Minden afelé mutat, hogy remek negyedév elé nézünk a kriptopiacon. A Bitcoin frissen futott új történelmi csúcsra, nemsokára a kisebb valuták is követhetik. A jelenség nem véletlen és nem is időszakos, mutatjuk az okokat.
„Elkezdődött” – írta nekem pár napja Galavits Patrik kollégám Messengeren. „Revoluton befektettem Ethereumba.” Patrik remek időzítéssel kapta el a pillanatot, napokkal később meglódult az egész piac és ugyan ez Ethereum még pont nem, de a Bitcoin mindenkori történelmi csúcsra futott, most is 67 ezer dollár környékén mozog.
Bizony, a kriptopiac ott tart, hogy már egy olyan kockázatkerülő – és az ingatlanpiac minden poklát megjáró – figurát is behúzott, mint Patrik. Nem lehet elmenni az óriási pluszok, az egyre meredekebb előrejelzések mellett, ahogy amellett sem, hogy a tőkepiac egyre nagyobb szereplőiről hallani: alaposan bevásároltak a legismertebb kriptovalutából. A Bitcoin új történelmi csúcsának időzítése sem véletlen, ahogy nem is időszakos jelenség, a legtöbb kriptopiaci elemző nagyszerű negyedik negyedévre számít. Ez annyira komoly, hogy a Square-alapító kriptoguru,
Jack Dorsey pár nappal korábban megpróbálta pontosan belőni, hogy melyik blokknál fut történelmi csúcsra a Bitcoin. Mindössze 117 blokkal tévesztette el.
Miért most futott új csúcsra?
A teljes kriptopiac tavaly ősszel indult meg, az idei tavasz óriási emelkedést hozott. Az akkori rali okait már több anyagban kiveséztük, pedig akkor még csak a 20 ezer dolláros szintnél tartottunk. A kisbefektetők egyre könnyebben férnek hozzá a pénzpiacokhoz (lásd: Revolut, Robinhood) a piacok tele vannak pénzzel, valamint javul a valuták társadalmi és pénzügyi elfogadottsága, egyre több intézményi befektető száll be komoly tőkével és több állam kezdte el tűrni, támogatni, esetleg egyenesen használni a Bitcoint.
A Bitcoinárfolyam alakulása. Pirossal jelölve a 2017-es Bitcoinláz, amikor a piac nagyja kinevette és eltemette a kriptovalutákat. Forrás: Coinmarketcap
Ez azonban nem újdonság, nem okolná a zöldbe boruló árfolyamokat. Idén ősszel azonban kiderült az, hogy sem az amerikai Fed, sem az Európai Központi Bank nem fogja tudni egyhamar maga mögött hagyni az ultraalacsony kamatokra és a folyamatos pénznyomtatásra épülő monetáris politikát.
Azaz továbbra is két kézzel öntik a pénzt a piacokra, ami az alacsony hozamok és a csúcsra pörgő részvénypiac mellett keresi a kockázatos, de érdemi megtérüléssel kecsegtető területet – s a kriptopiac pont ilyen.
Sokáig úgy tűnt, hogy a Bitcoinba is beárazták már az ultralaza monetáris politikát, de továbbra sincs itt a plafon.
Óriési áttörés a Wall Streeten
Közben a Bitcoin végre debütált a Wall Streeten is: elstartolt az első amerikai Bitcoin ETF, azaz tőzsdén kereskedett alap. A brókerek a videó alapján nagy felhajtást csaptak a BITO néven futó alap körül, s az meg is hálálta a törődést: bő egymilliárd dolláros napi forgalommal minden idők második legjobb debütálását mutatta be.
Ez két szempontból is óriási áttörés. Egyrészt, mert az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC végre engedélyezett egy ETF-et. Ez erős jelzés mindenkinek: már a hatóságok is kénytelenek megbarátkozni a kriptovalutákkal, nincs a Bitcoinnal különösebb biztonsági probléma,
sőt, a tőkepiac ezzel a lendülettel gyakorlatilag a keblére ölelte a kistestvérét, a kriptopiacot.
Másrészt pedig sok intézményi befektetőnek épp ez a momentum adja meg a lehetőséget, hogy pénzt tegyen Bitcoinba. A Bitcoin határidős termékeinek ETF-be rendezése számos hátránnyal jár a kriptotőzsdékhez vagy walletekhez képest, de sok intézményinek ez az egyetlen lehetősége, hogy pozícióval rendelkezzen a piacon. Az első nap forgalmi adatai azt mutatják, hogy főleg a kisebb befektetők és a high frequency kereskedők (nagyfrekvenciás, algoritmikus kereskedés, ahol számos ügyletet kötnek akár egy másodpercen belül) dominálták az első napokat, a nagy intézményiek egyelőre csak figyelik, mi történik.
Ami azt jelenti, hogy az igazán súlyos tőke még meg sem érkezett az ETF-be.
Végre megjött Godot
Mint Godot-ra, úgy várunk egy évtizede az inflációra. S most úgy tűnik: megjött. Az amerikai Fed által leginkább követett inflációs mutató, személyes fogyasztások árindexe (PCE) 3,5 százalék fölött horgonyzott le, az Euróövezetben is 3,4 százalékra emelkedett a maginflációs mutató, ahol a pénzügyi válság óta nem járt.
Az Euróövezet maginflációs mutatója. Ott járunk, ahol nagyjából 10 éve nem. Forrás: Trading Economics
Sokáig lehetne ecsetelni, miért lódult meg világszerte az infláció. Az ellátási láncokban keletkezett zavar, a globalizáció tempójának járvány okozta lassulása, avagy a „strandbüfé-infláció” nevű jelenség, ahogy a Concorde podcastjában nevezték a válság utáni kínálati átalakulást és az azt kísérő áremelkedést.
Az viszont tény, hogy a Bitcoin remek dezinflációs termék. A pénzzel ellentétben a kínálatát nem a jegybankok, hanem egy algoritmus szabályozza, a kibocsátás folyamatosan lassul, a kereslet viszont nő, ami a vásárlóerejét is egyre jobban feljebb tolja. Ahogy a minap Carl Icahn, világhírű hedge funder megjegyezte: a Bitcoin tűnik a legjobb fedezetnek az infláció ellen.
Geopolitikai finomságok a hozam útjában
Kína szeptemberben betiltotta a Bitcoint. A világ második legerősebb gazdasága végzetes csapást akart mérni a legismertebb valutára. Oh, várj csak… déjà vu?
Mindenki a szívéhez kapott. Forrás: 9GAG
Peking 2013-ban eltiltott minden pénzügyi intézményt a kriptótól. 2017-ben betiltotta az érmekibocsátásokat (ICO, a tőzsdei IPO megfelelője). 2019-ben megpedzegette, hogy betiltja a bányászatot, majd két idén be is tiltotta (funfact: miután Kína betiltotta a bányászatot, a kínai Amazonon, a Xianyun hirtelen megszaporodtak az eladásra kínált, használt, házi vízerőművek).
Ezeket a fejleményeket egy picit mindig megérzi az árfolyam, de egyre kevésbé. A piac már beárazta, hogy Kínának nem tetszik a dolog. Azt viszont még kevésbé, hogy a legtöbb jegybank kacérkodik a digitális valuta gondolatával, a blockchain lehetőségeinek kiaknázásával. S emellett jobban a figyel a pozitív hírekre.
Például arra, hogy El Salvadorban hivatalos fizetőeszköz lett a Bitcoin. Persze egy alig hatmilliós, közép-amerikai államocska nem fogja befolyásolni a nemzetközi pénzpiacokat – jön az ellenérv. Nem fogja, de tesz egy pozitív, első lépést, ami meghozhatja mások kedvét. El Salvador után ugyanis Brazília jön: lehetővé teszik a Bitcoin használatát a kereskedelemben, a jegybank is alaposan bevásárolt már. E két országnál a helyi devizák leértékelődése az egyik fő szempont a bevezetésben: a fiat-pénz veszít a vásárlóerejéből, a Bitcoin viszont egyre többet ér. Utánuk pedig egyre nagyobb az esély, hogy más államok is kövessék a példát.
Van azért technikai fejlődés is
Van két technikai újdonság is a Bitcoin körül. Az egyik legnagyobb probléma a valutával, hogy mindössze nagyjából 4,5 tranzakciót képes másodpercenként végrehajtani. Ezzel pedig képtelen arra, hogy az üzleti életben gyakran használt eszköz lehessen, hogy a pénzt leválthassa. Jön viszont két fejlesztés is a Bitcon körül, ami ezt a számot képes vagy képes lehet sokkal magasabbra skálázni: a Taproot és a Schnorr Aláírások rendszere. Ez mélyen technikai újítás, nem kell vele terhelni egy magazinos cikket – főleg úgy, hogy én sem értem az IT-részét, csak pislogok, mint az ortodox bróker a Bticoin-csúcsok láttán. Akit érdekel, itt talál egy elég jó leírást róluk.
Zöld negyedév jöhet
Szóval itt állunk most: lehet, hogy a Bitcoinnak nincsenek saját fundamentumai, de az egész piac – pénzügyi körülmények, geopolitika, makrogazdasági folyamatok, társadalmi elfogadottság – mind afelé mutat, hogy bőven van még feljebb. Sorra röpködnek, a félmillió, egymillió dolláros prognózisok, és ugyan a mostani, 67 ezer dolláros szinttel ez még távol van, de úgy tűnik: forró, eseménydús negyedik negyedév jön.
Az Ethereum-csúcs is közel van már, a két nagy pedig húzza magával a teljes piacot. A kriptoszakértők közt bőven vannak ugyan nézeteltérések, hogy a Bitcoin vagy a kisebb kapitalizációjú valuták, az altcoinok indulnak-e meg jobban a negyedévben,
de az biztos, hogy valaki nagyon gazdag lesz.
