Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Európai foci: csúcson a fizetések, pedig bő 10 év nem látott visszaesést hozott a covid

Tizenhárom százalékkal zsugorodott az európai labdarúgópiac a 2019-2020-as szezonban. Ez az első bevételcsökkenés a 2008-as pénzügyi válság óta, a járványhelyzet az UEFA bevételeiből is 3 milliárdot borotvált le – derül ki a Deloitte sporttanácsadásának üzletági jelentéséből.

Csendesebbek voltak a stadionok a tavalyi szezonban – a járványügyi korlátozások miatt a még megtartott meccsek többségét is zárt ajtók mögött játszották. Az Európa-bajnokság elhalasztása következtében a közvetítési és kereskedelmi partnereknek nyújtott visszatérések miatt az UEFA is nagyot veszített,

a bevételei 21 százalékkal estek vissza a tavalyi szezonban.

A korlátozások bevezetése során az UEFA szorosan együttműködött a szövetségekkel, a ligákkal és a klubokkal a pénzügyi terhek enyhítése érdekében – előleget fizettek a szövetségeknek, valamint a kluboknak történő kifizetések sem álltak le.

A FIFA is gyorsan reagált:

A covid-19 segélyezési tervének megfelelően másfél milliárd dollárt bocsátott a nemzeti szövetségek rendelkezésére. 

Bár a járvány minden klubot érintett, a legszerencsétlenebbül a „Big Five” európai bajnokság – az angol Premier League, a német Bundesliga, a spanyol La Liga, az olasz Serie A és a francia Ligue 1 – járt. 

„A 2019-2020-as pénzügyi évben az öt nagy liga együttes bevételei 11%-kal 15,1 milliárd euróra csökkentek, ami azonban még mindig rekordmagas, 60%-os részesedést jelent az európai labdarúgópiacból. A járvány következményei a 2020-as nyári, késleltetett átigazolási piac csökkent aktivitásán keresztül is megmutatkoznak: az öt nagy ligában a bruttó átigazolási kiadások kb. 40%-kal, 5,5 milliárd euróról 3,4 milliárd euróra csökkentek így visszaesett az egyébként más európai ligák között szétosztott összeg is” – mondta Pósfay László, a Deloitte sporttanácsadási üzletágának igazgatója.

Komoly következményei lehetnek a futballpiacon a bevételkiesésnek: az egyre inkább eladósodó klubok mentsvárként saját Szuperligát hoztak volna létre, a megbukott terv után azonban csak a koronavírus csillapodását remélhetik.

Extra bevétel helyett csak a csalódás jött

Idén áprilisban jelentette be az öt nagy európai bajnokság 12 klubja, hogy a Bajnokok Ligája és az Európa Liga mellett inkább egy saját Szuperligát indítanak. 

A motivációjuk egyértelműen a biztosabb és nagyobb bevétel volt,

a nagy klubokat ugyanis nem golyózhatták volna ki a kisebbek az új, meghívásos rendszerben, valamint a közvetítői jogdíjakból is sokkal magasabb összegek ütötték volna a markukat – klubonként közel 200 millió euró, szemben a Bajnokok Ligája szerény 60 milliójával. 

Hatalmas bukás volt a Szuperliga-terv, csak negatív reklámot nyert vele a tizenkét klub. Fotó: Thomas Serer // Unsplash

A bejelentést azonban heves ellenvélemény követte: az irányító szervezetek, ligák, a kimaradt klubok, műsorszolgáltatók, szakértők és legfőképpen a szurkolók is felháborodva fogadták a hírt.

Meg is lett az eredménye, a 12 klub közül kilenc már egy héten belül bejelentette a visszalépési szándékát.

A focistákat nem érintette

Bár a klubok pénzügyi eredménye a a mérkőzések újrakezdése, a közvetítőknek nyújtott visszatérítések, a kereskedelmi partnerkapcsolatok újratárgyalása miatt is csökkent, a játékosoknak fizetett bérköltség nem változott jelentősen:

„Ez rövidtávon drámai hatást eredményezett: a Premier League és a Ligue 1 összesített bérköltség-árbevétel aránya rekord szintre nőtt, a másik három ligában pedig a 2000-es évek eleje óta a legmagasabb szintet érte el”

– mondta Pádár Péter, a Deloitte sporttanácsadási üzletágának vezetője. A sztárfocisták azonban nagyobb összegeket veszíthettek, a Barcelona Messi fizetését vágta volna meg jelentősen, aki végül Franciaországig menekült egy 25 millió eurós bónuszért és ugyanekkora éves fizetésért.

Az UEFA viszont változtat: a 2024-es szezontól kezdődően jelentősen megváltoztatja a versenysorozatok struktúráját, a mérkőzések számának növekedésétől a médiabevételek emelkedését várják.

2021-ben indul először az UEFA Európa Konferencia Liga is, amivel a szevezet a versenyek befogadó jellegét akarja növelni.

Borítókép: Unsplash

Oszd meg!