, és mit kéne tennie az államnak – legyen szó a következő 2, vagy 20 évről.
Nem fog összeomlani, de át kell gondolni, mi a következő lépés
A jövőre befejeződő korhatár-emelési ciklus még egészen biztosan érvényben lesz a következő egy-másfél évtizedben. Húsz év múlva – 2040 körül – azonban már érdemes lesz megfontolni, hogy mit lehet tenni a nyugdíjkorhatár ügyében: ekkor megy majd nyugdíjba a Ratkó-unokák korosztálya, a 70-es évek derekán született nemzedék.
„Lehet, hogy nekik már meg kell emelni a korhatárt, mint ahogy a környező országokban is már látható – mondja András. – De mindent szépen, fokozatosan lehet csak bejelenteni.”
Farkas András, nyugdíjszakértő. Fotó: Nyugdíjguru NewsA nyugdíjrendszer működik, és várhatóan nem is fog összeomlani – a probléma sokkal inkább az, hogy öregszik a társadalom, és egyre többen vannak olyan foglalkoztatási jogviszonyban életük jelentős részében, amikor optimalizálhatják a járulékfizetést, azaz: „beáldozhatják a jelen oltárán a nyugdíjas jövőjüket.”
A munkát terhelő közterhek folytonos könnyítése makroszinten is egyre nagyobb nyugdíjfinanszírozási gondokat fog okozni. „Ez nem azt jelenti, hogy nem lesz nyugdíj, különféle beavatkozásokkal lehet a nyugdíjjogosultságot és a nyugdíj összegét manipulálni. Ennek a védekezőrendszernek az egyik eleme a nyugdíjkorhatár-emelés is.
De erre most egy-másfél évtizedig nem kell gondolni.”
Még 10-15 évig várhatóan nem lesz szó a korhatár-emelésről. De különféle beavatkozásokkal manipulálhatják a jogosultságot és a nyugdíj összegét is. Fotó: Anthony Metcalfe
Csak hátra kell dőlni, és élvezni a pluszpénzt
A nyugdíjprémium és a jövő évi 13. havi nyugdíj mindenkinek automatikusan jár majd – előbbit aki utalással kapja, annak már megérkezett, aki postán kapja, annak a hó végéig kézbesítik ki.
Az emelésekkel kapcsolatosan így a nyugdíjasoknak nem kell semmit tenniük, csak hátradőlve várhatják majd élvezhetik a pluszpénzt, gondolhatnánk.
„Nagyon sok nyugdíjasnak azért ez egy jelentős segítség. A medián nyugdíj 130 ezer forint körül van – ami azt jelenti, hogy egymillió nyugdíjas ennél kevesebbet, a másik egymillió pedig ennél többet kap. Az előbbi csoport számára ez a 80 ezer forint is jelentős juttatás” – mutat rá András.
További kedvezmény a visszamenőleges, kiegészítő korrekciós emelés is: erre jövő évben jön az új emelés, ami egyelőre 3 százalékos mértékű. Ez azonban az infláció jelenlegi mértéke miatt nagy valószínűséggel meg fog változni, ugyanis a jövő évi emelésnek az inflációs várakozásokat kell leképeznie.
„Februárban erre jön a tüzérségi nagyágyú, a 13. havi nyugdíj, amivel mindenki a saját nyugdíja összegét duplán kapja meg.
Éves szinten ez olyan, mintha az összes nyugdíjasnak megemelték volna 8 százalékkal a nyugdíját, és ez még a januári, törvényi emelésen felül értendő” – mondja András.
Többet költünk, kevesebből
Habár a jelenlegi inflációs környezet és az átlagnyugdíjak mértéke mellett alapvetően szükséges intézkedésnek tekinthető mind a nyugdíjprémium, mind pedig a 13. havi nyugdíj, a költségvetésre elég nagy terhet ró a kormány pénzosztása.
Egy havi plusz juttatás 320 milliárd forintba kerül az államnak.
Ez olyan, mintha a nyugdíjkasszának a 8-9 százalékát odaadnánk a nyugdíjasoknak pluszban: a gondok pedig ott jelentkeznek, hogy a kassza derékszíja már így is elég szorosra van véve.
Kényezteti a nyugdíjasokat a pénzeső, de a kassza bevételi oldalán komoly problémák merülhetnek fel jövőre. Csökken a szociális hozzájárulási adó, az egyik legfontosabb nyugdíjjárulék-képző elem. Fotó: Eduardo Barrios
„Sok a probléma a finanszírozással – a szociális hozzájárulási adó csökkentése rémületesen megvágja a nyugdíjkassza bevételét, mert a szocho az egyéni társadalombiztosítási járulék mellett a kassza legfontosabb bevételi forrása” – magyarázza Farkas András.
Ha ezt a forrást csökkentjük – márpedig a szociális hozzájárulási adó az elmúlt években 27 százalékról 15,5 százalékra csökkent, jövőre pedig 13 százalékra fog esni –, más forrásból kell a hiányzó összeget előteremteni. Az egyik ilyen pótbevétel a magas foglalkoztatottságból származhat: ha számosságban és mértékben is nőnek a bérek, pörög a gazdaság, akkor az egyéni fizetések növekedése miatt a járulékok összege is nő.
Ezzel tervezhetnek is a költségvetésben, de kérdés, hogy a 13 százalékra csökkentett szocho nyugdíjalapot megillető része elegendő fedezetet teremt-e a növekvő nyugdíjkiadásokra.
„Minden évben jön ez a 320 milliárdnyi plusz tétel – ezt nagyon nehéz lesz kigazdálkodnia a költségvetésnek, hacsak nem évről évre 7 százalékos GDP-emelkedéssel számolunk. De ez elég valószerűtlen” – mondja András.
A korábbi reményekkel ellentétben ez amúgy már jövőre sem fog összejönni, utána pedig a bázis már jóval magasabban lesz, mert az idei évet már kevésbé sújtották a korlátozások, lezárások.
Jöhetnek a szigorítások, hogy átugorjuk a finanszírozási hiányt
Ha nem nő olyan iramban a gazdaság, hogy a plusz juttatásokat kigazdálkodja a kormány, bizonyos szigorításokat is életbe léptetnek egy megszorult kassza esetén.
Ez valószínűleg nem a választási évben fog megtörténni – de 2023-tól eléggé valószínű, hogy a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási feltételeihez is hozzá kell nyúlni.
A jelenlegi jogszabály szerint a nőknek 40 év jogosító idő megszerzése után lehet kedvezményes nyugdíjba menni. Ennek a kedvezményes nyugdíjnak a bevezetésekor azonban még csak 62 év volt a korhatár.
A nyugdíjkorhatár nem, a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási feltétele várhatóan módosul majd a következő években. Április előtt azonban nem kell ettől félni. Fotó: CDC // Unsplash
„Elképzelhető, hogy a három éves korhatáremelést tükröztethetik a kedvezményes nyugdíjfeltételekben: így nem negyven, hanem már 43 év kell majd a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához” – mondja András.
Nagyon nagy a vita és a nyomás a nyugdíjemelés rendszerével kapcsolatban is: jelenleg problémás, hogy kizárólag az inflációtól függnek az emelések. Mindaddig, amíg a nemzetgazdasági nettó átlagkereset gyorsabban nő, mint az infláció, az minden évben egyre jobban leszakítja a nyugdíjasokat a többi aktív keresőtől.
Duplán jól jár, aki jókor megy nyugdíjba
A kormánynak figyelembe kell venni a nyugdíjmegállapítás módszertanából fakadó méltánytalanságot is: jelenleg nagyon nagy mértékben függ a nyugdíj mértéke attól, hogy melyik évben állapítják meg azt. Az elmúlt évek kedvező gazdasági trendjei miatt minden egyes évben egyre nőtt az abban az évben megállapított nyugdíj összege – ez annak a következménye, hogy a nyugdíjmegállapítás évében hozzáigazítják a juttatás összegét a nyugdíjba vonulás évét megelőző nemzetgazdasági nettó átlagkereset szintjéhez. Ezt a gyakorlatot valorizálásnak hívjuk –
azonban aki egy rossz évet fogott ki átlagkereset szempontjából, annak később már nem korrigálják a nyugdíját.
Az sem mindegy, mikor megyünk nyugdíjba. Elég méltánytalan a rendszer: a változó valorizációs szorzók miatt két teljesen azonos karrierrel és pénzbefizetéssel rendelkező nyugdíjas juttatása között hatalmas különbségek lehetnek. Később pedig már nem korrigálja a kormány a fizetéseket. Fotó: Vlad Sargu // Unsplash
„Ha nő az átlagkereset, minden évben kedvezőbb feltételek mellett lehet nyugdíjba menni.
Egy teljesen hasonló életpálya, ugyanazon szolgálati idő és ugyanannyi befizetett járulék mellett majdnem kétszer annyit kaphat az, akinek idén állapítják meg a juttatást, mint aki 2015-ben ment nyugdíjba.
Ez egy nagyon nagy méltánytalanság, hiszen a nyugdíj összegének nem szabadna ilyen mértékben attól függenie, ki mikor vonul vissza” – magyarázza András.
Mi lesz a nyugdíjunkkal, ha robotok fognak dolgozni?
A jövő munkaerőpiaca el fog tolódni az értékteremtő, szellemi foglalkozások felé. Magyarország hátul kullog a felkészültség terén –
összeszerelő piac vagyunk, dominál a kétkezi munka, az automatizáció és a robotika egy csapásra írhatja át a status quo-t – és vele a nyugdíjkasszát is, ami jelenleg az élő munka után fizetett járulékrendszerből gazdálkodik.
Ez azonban inkább csak paradigmaváltást, semmint strukturális problémákat hozhat magával – legalábbis a nyugdíjak számításának vonatkozásában.
„A nyugati társadalmak nem véletlenül gondolkodnak azon, hogy a nyugdíjkassza ne csak a munkabérek utáni járulékoktól függjön, mint nálunk, hanem az adóbevételektől is.
Így a nyugdíjkassza finanszírozása mindinkább adózási kérdés lesz, miközben az élőmunka járulékterheit leépíthetik.
A robotizáció komoly kihívások elé állíthatja Magyarországot, a nyugdíjrendszer bevételeit is át kell gondolni. De nem ez lesz a legnagyobb probléma. Fotó: Posessed Photography // Unsplash
A robotadónak is már igen komoly szakirodalma van – ez nálunk is bármikor megléphető. Emiatt nem látom a robotizáció káros következményeit, a gondolkodást kell megváltoztatni” – mondja Farkas András.
Sokkal nagyobb gond lehet az eltolódó demográfiai görbe, és a várható élettartam növekedése.
Jelenleg a nők átlagosan több mint 21 évig, a férfiak átlagosan 14 és fél évig kapnak nyugdíjat – ez az előbbi esetében akár 2,5-3 évtizedre, míg a férfiaknál 2 évtizedre nőhet. A hosszabb ideig fizetett idősellátás pedig hatalmas növekedő teher lehet azon társadalmak számára, amelyek gyors gazdasági növekedés révén nem tudják finanszírozni az egyre nagyobb nyugdíjkassza igényeit.
Kiemelt kép: Matthew Bennett // Unsplash
