Ritkán sül el ennyire jól PR-fogás, mint a Microsoft dokumentumsorozatba csomagolt önvallomása idén húszéves játékkonzoljáról: órákig arról mesélnek, hol hibáztak az Xboxszal, a Youtube népe pedig teljesen odavan ezért. Ingyenesen megtekinthető, akár magyar felirattal is.
„Üdítő ez az egyenesség egy ennyire titkolózó iparágban. (…) Le a kalappal, komolyan, bátorság kell a hibák beismeréséhez. (…) Meglepett az őszinteségük, nem hiszem, hogy bármely másik óriáscég képes lenne erre.”
Ez csupán néhány a Microsoft közreműködésében készült Xbox-dokumentumsorozat, a hatrészes Power On top kommentjeiből a Youtube-on, de a kommentszekcióban körülbelül ez a konszenzus. Lehet, a műsor igényes körítése teszi, lehet, tényleg ennyire elvakultak az Xbox-fanok – vagy pedig valóban őszinte vallomás született a szériával a videójáték-konzol első változatának húszéves születésnapja alkalmából.
Bill Gates 2001-ben bemutatja az első Xboxot, méghozzá a pankrátorból lett színész, Dwayne „The Rock” Johnson társaságában. Fotó: a Microsoft hivatalos Twitter-oldala
Az Xbox a Playstationhöz és a Nintendóhoz képest tényleg eléggé késve érkezett meg 2001-ben a videójáték-biszniszbe. Ha a projekten a Microsoft legmélyebb bugyraiban dolgozó mérnökök csak egy picivel kevésbé lettek volna elszántabbak, talán Bill Gates-t és Steve Ballmert sem bírták volna rá, hogy időben kapcsoljanak.
Szoftvercégként a Windows-zal és az Office-szal ugyan sikerrel hódították meg a kilencvenes évek közepére az irodákat, a Sony időközben meg a nappalikat vette célba és uralta le, ez pedig komoly fenyegetést jelentett a redmondiaknak.
A dokumentumsorozat részletesen belemegy, milyen erőfeszítések árán sikerült átverni az értekezleteken akkortájt igencsak lobbanékony természetű Gatesen az ötletet, abba is, hogy házon belül hogyan versengtek egymással a különböző koncepciók és hogy mikor végre zöld utat kapott az Xbox-projekt, miként kellett prezentációról prezentációra akár csak működésre bírni a gépet a nagyérdemű előtt.
Mindezt teszi az xboxos kemény mag, egykori csapatvezetők és ismertebb videójátékos újságírók tolmácsolásában, sőt külsős szereplők is megszólalnak, még egy korábbi Playstation-elnök vezérigazgató, Jack Tretton is.
Egymás mellett az első Xbox-kontroller, a Duke (2001), és az Xbox One-hoz járó változat (2013). Az előbbit egy év után máris lecserélték egy valamivel karcsúbb változatra, kisebb kezekbe szinte bele se fért. Fotó: Diego Torres Silvestre // Flickr
Igen ám, de a Microsoft magától is kendőzetlenül sorra veszi elmúlt bő húsz évének hibáit, tévedéseit. Csak néhány példa: a kezdetekkor elhajtották a Rockstar játékfejlesztő stúdiót, amely minden idők egyik legsikeresebb játéka, az akkor megjelenő Grand Theft Auto III exkluzív jogaival kopogtatott. Majdnem egy egész konzolgenerációjuk lett oda, mikor a második konzoljuk, az Xbox 360 tömeges, úgynevezett vörös gyűrűs meghibásodásának kezelése egymilliárd dollárjába fájt a cégnek. 2013-ban bejelentett Xbox One konzoljuk pedig eleve halva született, amikor a színpadon nem a játékokat mutogatták, hanem inkább azt domborították ki, milyen jókat lehet majd tévézni ezen a masinán.
Vörös halál: a játékosnak annyit jelentett, hogy az Xboxnak kampec, a Microsoftnak pedig, hogy egymilliárd dollárért cserélgette meg javítgatta a hibás modelleket. Fotó: Ryan Glenn // Flickr
Ez az Xbox One-os időszak a Microsoft videójátékos pályafutásának közismerten legsötétebbike: a cég akkor nem kicsit tolta túl a konzolok akkor már évek óta tartó multimédiás központtá alakulási trendjét. Emellett állandó internetkapcsolattal, egyetlen profilon aktiválható játékokkal és az alapból a gép mellé csomagolt Kinect mozgásérzékelő szenzor miatti magasabb árral riogatták a közönséget. A Sony szintén 2013 őszén megjelent Playstation 4-ének így tálcán volt kínálva az aktuális konzolgeneráció. Eladott konzolok számában földbe is döngölték a japánok a redmondiakat, akik ekkor már hiába táncoltak vissza több döntésüktől is a hivatalos rajt előtt.
Még a kijelzőnk körül is megfagy a levegő, amikor a Power Onban erre az időszakra reagál az a Don Mattrick, aki a Microsoft szórakoztatószegmensi vezetőjeként arcát adta a hírhedt „tíví, tíví, tíví”-s bemutatóhoz.
Don Mattrick a Power On című dokumentumsorozatban. Fotó: Microsoft
Persze a kudarcok mellett a sikereken is végigmegyünk, külön kiemelve online szolgáltatásukat, a saját korát jócskán megelőző Xbox Live-ot, vagy épp lövöldözős sci-fi franchise-ukat, a Halót is. Az utóbbi nemcsak az első Xboxnak adott értelmet, de második és harmadik epizódja olyan hisztérikus kasszasiker lett, hogy akkortájt Hollywoodot megszégyenítő pénzeket termeltek vele.
Pedig a Halo 2 készítésével igencsak megszenvedett a Microsoft tulajdonában 2007-ig levő stúdió, a Bungie, a fejlesztési nehézségek és az ebből fakadó csúszás teljesen kizsigerelte a csapatot. Naná, hogy a doku ezt is feleleveníti.
Hosszú sorok a Halo 2 éjféli megjelenésekor a Time Square-en 2004-ben
A legfrissebb konzolgenerációról szóló rész, bár nyilván csak az elmúlt 1-2 év történéseit tudja felölelni, már kevesebb önreflexiót mutat. Igaz, a Phil Spencer nevével fémjelzett jelenlegi korszak tényleg talán az Xbox egyik legnagyobb sikere az Xbox One X, Series X és S konzolokkal, a Game Pass előfizetéses játéktárral, a felhőalapú játékkal és úgy általában a mostanra kialakított ökoszisztémával.
Ugyanakkor a játékipar eme nehéz éveiben, a covid, a csiphiány, a kényszertúlórák (crunch), valamint a munkahelyi zaklatási botrányok össztüzében túl nagy a hepiend a kábé négyórás visszaemlékezés végére.
Nem baj, ez még talán belefért ennyi önvizsgálat után. A Microsoft nem először veszi fel a bűnbánó tech óriás szerepét Xbox témában, talán vadiúj, sosem hallott történetekből sincs túl sok a Power Onban, de van elég összeszedett, színvonalas, és nem utolsósorban hiteles ahhoz, hogy még a videójátékokban járatlanok is a lehető legkevesebb bullshittel ismerjék meg belőle a konzol történetét.
A Power On alant indítható el, még magyar felirat is van hozzá.
