Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

fotó: Sebestyén László

Ennyivel dobja meg a lakás árát a panelprogram

A panelprogramban korszerűsített lakások átlagárát felfele mozgatta a felújítás, írja az Otthon Centrum tanulmánya. Az sem kizárt, hogy akár tízszázalékos különbség is lehet az árban a felújított ingatlan javára.

A panelprogram (az iparosított technológiával épült lakóépületek korszerűsítésének, felújításának támogatása) a rendszerváltozás utáni Magyarország legnagyobb, kormányzati ciklusokon átívelő lakóépület-rehabilitációs programja.

A panelprogram során az állam olyan fejlesztéseket támogat, amelyek hatékonyabbá teszik a panelházak energiagazdálkodását. A panelek nemcsak gépészetileg, de kívülről is megszépülnek, és ezzel évtizedekre megváltoztatják a környék arculatát.

Akár 8–10 százalékos értéknövekedés

Mivel az évtizedek alatt rengeteg lakótelep újult meg, ezért az Otthon Centrum elemzői arra keresték a választ, hogy a panelprogram és az egyedi mérőóra felszerelése vajon mekkora értéknövekedést jelentett az ingatlanokban?

A legjelentősebb árelőny a kisvárosokban és Pest megyében mutatkozik meg. Az elmúlt fél év értékesítési statisztikája szerint átlagosan 10 százalék volt a különbség a felújított épületben lévőt lakások javára.

A megyei jogú városokban 3 százalék, a külső pesti lakótelepeken 1,5 százalék volt az átlagos árkülönbség a felújított épületekben értékesített lakások és a panelprogramból kimaradt házakban eladott ingatlanok között.

A legkedveltebb budai és belső pesti kerületek lakótelepein volt mérhető a legkisebb árkülönbség: ezeken a lakótelepeken arányaiban eleve kevesebb a megújult ház, és egyelőre úgy tűnik, hogy ezek annyira népszerűek, hogy az árat nem befolyásolja érdemben, hogy felújították-e az épületet, vagy sem. Az említett lakótelepeken elsősorban az ingatlan állapota és az elhelyezkedése a döntő.

8-10 százalék is lehet az árkülönbség a felújított javára. Fotó: Nuno Alberto // Unsplash

A lakótelepek közül a legkedveltebbek a 80-as években épültek. Amellett, hogy ezek legfiatalabbak, jellemzően az elosztásuk is jobb, vezetékes gázzal ellátott gáztűzhellyel rendelkeznek, és nem mellesleg építésük során már jóval több parkolót alakítottak ki környezetükben, mint a korábbi lakótelepek építésekor.

Sokat számít az egyedi mérőóra

A távfűtéses lakások esetében az egyedi hőmennyiség mérés lehetősége szintén értéknövelő befektetés: országos átlagban 3,5 százalékkal magasabb négyzetméteráron keltek el az egyedi mérővel felszerelt lakások.

A távfűtés a tízemeletes lakásoknál a megszokottól eltérően működik: minél magasabb emeleten van a lakás, annál magasabb alaphőmérséklet jellemző az ingatlanra, ezért az ott élők jellemzően jobban támogatják az egyedi mérés lehetőségét, hogy lecsavarhassák a radiátort, és így kevesebbet fizessenek a fűtésért.

Az egyedi mérőóra megléte az agglomerációban és a kisebb városokban – ahol a legmagasabb a 4-6 emeletes panelek aránya – alig van hatással az árra, ezzel szemben Budapest belső kerületeiben több mint tíz százalékkal növeli a lakás árát, de még a régióközpontokban is nyolc százalékot emel az értéken. A főváros többi részén és a kisebb megyei jogú városokban jellemzően t százaléknál kisebb mértékben drágábbak az egyedi mérőórás lakások, az ilyennel nem rendelkező lakásoknál.

A statisztika azt mutatta, hogy a gázzal, elektromos árammal vagy lakásközponti fűtéssel rendelkező panelek az elmúlt fél év tapasztalata szerint átlagosan 6 százalékkal drágábban keltek el, mint a távfűtéses lakások. Soóki-Tóth Gábor ugyanakkor megjegyezte, ez a fűtési megoldás csupán a panelállomány töredékét érinti, és az árkülönbség vélhetően ezen lakóházak egyéb jellemzőivel függ össze, nem a fűtési mód a meghatározó.

Kiemelt kép: Sebestyén László

Oszd meg!

A jómód minden egyéb külsőségeivel is nyugodhatik ingadozó alapokon.