Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Keményen reagált a részvénypiac a Szuperliga elindítására és romba dőlésére is

A tőzsdén is jelen lévő két érintett, a Juventus és a Manchester United ára is nagyot zuhant a részvénypiacon. Előbbi tavaly novemberi mélységekbe, a Manchester pedig márciusi szárnyalása után esett vissza. A Szuperligától távol maradó Dortmund csak 2 százalékot csökkent.

Hamar szétesett az Európai Szuperliga (ESL) a vasárnapi bejelentés után – két nap után az összes angol klub kilépett a kezdeményezésből, őket szerdán pedig az AC Milan, Internazionale és az Atlético követte, mára már csak a két spanyol gigász maradt benne a kezdeményezésben (Real Madrid, FC Barcelona).

A beígért kormányzati fellépések és a hatalmas szurkolói felháborodás miatt füstbe ment ligaterv eredménytelenségére a tőkepiac is reagált:

a Milánóban jegyzett Juventus és a New York-i tőzsdén jelen lévő Manchester United részvényei is elkezdtek zuhanni.

A Juve kedden 10 százalékot, a Manchester pedig 6 százalékot – majd szerdán további 12 százalékot – esett a Liga romba dőléséről szóló hírek következtében.

A Szuperliga több és kiszámíthatóbb bevételhez juthatta volna az egyre inkább eladósodó nagyokat: klubonként közel 200 millió euró jutott volna a közvetítési jogokból, szemben a Bajnokok Ligája 60 millió eurójával; míg a végső győztes pénzjutalma is a BL másfélszerese lett volna. A részvétel után is hatalmasat kaszáltak volna a legnagyobbak: 350 millió eurót kapott volna a Barcelona, Real Madrid és a Manchester United is. Legalábbis a tervek szerint.

A BL-re vonatkozó adatok: a sorozat megreformált változatára vonatkoznak, a tervek szerint 2024-től élnek majd.

Túlzás volt a hétfői növekedés, kimenekültek a befektetők a pozícióikból

A Szuperliga indulása vasárnap este látott napvilágot, hétfőre az érintettek hivatalosan is bejelentették, hogy megegyeztek a projekt elindításában.

„A tőzsdei árfolyamreakciót túlzásnak tartottuk hétfőn. Az egyes esetekben 10-20 százalékos emelkedések arra engednek következtetni, hogy az anyagi nehézségek további elnyúlására számító, alulpozícionált és shortos befektetők a hír hallatán inkább kimenekültek pozíciójukból, ami pedig döbbenetes vételi erőt generált a piacon” – mondta megkeresésünkre Bukta Gábor, a Concorde részvényelemzője. „A projekttel kapcsolatos egyre több felmerülő kétely, az UEFA és a FIFA ellenállása, valamint a klubok kihátrálása azonban gyorsan kijózanodást hozott.

Most senki nem számol a liga életképességével, így a csapatok eredményei, vagy a korlátozások enyhítése határozhatják meg az árfolyamok alakulását.”

Hasonló kiszámíthatatlansággal küzd a tőzsdén jegyzett Dortmund is, a Ligától távol maradó német klub azonban komoly bevételekhez juthat két fiatal klasszisának eladásával. (Az ábra desktopon látszik a legjobban, a kurzort húzd a chartok fölé a plusz infókért!)

A járványhelyzet miatt jelentős veeszteségeket szenvedő nagy klubok pénzügyi helyzetét a Szuperliga stabilizálhatta volna: az ESL-ben való részvételi díjjal fixen számolhattak volna a csapatok, hiszen a 20 csapat közül csak 5 hely lett volna meghívásos.

Ezzel akadályozták volna, hogy a kisebbek az előmérkőzésekben golyózzák ki őket, aminek a 2019-2020-as BL-szezonban az Atlético és a Manchester City is áldozatául esett. 

A kutyának sem kellettek az eurómilliárdokat érő közvetítési jogok

A klubok tulajdonosai többek között a közvetítési jogdíjakból járó nagyobb részesedés reményében indították volna az ESL-t, azonban a rajongói és kormányzati visszakozást látva a nagyobb médiaszereplők is elhatárolódtak a jogokért való licitálástól (a legtöbben siettek tagadni, hogy közük lenne egyáltalán az ügyhöz).

Az elsők között az Amazon, a BT Sport, és a Comcast tulajdonában lévő Sky is kijelentette, nem érdekli őket a szezononként milliárdokat érő közvetítési jog.

„Úgy hisszük, hogy az európai foci szépségének és drámaiságának szerves része az, hogy pusztán a pályán nyújtott teljesítménye alapján bármely klub képes sikereket elérni” – áll az Amazon Prime Video sajtóközleményében. 

A Szuperligát tervező vezetők amúgy semmit nem mondtak arról, ki lehet a lehetséges médiapartnerük (állítólag volt egy komoly partner, akivel tárgyaltak). 

Ki tudja, meddig lesz még csendes a Manchester United stadionja, az Old Trafford. Most azonban a Szuperliga bukása miatt lehet síri csönd a klubban. Fotó: Alessio Festa // Unsplash

A Szuperliga mögül a JP Morgan is kiszállt: a befektetési bank a fő finanszírozója lett volna az ESL-nek, 23 éves, 2,6 milliárd fontos hitelt nyújtott volna a kupasorozat indításához. Nagyot kaszáltak volna ők is: hetente 2 millió fontot kerestek volna a hitel időtartama alatt. 

A bank azonban szerencsésebb helyzetben van, mint a klubok részvényesei: a JP Morgan még csak a finanszírozásba egyezett bele, a tranzakciók még nem folytak le. Különösebben nem is változott a részvényára a Szuperliga összeomlása közben.

Amatőr kezdeményezés volt, az európai klubélet egyensúlyát borította volna fel

„Az ESL elindítása egy pusztán gazdasági megfontolásokon alapuló, átgondolatlan, kifejezetten amatőr kezdeményezés volt az alapítótagok részéről, mely a járványhelyzet miatt jelentős anyagi károkat szenvedő, legnagyobb költségvetésű európai klubok pénzügyi helyzetét stabilizálhatta volna. – mondta Bukta Gábor – A ligából származó többletbevétel a hírekben felröppent potenciális összegeket látva olyan mértékben borította volna fel az egyensúlyt, ami összeegyeztethetetlen a fair play szellemével és katasztrofális egyensúlytalanságokhoz vezetett volna az európai klubéletben.”

A már amúgy is hatalmas szakadékot – a legnagyobb európai klubok első helyezettje, a Barcelona négyszer annyit keresett az elmúlt szezonban, mint a listán huszadik Eintracht Frankfurt – a Szuperliga tovább tágította volna európai csapatok között.

Az UEFA azonban nem nyugodhat meg, a tévés közvetítési díjak elosztására hatással lehet a mostani botrány.

A Szuperliga-tervek annyira értelmezhetetlenek és kivitelezhetetlenek voltak, hogy akár ebből a célból bedobott blöffként is értelmezhető.

„Ez akár egy gyengére sikerült blöff is lehetett az alapítók részéről, mely a korrupciós botrányaitól bűzlő UEFA, valamint az európai kupák jelenlegi díjazása és lebonyolítási rendszere ellen irányult” – mondta Bukta Gábor.

Blöff vagy sem, drága botránya volt a kluboknak a Szuperliga bukása: a távozó tisztségviselők és a részvényárak zuhanása mellett az UEFA-nál, a többi klubnál és a rajongóiknál is nehéz lesz a bizalmat helyreállítaniuk.

Borítókép: Vienna Reyes // Unsplash

Oszd meg!