Kínos reputációs kockázatot vállalat az MKB azzal, hogy négymilliárd forintnyi euróval hitelezte Marine Le Pen francia politikusnő elnökjelölti kampányát. A Telex megpróbált utánajárni, vajon bankszakmailag miért érezte úgy a bank, hogy ez a hitelezés vállalható.
A bank vezetése pontosan tudta: a különös hitelre fény derül, igaz, arra is volt utalás, hogy a bankvezetés ezt későbbre, a magyar parlamenti választás (április 3.) utánra, inkább a francia elnökválasztás második fordulójának (vagyis április 24.) környékére várta.
Mi lehetett tehát a magyarázat a 16 hónap futamidejű, egészen pontosan 10 691 775 eurós (nagyjából négymilliárd forint) hitel történetére, amiről a politikus a vagyonnyilatkozatában zámolt be? – teszi fel a kérdést a Telex.hu.
A szakemberek úgy gondolják, hiba volt a hitelezés, hiszen ha az ügyfelek kérdeznek, ha a bank reputációja megkérdőjeleződik, akkor egyáltalán nem éri meg egy, a bank mérlegfőösszegére vetítve nem is túl jelentős, vagyis jövedelmezőség szempontjából sem kirívóan előnyös kihelyezés.
A mentőérvek:
- az MKB Banknál van lehetőség külföldi magánszemélyeknek is a számlanyitásra, sok ilyen ügyfél akad, nem csak Marine Le Pen;
- bár a bank itthon gyakorlatilag már nem nyújt lakossági devizahitelt, de egy ilyen hitel értelemszerűen devizában folyósítható, hiszen a finanszírozási cél (Marine Le Pen elnöki kampánya) euróelszámolású;
- a hitel nagyságrendje (10,6 millió eurót meghaladó összege) különös gondosságot igényelt, de Franciaországban a jelölt népszerűsége (jó eséllyel öt százaléknál nagyobb támogatottsága) esetén olyan utólagos finanszírozási rendszer működik, amelyben a kampány költségszámláit olyan mértékben téríti az állam, hogy akár kijelenthető: a kockázatot tekintve az MKB szinte csak a francia állam rizikóját futotta;
- a kampányfinanszírozásnak és a hitelnek olyan paraméterei is voltak, amelyek révén egy esetleges rossz szereplés esetén egy állami intézmény, vagy egy esetleges baleset, halál esetén pedig vélhetően egy, a hitelhez kapcsolódó biztosítási termék is védte a bankot.
„Kitakart hitelek”
A „kitakart hitelek” gyakorlata már korábban is felvetett kérdéseket. Azt például a banki vezetők sem értették, hogy mik lehetnek a kitakart tételek, ha amúgy olyan „különleges” hitelek, mint a horvát NK Osijeknek (Mészáros Lőrinc eszéki futballklubjának) adott 5,4 milliárd forintos hitel (2021 júniusában járunk) simán bekerültek az adatközlésbe. Pedig ez az éven túli hitel is pusmogásra adott okot a bank vezetői körében. Volt, aki megkérdezte, hogy itt vajon mi garantálja a térülést.
Miután április 10-én Emmanuel Macron 27,8 százalékkal és Marine Le Pen 23,1 százalékkal bejutott az április 24-i második fordulóba, mindketten erős utólagos dotálást kapnak. Még két jelölt végzett a vízválasztó öt százalék felett, nyolc jelöltnek azonban nehezebb lesz a kampány utólagos finanszírozása.
Fentiek tükrében az MKB jó eséllyel nem bukja el a pénzét, írja a Telex.hu.
Azt azonban továbbra is csak remélhetjük, hogy valaha megismerjük, ki és miért kezdeményezte a banknál a politikai és reputációs szempontból is rendkívül kockázatos hitelkihelyezést.
Mészáros Lőrinc nagybankja
Az MKB Mészáros Lőrinc érdekeltségében van, és épp egy bonyolult összeolvadás kellős közepén tart, a bank ugyanis összeáll a Takarékbankkal és a Budapest Bankkal. A formálódó szuperbank feletti cég a Magyar Bankholding, ennek egyik meghatározó tulajdonosa Mészáros Lőrinc, sőt nemrég a lánya is ide igazolt át az Opus Globaltól, hogy a fúzióra koncentrálhasson.
