Gyógyszergyártó és palackozott italokat forgalmazó cégének köszönhetően 13,5 milliárd dollárral nőtt a vagyona idén a kínai Csung San-sannak, aki ezzel Ázsia legtehetősebb embere lett. Üzletemberekkel nem barátkozik, a médiát pedig inkább használja, minthogy szerepeljen benne. Portré a leggazdagabb kínairól.
Miután az Alibaba-alapító Jack Ma eltűnt, a kínai kormány pedig alapos vizsgálat alá vette több érdekeltségét (valószínűleg nem függetlenül attól, hogy nemrégiben kritizálta a pekingi kormány politikáját), a vagyona is jelentősen visszaesett. A korábban az amerikai Forbes által 65 milliárd dollárosra taksált vagyon mára 60 milliárd dollár alá esett.
Nem mindenkinek indult ennyire rosszul az év: a főként italgyártásból meggazdagott kínai milliárdos, Csung San-sannak annyira nem, hogy mára ő számít a leggazdagabb kínainak.
A Bloomberg Billionaires Index adatai szerint idén 13,5 milliárd dollárral nőtt Csung vagyona, így 91,7 milliárdjával már gazdagabbnak számít, mint Warren Buffett, akinek 86,2 milliárdja van – írja a Portfolio.hu. Ezzel a vagyonnal az üzletember nemcsak Kína, hanem egyben Ázsia leggazdagabb emberének is számít. Az amerikai Forbes egyébként a Bloombergnél is nagyobbra, 93,8 millárd dollárra teszi Csung vagyonát.
A Nongfu Spring palackozott italokat forgalmazó cég elnöke ezzel a hatodik leggazdagabb ember lett a világon. Ez főként annak köszönhető, hogy cége, a Nongfu szeptemberi tőzsdei bevezetése óta már 200 százalékot emelkedett, ebből csak idén 18-at. Ott van aztán vakcinagyártó cége is, a Beijing Wantai Biological Pharmacy Enterprise, amelynek részvényárfolyama már 2500 százalékot emelkedett, amióta áprilisban megvette. Nem kis részben azért, mert ez a cég is dolgozik Covid-19 elleni oltáson.
A Bloomberg megjegyzi, hogy amióta 2012-ben elindították az indexet, csak egyszer fordult elő, hogy kínai milliárdos bekerüljön a világ 10 leggazdagabb embere közé (2015-ben Vang Dzsianlin nyolcadik lett).
Csungot Magányos Farkasként emlegetik, mivel kerüli a zsúfolt üzleti csoportosulásokat, Jack Mától és más honfitársaitól eltérően politikai ügyekben sem nyilvánul meg és kerüli a médiát. Pedig a meglehetősen valószínűtlen életútja a kiugró pénzügyi sikerekig kifejezetten érdekessé teszi.
Bukott diák, újságíró, farmer, gyógyszergyáros
Csung 1954-ben született Kína Csöcsiang tartományában. Iskolás éveit a kínai kulturális forradalom alatt töltötte, de kibukott, ezt követően pedig városról városra vándorolt és alkalmi munkákból tartotta el magát. Dolgozott építkezéseken, gombafarmon és az egészségügyben is kipróbálta magát.
A forradalmat követően aztán egyetemre járt, és újságírónak állt: az egyik csöcsiangi napilapnál helyezkedett el, és üzleti témákkal foglalkozott.
Ezek a témák annyira megtetszhettek neki, hogy végül maga is vállalkozást indított:
1993-ban megalapította a Yang Sheng Tang gyógyszeripari cégét, amely egyebek mellett a nem túl biztató nevű teknősbéka pirulákkal lett ismert.
Ezzel egyébként merevedési zavarokra ígértek gyógyírt.
A Yang Sheng Tang leányvállalataként alapította meg aztán 1996-ban a mesés vagyont hozó italgyártó cégét, a Nongfu Springet, miután Csöcsiang tartományban jelentős édesvíz-tartalékokat tártak fel. Ezt követően pedig már inkább ezen cégének sikerére koncentrált.
Jól jött az újságírói tapasztalat
Csung a kevés interjújából egyet a China Dailynek adott 2016-ban. Ebben beszélt a Nongfu sikeréről és arról is, hogyan használta ki, hogy látott már belülről működő szerkesztőséget.
A Nongfu szekere 1999-ben kezdett el igazán szaladni. 2011-ben már 10 milliárd jüanos, azaz mintegy 41 milliárd forintos bevételt hozott össze a cég. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy Csung 1999-ben váratlanul átállt az ásványvíz forgalmazására. Addig a Nongfu tisztított ivóvizet kínált.
Csung a váltással szándékosan akarta meglepni a közvéleményt. 1999-ben a Nongfu egy új gyárával kapcsolatos sajtótájékoztatóra trombitálta össze a médiát, helyette azonban az ásványvízre történő átállást jelentette be.
„Újságíró voltam, pontosan tudom, hogyan lehet címlapra kerülni. Persze a gyors váltás ártott is, mert egy nappal a bejelentés előtt még tényleg tisztított vizet gyártottunk”
– mondta Csung, akinek nem sokkal később már nem volt oka a panaszra. A Nongfu ásványvize ugyanis nagyon népszerű lett, a cég pedig hamarosan a legnagyobb kínai italforgalmazóvá vált.
A milliárdos sikerét többek között annak tudja be, hogy
ráérzett a fogyasztási szokások megváltozására.
„Húsz éve azért ittak palackozott vizet az emberek, mert szomjasak voltak. Ma meg azért, hogy leöblítsék vele a bort. Akárhol is van bor, lennie kell mellette palackozott víznek!” – mondta erről, és ha szerencséje volt, éppen nem ült mellette finnyás borász.
Mindenesetre a Nongfu sikere töretlen: az alapítás óta már nyolc víznyerő helye és 16 gyára van Kínában. Csung igyekszik kiszolgálni a változó igényeket, ezért prémiumnak nevezett vizeket is árul, külön kamaszoknak és kisgyerekeknek is, megváltoztatott ásványi összetevőkkel. A termékskála pedig folyamatosan bővült ízesített teákkal, vitaminos és ízesített italokkal.
A Nongfu Spring. Forrás: Packages of the world //Facebook
Túlélte a legnagyobb botrányt
A Nongfunak a 2013-ban körülötte kitört botrány sem tudott hosszú távon ártani. A cég akkor élelmiszerbiztonsági problémák miatt került a címlapokra.
A Beijing Times egy hónap alatt 76 cikkben foglalkozott a Nongfu-vizek állítólagos rossz minőségével. Válaszul a cég beperelte a pekingi lapot, mondván, az lejáratókampányt folytat ellene.
„Az egész kitaláció volt” – mondta erről Csung, és hozzátette, hogy a botrány miatt 2013-ban 25 százalékkal csökkentek az eladásaik. Végül a csöcsiangi hatóságok több, különböző helyről származó Nongfu-termék vizsgálata után biztonságosnak ítéltek az italokat.
Habár a vagyongyarapodásának köszönhetően Csungra jelentős figyelem irányul, aligha várható tőle, hogy eddigi hozzáállásán változtatva sorra adja majd az interjúkat, ahogy az is kizárható, hogy az üzleti életben kezd bratyizásba.
„Nem szeretek üzletemberekkel barátkozni. Az üzlet maradjon meg üzletnek” – foglalta össze minden introvertált vállalkozó ars poeticáját.
Borítókép: Forbes Asia / Facebook
