Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Andrew Leu / Unsplash

Gyenge forint, drága nyersanyagok: ezek hajtják felfele az árakat

Júliusban tovább növekedtek a termelői árak a KSH adatai szerint – írja az MTI. Az árak leszabadulása komoly probléma, a fogyasztói árakban is érezni, drágább lett az élet. 

Júliusban a belföldi értékesítési árak 18,3 százalékkal, az export értékesítési árak 13,0 százalékkal növekedtek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva. Az ipari termelői árak átlagosan 14,8 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző hónapban a belföldi árak 15,4 százalékkal, az exportárak 9,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, a termelői árak együttes emelkedése 11,6 százalékos volt júniusban.

Az áremelkedés ütemét elsősorban a nyers-, az alap- és az üzemanyagok drágulása, valamint a forint euróval szembeni árfolyamváltozása befolyásolta – fűzte hozzá a jelentés.

Drágult az ipari termelés, pörögtek a légkondik

Az előző hónaphoz képest a belföldi értékesítés árai 3,3 százalékkal, az exportértékesítés árai 3,6 százalékkal emelkedtek, így az ipari termelői árak összességében 3,5 százalékkal nőttek. A belföldi termelői árak 18,3 százalékos emelkedésén belül a feldolgozóiparban 14,9 százalékkal, az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 26,1 százalékos volt a drágulás (ezt részben ellensúlyozza a fogyasztói árakban a rezsicsökkentés). 

Az ipari exportértékesítési árak 13,0 százalékkal emelkedtek, ezen belül a 95 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 9,2 százalékos, a 4,5 százalékos súlyú energiaiparban 117,4 százalékos volt az emelkedés üteme. Az év első hét hónapjában a belföldi értékesítés árai 10,9 százalékkal, az exportértékesítés árai 9,9 százalékkal, az ipari termelői árak összességében 10,3 százalékkal nőttek.

Mi lesz az árakkal? Ez most a gazdaság legfontosabb kérdése

Mindez később a fogyaszzói árakban is lecsapódhat, pedig az egyre magasabb infláció (vagyis az, hogy a pénzünk kevesebbet ér) már most is kihívások elé állítja a magyar gazdaságot. Az MNB kamatemelésekkel megy elébe az infláció elszabadulásának, miközben a gazdasági kormányzat a gazdaságba pumpált forrásokkal épp hogy prögeti azt (a gazdaság élénkítésének mellékhatásaként is gyengül a forint). 

Oszd meg!