Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Kép: Icons8 team // Unsplash

20 ezer dolláros csúcson a bitcoin – új lufi vagy reális árfolyam?

20 ezer dolláros csúcson a bitcoin árfolyama. Horrorisztikus a drágulás üteme, de a mostani bitcoinrali jóval megalapozottabb, mint amilyen a három évvel ezelőtti volt. A kriptovaluták egyre elfogadottabbak, a szabályozók is egyre  kevésbé néznek rájuk ferde szemmel. Az elmúlt évtized kisbefektetői játszadozása után pedig végre megérkeztek a pályára a nagyfiúk is.

„Nem adom el, tartogatom még. Akkor is tartottam, amikor 4 ezer dolláron volt, nem fogok most a 20 ezer miatt kiszállni.” Így érvelt egy felhasználó a kriptoközösség egyik kommentszekciójában arra, hogy lezárja-e a mindenkori árfolyamcsúcsra érő bitcoinra felvett pozícióját. Pedig lehet, érdemes lenne kiszállni, első látásra az új bitcoin-csúcs simán jelenthet új lufit, legutóbb pont ugyanez volt. 2017 végén két hónap alatt 5 ezer dollárról 20 ezerre drágult, majd további három hónap alatt visszaesett az 5 ezres szintre. 

Most azonban a drágulás jóval lassabb, mint a 2017 végi lufi idején volt. Három hónap kellett neki a duplázódáshoz: december elején több tőzsdén is történelmi rekordra futott, majd korrigált, és csak mostanra ért kényelmesen a mindenkori rekord fölé. Persze ez a hagyományos piacokhoz szokott befektetőknek még mindig horrorisztikus, általában a spekulatív termékek ára emelkedik így.

A kriptopiacon nincs központi jegyzés, a különböző kriptotőzsdéken eltérő időpontban történt a csúcsdöntés. Mi megvártuk, amíg kényelmesen eléri a rekordot.
Forrás: Coinmarketcap, átlagárfolyam

A bitcoinon túli kriptovilág valutái is erősödtek ugyan, de képtelenek voltak lekövetni nagy testvérük mozgását. Az altcoinok (minden, ami nem bitcoin) piaci kapitalizációja alig a 200 milliárd dolláros szintre érkezett, pedig a lufi idején ennek bő duplája volt. A fő mérőszám, a kriptopiac kumulált piaci kapitalizációja, bitcoinnal együtt már a 600 milliárd dollárt súrolja alulról, olyan szinten van, ahol 2018 januárja óta nem állt.

Minderre persze nyugodtan lehet legyinteni, hiszen a jegybanki és költségvetési lazítások miatt óriási pénzbőség van a piacon, a kamatok a padlón vannak, a befektetni való tőke folyamatosan keresi az érdemi hozamot. Augusztusig a nemesfémeket tépték, a járvány idején a tech-szektort kezdték, most épp a bitcoin van soron. „Úgyis földbe áll majd, mint a Tesla árfolyama fog, ha épp nem lesz annyira menő” – olvasható egy másik kommentben.

Pedig a kriptorali, noha gyanúsan meredek most is, jóval megalapozottabb, mint három éve volt. 

Megjöttek a nagyfiúk

Három éve a kriptopiac többségében a kereskedési tapasztalattal nem bíró kisbefektetők játszótere volt: zömében pár százezer, pár millió forintos betétekkel repítette több millió felhasználó a bitcoint 20 ezer dollárig. Mára azonban egyre nagyobb számmal lépnek be profik, akiket nem a gyors meggazdagodás, a valamiből való kimaradás félelme (FOMO) hajt, hanem a fundamentális elemzések, technikai képek és az észszerűen elvárható hozam gondolata.

A váltás jó példája, hogy a korábban élesen bitcoinellenes Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatója hangnemet váltott. Három éve még kirúgatta volna azt, aki érmét vesz, ma már bankja nagyban foglalkozik a témával. Két kriptotőzsde számláját is befogadta, saját ügyfeleinek pedig elindította saját érméjét, a JPCoint. Decemberi hírlevelében arról értekezik: jól látható az intézményi befektetők érdeklődése, külön kiemelték, hogy az aranypiaci kereskedők egy része a történelmi csúcs után átcsordogált a kriptopiacra.

Jamie Dimon, a JPMorgan CEO-ja. Három éve ki akarta rúgni azokat az alkalmazottakat, akik bitcoint vesznek, ma már csak azt mondja: „nem az ő kávéháza”.
Forrás: Jamie Dimon // Facebook

Nagy lendületet adott a piaci elfogadtatásnak a világ egyik legnagyobb alapkezelője, a Fidelity is, amely augusztusban indította el bitcoinalapját. Több komoly intézményi befektetőt is bevonzott a piacra, legutóbb, november végén a Guggenheim dobott be 500 millió dollárt a Grayscale Investments bitcoinalapjába.

Jól látszódik a trend a Grayscale-en, a kifejezetten kriptobefektetésekkel foglalkozó alapkezelő történetének legjobb negyedévét zárta szeptemberben. Három hónap alatt bő egymilliárd dollárnyi készpénz áramlott a kriptoalapokba, döntően bitcoinba, a Grayscale pedig december elejére már több mint 12 milliárd dollárnyi forrást kezel a kriptopiacon. Mindez a tőkepiaci alapkezelők méretéhez képest persze elenyésző, de a kriptopiac alig 600 milliárd dolláros.

És ha már a 170 éves, ötmillió ügyfelet kiszolgáló életbiztosító is 100 millióért vesz bitcoint, ahogy decemberben a Massachusetts Mutual Life Insurance tette, látni, hogy valami megváltozott.

Az üzletet a JPMorgan mérföldkőnek nevezte, további 600 milliárdos forrásbevonást vizionált a nagy biztosítók részéről.

A Grayscale Investments alapjai december 2-án. A legfontosabb az AUM: a kezelt eszközök összértéke.
Forrás: Grayscale

Bőven lehet még sorolni azokat a bank- és elemzőházakat, vagy épp brókercégeket, amelyek fényes jövő jósolnak a bitcoinnak. Nyilván nem mindegyik, de a hangnemváltás érződik. A Blackrock befektetési vezére szerint például le fogja cserélni az aranyat, a Citibank 300 ezer dolláros szintet vár jövőre, a Deutsche Bank szerint a digitális valuták hosszabb távon a készpénz helyébe lépnek

A kockázatos befektetéseket követő hedge funderek is egyre jobban kedvelik az eszközt. Bejárták a világsajtót, hogy a legendás hedge fund menedzser, Paul Tudor Jones vagyonának két százalékát tette bele az eszközbe, mivel

„bitcoinba fektetni pont olyan, mint egy tech-vállalatba.”

Az pedig óriásit szólt, amikor Keith McCullough, a Hedgeye CEO-ja október 6-án bejelentette, hogy eladta minden bitcoinját, majd 6 nappal később közölte: inkább visszavásárolta mindet. Persze lehet, hogy mindez csak spekulatív ügylet volt némi piacbefolyásoló Tweettel, de hát a kriptopiac egyelőre nem szabályozott, így bármit lehet.

Hátha elfelejtik

A legkomolyabb új piaci szereplő külön is érdemel pár bekezdést. 2019 tavaszán Mark Zuckerberg mert nagyot álmodni: útjára akarta indítani a Librát, a Facebook platformjain használandó kriptovalutát, hogy azt használja bő 2,5 milliárd felhasználója. A bejelentéstől száguldott a bitcoin. Hamar rájött azonban a piac és a szabályozó is, hogy nem kellene az adatkezelési botrányoktól sújtott Facebook kezébe ilyen monetáris hatalmat adni. A projekt hamar befulladt, pont az egyik legnagyobb piaci támogató, a Paypal kiszállása vitte be az egyik legnagyobb döfést. Most viszont saját jogon támad: a világ egyik legnagyobb fizetési platformján november óta lehet bitcoint venni

Nagyjából 100 millió bitcoin-tárca lehet a világon, aminek csak töredéke aktív, amit használnak is.

Ehhez képest a Paypalnak több mint 300 millió felhasználója van, a Mizuho friss becslése szerint ezek ötöde már kereskedett is bitcoinnal az elmúlt pár hétben.

Mindez óriási üzleti, piaci és fogyasztói legitimációt jelent mind a kriptovalutáknak.

S most még Mark Zuckerberg is fel akarja melegíteni a Librát. Bejelentették, hogy már jövőre elindulhat a rendszer, de a múltkori fiaskó után minimum kérdéses, lesz-e elég üzleti támogatottsága az amúgy is visszás ötlethez. Pedig igyekeznek: még a rendszer nevét is megváltoztatták, Libráról Diemre, hátha mindenki elfelejti, hogy a Facebooknak köze van hozzá.

Iszonyú nehéz pénzt keresni

A járvány idején kevés befektetési eszköz veszi fel a versenyt a kriptovalutákkal, amit a kis- és nagybefektetők is jól látnak. Erről persze nemcsak a vírus tehet, a makrogazdasági környezet miatt az elmúlt évek az ultraalacsony hozamokról szóltak. A tőkepiacokon most iszonyú nehéz érdemi pénzt keresni.

A vezető jegybankok a járvány okozta keresleti válságra ugyanúgy reagáltak, mint a pénzügyi válságra: lazították a kondíciókat és elárasztották a piacokat frissen nyomtatott pénzzel.

S ez egy ideig így is marad, hozzászokhatunk az ultraalacsony kamatokhoz, negatív reálhozamokhoz és pénzbőséghez.

A részvénypiac egyes szektoraiban vannak lehetőségek (nem véletlenül mondta Jones, hogy a bitcoin-befektetés hasonlít egy tech-céghez), de a csúcsra pörgő amerikai indexekben és a járvány után valamelyest talpra álló európai tőzsdemutatókban most nincs százalékosan akkora emelkedési potenciál, mint egy digitális valutában. Az árupiacon sem rózsás a helyzet, a kötvénypiac padlón van. És persze nyakunkon a járvány, azt követi egy mély válság, a makrogazdasági és üzleti kilátások finoman szólva is bizonytalanok.

És még az is lehet, hogy egyszer feltámad halottaiból az infláció. Jól jöhet egy eszköz a portfólióban, amelynek mennyiségét egy algoritmus határozza meg, nem hagyja magát a monetáris politika szerint elinflálódni. A bitcoin-érmék számát a rendszer maximalizálja, legfeljebb 21 millió lehet, amelynek 90 százalékát már kibányászták, forgalomban van, a kínálat szűkössége deflációs tényező.

Mindezt a 630 milliárd dollárnyi tőkét kezelő AllianceBernstein globális befektetési menedzsere, Inigo Fraser-Jenkins foglalta össze tömören egy podcastban:

„a járványt követő válságkezelésre, az adósságszintekre és a választási lehetőségekre tekintettel el kell fogadni, hogy a bitcoinnak helye van egy befektetési portfólióban.”

Zsigeri ösztönkereskedés

Míg három éve azon ment a kormányzati és jegybanki fejtörés, hogyan kellene betiltani a bitcoint és gátat szabni a kriptovaluták térnyerésének, ma már arról van vita, milyen szabályozói környezettel vonják őket körbe. Az Európai Unió 2024-ig akar átfogó szabályozást adni a piacnak, pár javaslat már a tárgyalóasztalon van. Európa amúgy is elfogadó a blockchain terén: az észteknek már saját digitális valutájuk van, Svájc szinte kriptoállammá vált, a Coinmap.org gyűjtőoldal csak Budapesten 42 elfogadóhelyet vagy ATM-et mutat. Moszkva és Peking is kísérletezik saját digitális valutával, bár azok központosított rendszerek, nem felelnek meg a bitcoin szerinti kriptovalutáknak.

Ugyanakkor felesleges attól tartani, hogy a bitcoin átveszi a dollár és a valuták helyét a világkereskedelemben,

alkalmatlan arra, hogy pénz legyen.

Árfolyama rendkívül volatilis, nincs realitása, hogy a mindennapi kereskedelemben használják. Piaca éjjel nappali és szabályozatlan, zsigeri ösztönkereskedés zajlik, a nagy tétekkel játszók óriási hullámokat kelthetnek, a pánikot vagy a FOMO-t semmi sem fogja lefojtani.

A bitcoin a fiatalabb valutákhoz képest lassú és a skálázhatóságával is bőven vannak problémák. Ráadásul kisebb társainak többségéhez képest elavult is. Minden kriptovaluta blockchain rendszeren fut, ami egy olyan decentralizált nyilvántartás, amit nem lehet sem hamisítani, sem utólag módosítani. A bitcoin esetében a rendszer egyet tud: biztonságosan és hitelesen nyilvántartani, kinek hány érméje van. A második generációs valuták viszont már okosszerződéseket kezelnek, előre programozható, automatizált feltételeket tárolnak, amelyek, ha teljesülnek, végbemegy a szerződés – a kontraktus gyakorlatilag megszeghetetlen. Ez az a tulajdonsága az eszközöknek, amivel valós, kereskedelmi funkciót tölthetnek, ám a bitcoin ezzel nem bír.

Sőt, mint az aranynak, igazából valós fundamentuma sincs.

Nem termel, nem szolgáltat, nem lehet elfogyasztani, felhasználni, nem áll mögötte az égvilágon semmi. Nincs reális, elfogadható értéke, mint egy vállalati papírnak, devizának vagy nyersanyagnak. S mégis, egyre többen szeretik.

És hogyan tovább?

Erre senki nem mer nagyban fogadni. Most úgy tűnik, hogy a bitcoin nem áll meg a 20 ezer dollárnál: rövid-, középtávon a növekvő érdeklődés és a limitált mennyiségű érme jó alap a drágulásra. Legalábbis egy ideig biztos. Felesleges a különböző szereplők előrejelzéseivel foglalkozni: aki hisz a piacban, egymillió dolláros bitcoint vár, aki meg továbbra is pesszimista, összeomló árfolyamra számít.

Arra azonban kár számítani, hogy a bitcoin eltűnik, az eszköz egyre elfogadottabbá válik, egyre több helyen lehet vele fizetni, egyre több befektetési portfólióban tűnik fel. Ezzel megkövetem saját magam is: két éve biztosra vettem, hogy a pénzpiaci szereplők – akik akkor még fenyegetve érezték magukat az új technológiától – kiszedik a blockchaint a bitcoin mögül, a rebellis kriptovaluta pedig némi romantikus utánérzést maga mögött hagyva eltűnik az ipari műemlékek közt.

Nos, tévedtem.

Borítókép: Icons8 team // Unsplash


"Az oligarcha szó csak arra jó, hogy megsértsenek vele embereket."

 
Csányi Sándor, a leggazdagabb magyar