Korai lenne leírni Európát, a világvége még nem jön el, 2023-ra viszont jobb, ha felkészülünk. Október 6-án tartottuk meg az első Money Summitot, ahol az első szekcióban Jaksity György, Zsiday Viktor és Varga Zoltán beszélgettek befektetéseikről, befektetési lehetőségekről, inflációról és Magyarország kilátásairól. Íme a három befektető legfontosabb gondolatai.
A növekedési lehetőségekről
Mi kéne ahhoz, hogy az ország növekedési potenciálja javuljon? – tette fel Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. elnöke a kérdést a beszélgetés elején. A népesség csökkenőben van, „ma már nem tud úgy új gyár elindulni Magyarországon, hogy abban magyar lakosok dolgozzanak”, így marad a termelékenység. „Ami mitől függ? Az oktatástól és az egészségügytől. Az emberek nem tudják a munkájukat végezni, ha betegek, ha pedig nincs megfelelő képesítés, akkor nem fogják jól végezni.
Ez a két legfontosabb fundamentum, ami hosszú távon tartósan elindíthatná az országot a vágyott gazdasági növekedés irányába, de sajnos mind a kettőnek kirúgták a lábát, és itt fekszik félholtan a földön.”
Forbes Money Summit 2022 | Fotók: Fekete Csaba (17 kép)
2023-ról
Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa a médiavállalataival kapcsolatban felkészültnek érzi magát, másfél évre előre beszerezték a papírt, és elkezdtek takarékoskodni.
„2023-tól én kifejezetten félek – mondja. – Egy magyar vállalkozás számára 15-16 százalékos kamatnál nincs élet. Nagyon sok kkv és vállalat a túlélésért fog küzdeni jövőre.
Ehhez jön még a fogyasztó, a híres fogyasztó, aki a jövedelméből egyre nagyobb arányt fog élelmiszerre és energetikára költeni. Ők sem lesznek jó állapotban 2023-ban.” A jegybankok hibásan kezelték a covidot, mert rövid távon a fogyasztók sok pénzhez jutottak, de nem költötték el jól – emiatt Varga szerint tisztító hatású lesz a válság.
Zsiday Viktor, a Citadella alap kezelője arra számít, 2023 első két negyedéve lesz a legrosszabb, Európa és az Egyesült Államok gazdasága az év második felében már felfele fog tartani. Magyarország kapcsán már kevésbé bizakodó, mert „elég sok mindent elrontottunk”, de arra számít, Európa helyzete – a mostani gázársokk – meg fog oldódni. „A következő fél-egy év nagyon rossz időszak lesz a lakosságnak, de nem jön el a világvége.” Mindhárman egyetértenek abban, hogy Európát kár lenne leírni hosszú távon, fog tudni alkalmazkodni, mert nincs más alternatíva.
A forintról
Az elmúlt hónapokban Zsiday Viktor sokat elmélkedett a forintárfolyamról, most is kitért rá. „Azt gondoltam, egyértelmű, hogy a forint árfolyamát stabilizálni kell, bármi áron. Arra számítottam, hogy ez meg is fog történni, 350-360 körüli szinten. Meggyőződésem, hogy nem lenne ilyen magas infláció, és nem kéne ilyen magas kamatot tartani.
Ha bevettük volna azt a keserű gyógyszert korábban, akkor később sokkal kisebb fájdalmat kellett volna okozni magunknak, rövidebb ideig.”
Mennyire éri meg az ingatlan?
„Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy ingatlannal jól lehessen keresni a következő 3-4 évben – mondja Zsiday, majd megismétli Varga korábbi gondolatát: 10 százalék feletti kamatszintnél nincs élet. „Ha választanom kéne valamit Magyarországon, biztos, hogy nem az ingatlanpiacot választanám.” Úgy látja, az árak nominális értéke nem fog változni. Varga ezzel nem ért egyet, ő úgy látja, nominálisan is csökkenni fog a lakások ára. A lakásvásárlás előtt állóknak azt tanácsolja, vegyenek egy nagy levegőt, és inkább várjanak ki. „Béreljen még egy fél évig, utána jobb lesz a helyzet.”
Állampapír vs. bármi más?
Érdemes-e eladni egy ingatlant, és helyette állampapírba fektetni? Zsiday szerint abszolút nem kérdés, hogy igen, de megjegyzi, az inflációkövető államkötvény „csak addig jó, amíg nincs túl sok belőle” (példának a 2000-es évek Argentínáját hozza, ahol az állam elkezdte másképp számolni az inflációs rátát). Varga úgy látja, most csapódik vissza, hogy az elmúlt időszakban „boldog-boldogtalan fejlesztett. „Eljutottak oda, hogy el is kéne adni a lakásokat, de nincsenek befejezve, magasak az árak, elfogyott a pénz és elfogyott a kereslet is.” A milliárdos összességében zuhanásra számít az új lakáseladásokban, és nem számít új iroda- és plázaépítésekre sem. A frissen piacra dobott állampapír szerinte is no brainer, nincs most olyan alternatív befektetés, ami tudná hozni ennek a hozamát.
Jaksity másképp fogalmazva, de ugyanerre jutott: „Ha van alternatív befektetésem, ami hoz harminc százalékot, és a kockázatos befektetés sem hozna annál sokkal magasabbat, akkor
érdemes ezt az egy-két évet azzal tölteni, hogy mondjuk olvas az ember… ahelyett, hogy a vízvezetékszerelő után rohangál.”
Uniós pénzekről, kínai hitelről, IMF-ről
Az EU-s források kapcsán Varga Zoltán azt mondja, a kohéziós pénzeket meg fogjuk kapni, az első forrás szerinte 2023 első negyedévében várható. A helyreállítási pénzekkel kapcsolatban már nem bizakodó, nagyobb eséllyel nem kapjuk meg a teljes összeget, mint igen, mert technikailag nem fogunk odaérni, hogy ez lehetséges legyen.
„Szívesen cserélnék Európa problémáival – mondja Jaksity. – Ha csak a devizára gondolunk, az EKB pincéjében olyan nyomda van, ami eurót nyom. A Szabadság téren olyan van, ami forintot nyom. Azért nagyjából semmit nem lehet kapni a világon. Át lehet váltani valamire, és ezért ment fel az eurónak vagy a dollárnak árfolyama. Ezt a problémát reálisan kell látnunk, hogy a mi kis forintunkkal nem sokra megyünk. Olyan fizetési mérleggel, olyan tartalékokkal, olyan nemzetközi pénzügyi pozícióval kell rendelkezni, hogy ad absurdum egy külső sokk esetén se menjünk víz alá. Én mindig azt szoktam mondani, hogy a gazdaságpolitika egy rendkívül egyszerű dolog.
A magyar gazdaságnak egy dolgot kell tudnia, és az egy telefonszám: az IMF-é.”
Az elmúlt harminc évben Jaksity szerint mindig az IMF-hez fordultunk a bajban, csak azt nem szeretjük, amikor feltételeket is szab.
„Az ingyen pénz hülyíti az embereket, így az a jó, ha ebből minél kevesebb van. Nekünk a nagy csapás az lesz, amikor rájövünk, hogy huszonvalahány év alatt ráneveltük arra a gazdaságot, hogy mindig van ingyen pénz. Nincs motiváció, nem kell nézni a megtérülést, ha minden beruházás ingyen pénzből van.” Ugyanakkor az EU-val való harmónia nem csak a pénzek miatt fontos, hanem főleg amiatt, hogy integráns részei vagyunk az unió gazdaságának.
Hogy a drága kínai hitel vagy az IMF-e a jó választás, Varga Zoltán azt mondja, csak remélni tudja, hogy megállapodunk az EU-val, mert ez a legolcsóbb, a leginkább kármentes és a leginkább jövőbe mutató megoldás. „Minden más ennél sokkal drágább és több kredibilitási sokkot fog okozni.”
Hogyan állnak a befektetéseik? Mibe érdemes fektetni?
Dél-Amerikáról Varga szerint mindig lekezelően beszélünk, de az ottani befektetése (a Flybondi nevű fapados légitársaság) kifejezetten jól áll. „5-10-szeres ez a befektetésem. Nem gondoltam volna, hogy ebben a környezetben Dél-Amerikában és Dominikában fogok pénzt keresni.” A Wizz Air kapcsán (Varga volt a légitársaság legnagyobb magánszemélyi befektetője az alapításkor) azt mondja, „van olyan ár”, ami mellett újra beszállna, de úgy látja, a Wizz Air rosszul döntött, hogy a covid alatt és után továbbra is nyomták a gázt. „Fantasztikus a cég, de a ritmusérzéke nem jó.”
Zsiday a görög kitettségét (bankrészvényeit) említi meg, ami egyelőre nullán áll idén. Az elmúlt néhány évben a görög gazdaság elkezdett kimászni az évtizedes válságból, óriási mennyiségű EU-s pénz esett a nyakukba, ehhez képest viszont az árazás alacsony a görög részvény- és ingatlanpiacon –
duplázódásra, akár triplázódásra is lehet számítani szerinte ezekben az eszközökben a következő években.
Varga az elmúlt egy évet arra használta, hogy casht növelt, ingatlanokat és cégeket adott el, így mostanra eljutott oda, hogy ő is és a kollégái is nyugodtan ülnek. „Tudjuk, hogy baj lesz, de jól fogjuk átvészelni.” Figyeli a vásárlási lehetőségeket, de nem a tőzsdét és az ingatlant, inkább a cégeket, infrastruktúrát. Ő Németország és Lengyelország felé kacsintgatna, úgy gondolja, hogy ha a periféria országai közül valaki jól fogja viselni a következő időszakot, az Lengyelország.
Zsiday szerint rengeteg nagyon alulértékelt európai részvény van, szerinte érdemes ebben az irányban is megindulni, nem ülne bele a cashbe.
Példának a Porsche IPO-ját hozza, a piac egyértelműen úgy gondolja, a Volkswagen nem ér semmit a luxusautómárka nélkül. „Nagyon sok olcsó cég van, nem kell elmenekülni.”
Jaksity szintén azt hangsúlyozza, hogy
casht ne tartson senki, mert óriási luxus 30 százalékot elveszíteni az infláción.
A rövid, likvid állampapírokat érdemes választani, mellette pedig olvasgatni. „Fantasztikus lehetőségek nyílnak. Minden válság lehetőség, hogy jó áron jussunk hozzá vállalatokhoz, csak utána kell nézni, hogy minek érdemes.”
