Jól haladnak az OECD vezette tárgyalások a globális minimumadóról, amiről korábban a G7 országok is megegyeztek. Mára 130 kormány állt a nemzetközi cégek adóelkerülését ellehtetlenítő kezdeményezés mögé.
Csütörtökön tartottak egy nemzetközi, virtális egyeztetést az OECD vezetésével, ahol 130 ország kormánya tette le a garast a globális minimuadó mellett. A kezdeményezés akkor kapott nagy lendületet, amikor a világ legfejlettebb hét országa, a G7 csoport is egyértelműen kiállt mellette, mára a világ 20 legfejlettebb ipari állama közül mindenki támogatja, köztük Kína és Indiai is. Ez azt jelenti, hogy a megtermelt globális GDP több mint 90 százaléka ad súlyt annak, hogy a nemzetközi nagy cégek ne tudják elkerülni az adófizetési kötelezettséget.
Alapjaiban rengetheti meg a magyar adórendszert a multik ellen kitalált csodaszer
Minimumadó: mi a lényeg?
Az OECD 2019 óta dolgozik saját globális minimadó tervén, amelynek első változata még csak a nagy technológiai cégek nemzetközi adóztatására tett megoldási javaslatot. A szervezet tavaly év végén publikált, második körös tervezete azonban már – ágazati korlátozásoktól függetlenül – valamennyi olyan vállalatcsoportra vonatkozik, amelynek összárbevétele meghalad egy meghatározott szintet (várhatóan 750 millió eurót). A javaslatcsomag lényege: ha a leányvállalat adókötelezettsége az adott országban kisebb, mint az OECD által megállapított minimum adókulcs, akkor
az anyavállalat a saját országában fizeti meg a különbözetet.
A G7 pénzügyi vezetői június eleji közös állásfoglalásukban legalább 15 százalékos adókulcsot irányoztak elő országonként. A csoport tagjai egyik legfontosabb céljukként jelölték meg, hogy a multinacionális nagyvállalatok ott adózzanak, ahol áruikat forgalmazzák vagy szolgáltatásaikat nyújtják.
Tisztességesebben adóznának a nyereség után is
Immár 130 ország között van tehát elvi megállapodás, hogy minimumadóra szükség van, ugyanakkor több részletet is tisztázni kell. A trend ugyanakkor egyértelmű, sőt immár az asztalon van a nyereségadó globális reformja, hiszen számos nagyvállalat ügyfele található más országban, mint ahol maga a cég van bejegyezve, a profit mégsem ott adózik, ahol a szolgáltatást, terméket a fogyasztók kifizetik.
Magyarország nem örül
A magyar adópolitika hangsúlyos eleme, hogy az alacsony kulcsokkal teszi vonzóvá Magyarországot, így tehát a 15 százalékban meghatározott globális kulcs igencsak fájdalmas lehet a magyar gazdaság számára. Nem véletlen, hogy a magyar kormány sem repes az ötlettől, amit egyértelműen elutasít.
