Tíz éve minden csapból ők folytak, ma alig hallani róluk. Az ikonikus műfüves irodát visszaadták, de azt mondják, nincs szükségük befektetésre. Beteljesületlen álom? Vagy végül tényleg ők lesznek az első magyar unikornis? Prezentáció után videó, és most az MI? Akkor tegyük rendbe: mi van ma a Prezivel?
„Korábban volt olyan ambíciónk, hogy itt milliárdok fognak preziket készíteni. Mára egyértelműen megtanultuk, hogy nem.” Mindez durván tíz évvel az után hangzik el a Nagymező utca 54-56. alatt, hogy ugyanez a cég kimondja: kétmilliárd emberhez szeretne elérni. Olyan emberekhez, szervezetekhez, akik ötleteket szeretnének megosztani.
„Ma már inkább azokhoz, akik különlegeset akarnak alkotni.
Egy 100 fős szervezetben nem 100 ember az, aki ki akar tűnni. A felső valahány százalék az, aki tényleg motivált.
Ők a mi ideális felhasználóink, akik utána milliárdokhoz juttatják el az ötleteiket” – folytatja a jelenben Prekopcsák Zoltán (a borítóképen balra). Lényegében: nem alább adták, hanem újracsatornáztak.
Az elmúlt időszakban a Forbes.hu a Prezi több vezetőjével is interjút készített:
- Jim Szafranski vezérigazgatóval,
- Somlai-Fischer Ádám társalapítóval (a borítóképen jobbra),
- valamint Prekopcsák Zoltánnal, a cég stratégiáért és analitikáért felelős alelnökével.
Szafranskit Zoomon, utóbbi kettőt a cég budapesti főhadiszállásán kérdeztük. Ma ők az aktív tagok, így, együtt nem nyilatkoztak eddig, őket érdemes faggatni. Arra voltunk kíváncsiak, mint kábé mindenki: hogy mi van most a Prezivel.
Lehet, nem a legnagyobb anyagi siker
Teljesen be voltam zsongva az interjú előtt, hogy ott fogunk ülni a Prezi ikonikus műfüves irodarészén. Pont úgy, ahogy Galambos Márton főszerkesztő és Zsiborás Gergő, a Forbes.hu vezető szerkesztője is tette nyolc éve, amikor az alapítókkal interjúztak a 2015. februári Forbes-címlaphoz. De hiába. A covid óta visszaadták az iroda 40–50 százalékát, vele a műfüves fejlesztői részleget is a báltermet idéző mennyezettel.
Persze, ennek a térnek volt a legmagasabb a rezsije, de a tényleges ok ennél sokkal prózaibb. Mint a tech szektorban sok helyen, ma már itt is a távmunka hódít, a korábbi napi 100-ból már csak 20–30 az, aki bejár. Akkor meg már ne álljon üresen a hely.
„Az butaság lenne. Meg nyomasztó is egy ekkora teremnél – teszi hozzá Somlai-Fischer Ádám. – Jobban örülök, ha olyat találnak, aki sokat van ott.
Amúgy sem ez a tér volt a csapat kedvence. Kicsit olyan volt, mint egy nagy könyvtár, ahol mindig csöndben kellett lenni.”
Bárhogy is legyen, szimbolikus állomás ez egy olyan cég életében, ami az irodájából (is) imidzset csinált a kezdetekben. Egy évtizede még róluk szólt a magyar startupvilág, mára az elmúlt évek tech bummjában mintha elcsendesedtek volna. Részben mert az alapítók is kevésbé aktívak, részben mert azóta többtermékes céggé váltak – és külső szemmel nem egyértelmű, merre az előre.
„Az elképzelhető, hogy nem a Prezi lesz a legnagyobb anyagi siker – mondja Biás Csongor a Startup Hungarytől. – De az biztos, hogy ők tették kulturális célzattal a legtöbbet az ökoszisztémának azzal, hogy mennyire terjesztették a startupkultúrát meg ezt a fajta nemzetközi perspektívát elsőként ilyen széles körben.” Biással tavaly augusztusban interjúztunk, ott úgy fogalmazott: „Ha régiós összevetésben nézzük, 10 éve jobban állt a magyar startup-ökoszisztéma, mint ma.”
De vissza a Prezihez. Mi történt azóta, hogy csitult körülöttük a hájp? Szép csöndben eléldegélnek? Beteljesületlen álom? Vagy tényleg ők lesznek az első magyar unikornis? Mi a stratégiai cél? IPO, exit? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel vagy száz prezit meg lehetne tölteni. Vagy ezt a cikket.
„Sokkal többen vágynak a Prezire, mint akik aztán átélik. Nem voltunk elég ügyesek, hogy ezt átadjuk.” Fotó: Sebestyén László
Nem Magyarországból élünk
Könnyű megfeledkezni arról, hogy a Prezi, bár itthon alapították, mégis egy világcég. Termékeit több mint 190 országban, kilenc nyelven használják, és a nemzetközi szaksajtó valamivel többet is foglalkozik velük, mint amennyit itthon írnak róluk manapság. Ez valahol persze hájp kérdése is, de erről később.
Addig talán nincs is értelme arról beszélni, hogy megy a Prezi sora, amíg nem tudatosítjuk magunkban a cég méreteit. A Prezi ma San Franciscóban és Rigában is üzemeltet központot, emellett van irodája Berlinben, és dolgoznak Dublinból is.
A létszám ma 300 fő körül alakul. Mint Szafranski fogalmaz, „gyakorlatilag átszervezésre” kényszerültek ők is tavaly a tech leépítési, kirúgási hullámban.
„Néhány százalék volt a távozók aránya, előtte öt évig állandó volt a létszám”
– mondja.
Lehet, hogy annak a 300 embernek a fele Magyarországról dolgozik, de „az üzleti tevékenységünknek rendkívül pici százaléka kötődik ide” – mondja Prekopcsák. „Átalakult a világ, az biztos, ehhez igyekeztünk a magunk módján alkalmazkodni. Az iroda fontos találkozópont volt, de már előtte is eléggé elosztott cég voltunk.”
Körbejárjuk a most elfoglalt két szintet a Merkúr Palotában, térségenként egy–két ember mélyül a monitorába. A Prezi termékei előtt viszont ma már világszerte több mint 140 millió hétköznapi, üzleti, hallgatói vagy pedagógus felhasználó ül. A kevés nyilvános adat egyike.
Szafranski szerint a felhasználószám kéthavi növekedési üteme ma is milliós nagyságrendű. Sőt, a felhasználók csupán egy százaléka származik marketingköltésből, azt mondja, ma is organikus üzleti modellt visznek. Elárulja, a bevételek harmada immár az újabb termékekből származik.
A Prezi Video például Somlai-Fischer párfős boszorkánykonyhájából, a Prezi Labsből bukkant ki prototípusként. 2019 őszén jött ki az első verzió, márciusra már ki is tudták gyomlálni belőle a kezdetleges bugokat. Így a covid és a Zoom-korszak sem érte őket annyira váratlanul. Ma már a Fortune 1000-es cégek több mint fele használja.
A videós termék jól megfért a nonlineáris prezentációk mellett. Sőt, a cég bevételeiben fel is váltotta azokban a hónapokban, amikor a járvány miatt szóba se jöhettek a konferenciák, üzleti vásárok, egyetemi órák és minden más, addig jellemző felhasználási terület.
„Valahol szerencsénk volt – foglalja össze Prekopcsák. – Másrészt a felhasználóink is már jóval a covid előtt azt a visszajelzést adták nekünk, hogy nemcsak konferenciateremben prezentálnak.” Aztán a járvány kifutásával szép lassan vissza is fordult a bevételi arány, ami meg azt mutatja, hogy bizonyos élethelyzetekben a klasszikus prezentációkat sem lehet leváltani.
A lett infografikás, adatvizualizációs Infogramot 2017 tavaszán vásárolta fel a Prezi, ezt veszi alapul a harmadik termék, a Prezi Design. Így lett belőlük mára háromtermékes cég:
- grafikát készítesz a Designban,
- beteszed azt egy klasszikus Prezi Presentbe,
- végül pedig kiterjesztettvalóság-elemekkel kiegészítve előre felvett videón vagy élőben sztrímeled valamelyik videóhívó alkalmazásban. Vagy akár Zoomon, ahol a Prezi Video az év elejével a platform hivatalos appválogatásába is bekerült.
A-MI most megváltozhat
Az említett Prezi Labs honlapja már két éve nem frissült. Megmosolyogtatónak tűnhet egy innovációs labortól. „A nagy laborok sokat kommunikálnak olyan dolgokról, amiből nem akarnak terméket csinálni. Mi kis csapat vagyunk, csak azt rakjuk ki, ami már régebbi és publikus, ami új, az titok” – indokolja Somlai-Fischer. A menedzsmentből visszavonulva, többedmagával inkubálja szabadon az új ötleteket. Vagyis itt próbálják megtalálni a következő Prezit.
„Mindig könnyebb volt azt elérni, hogy a sajtó hipp-hopp felfigyeljen, ha valami látványos demót csináltunk. De mi csak olyan ötletekkel próbálkozunk, amikről el is hisszük, hogy sokan használják. Ez nagyon megnehezíti ezt a játékot.”
A Nutshell nevű, rövid, teleanimálható mobilvideókat készítő app például remek tanulópénz volt. Hiába büszkék rá és jutottak el vele több százezer júzerig, az első AR-appok között túl korán lépett piacra, hasonló funkciókat pedig ma a Messengerben és társaiban is találni. Ehhez képest a Video már sikeresebbnek számít.
„Nem meglepő módon egy ideje mi is MI-vel foglalkozunk.”
Somlai-Fischer eddig bírta magában tartani, gyermeki öröm robban ki belőle, kiselőadást tart arról, hogy próbálják éppen mesterséges intelligenciával felturbózni a prezentációkészítést.
Ha létezik kritika a Prezivel mint termékkel szemben, talán az, hogy a nonlineráis felépítés bizonyos helyzetekben pont a visszájára sül el. Ha valaki nem mélyed el benne, nem elég kreatív, kitartó hozzá, vagy csak nem tudja, mire érdemes használni, és mire nem a PowerPoint-, Keynote- és Google-féle diákkal szemben, abból nem mindig születik látványos eredmény.
„Pedig sokkal többen vágynak a Prezire, mint akik aztán megtanulják, átélik. Nagyon hiszek a formátumban, egyszerűen nem voltunk elég ügyesek, hogy ezt átadjuk
– mondja Somlai-Fischer. – Csak amíg a Prezi kódja nem érti, miről szól az előadás, nem tud igazán segíteni, hogy jól ábrázold térben is a dolgokat. Ez most megváltozik.”
Somlai-Fischerék évek óta játszanak az MI-vel. A fennállásuk alatt elkészült 400–500 millió felhasználói prezentáció nagy része publikus és újra felhasználható, belőlük próbálják a nyelvtan mellett a geometriát és a térábrázolást is megértetni az MI-modellel. Utóbbi szerinte azért is fontos, hogy a júzer mint társat használja az MI-t, ne pedig egyetlen kattintásra kész preziket köpködjön neki. „Ez szerintem sok kreatív és produktivitást támogató appnál érzékeny kérdés lesz. Nem akarsz feleslegessé válni.”
A Pitchbook adatai szerint ami a kockázatitőke-piacnak 2022. január 1. és március 16. között a metaverzum volt (2 milliárd dollárnyi befektetés), az 2023 ugyanazon időszakában már a generatív mesterséges intelligencia (2,3 milliárd dollár). A Canva – ha nem is közvetlenül a Prezinek, hanem a Prezi Designnak versenytársa, de – már tavaly mesterséges intelligenciával újított. A Microsoft közben az OpenAI-féle GPT-modellel izmosított Copilottal szépíti a ppt-ket. Nincs a Prezi elkésve?
„Már zajlanak a bétatesztek – mondja erről Szafranski. – Nem hinném, hogy elkéstünk, nem MI-cég vagyunk, hanem prezentációs cég. Ezen a piacon fontos feladat a történetmesélés, ezt kell közös nevezőre juttatni az új szoftverrel, hogy a kettővel együtt akár tíz perc alatt látványos eredményt érhess el. Ez teremthet nekünk új utat.”
„Kicsit meglepett, nem is volt feltétlenül célom a vezérigazgatói poszt” – emlékszik vissza Jim Szafranski Zoomon keresztül. Fotó: Prezi
Máig becsületbeli ügy
A Prezi tíz évvel ezelőtti tündöklését pont nekünk lett volna bűn kihagyni. Hopp, egy másik Magyarország – harsogja a 2015. februári Forbes magazin címlapja. Ma is vannak – sikeres – startupjaink, akik nagy hájppal indulnak, majd miután a hájp lecseng, vagy szép csöndben növekednek tovább, vagy nem. Ez egy ilyen játék.
A 2009-ben alapult Prezi körüli felhajtás viszont ennél különlegesebb emlék. Lehet, a nosztalgia teszi azzá. Vagy mert akkor még újnak hatott, ha egy magyar startupba 57 millió dollár ömlik a globális kockázatitőke-piacról. Vagy hogy a Bridge Budapest-korszak hajnalán futó hármas, ők, a Ustream és a LogMeIn (avagy a GoTo) ma is sokak fejében úgy él, mint Az A Kevés Abból A Pár Sikeres Magyar Startupból. Helytelenül, persze. Csak tavaly a Seon és az aiMotive egyaránt történelmet írtak, A 15 legforróbb magyar startupnak a fele pedig most is vadiúj szereplő – még ha most kockázatos idők előtt is állnak.
A Prezi mégiscsak a Prezi. Tíz éve olyan mennyiségű figyelem zúdult rájuk, mint amennyi ma öt–tíz startupra egyszerre. Az alapítók, Árvai Péter, Halácsy Péter és Somlai-Fischer Ádám szavaiból csak úgy ömlött a pezsgés, a nagyravágyás – ami ebben az érettségi fázisban azért nem akkora bűn. Az pláne nem, hogy mindezt a magyar vállalkozói közegben nem megszokott nyitottsággal, értékekkel, kultúrával tették. Közösséget építettek, meetupokat szerveztek, edukáltak. Szóval példát mutattak.
„Ma valószínűleg a híreket is kicsit elszívják ezek a hájpoltabb cégek. Nagyon örülünk nekik, hogy vannak. Nem is bánom annyira, hogy most nem néz felénk annyi szempár” – foglalja össze Prekopcsák. Együtt kezdte 2007-ben Halácsyval és Somlai-Fischerrel a Kitchen Budapest innovációs laborban. Elsők között próbálhatta ki a Prezi prototípusát, övé a 29-es júzer-ID. „Ha kívülről is, de mindig tudtam, mi történik a Preziben.”
Akkor is, amikor big datás startupját, a Radoopot 2014-ben felvásárolta az amerikai analitikai MI-platform, a RapidMiner. Majdnem öt évig maradt az új cégben, aztán úgy érezte, tíz év alatt elvégezte, amit el lehetett. Pont mielőtt elkezdett volna pihenni családjával, 2019-ben mégiscsak betalálta a Prezi. Nem tudott nemet mondani.
„Nekem ez máig becsületbeli ügy. Ha tudok segíteni a Prezinek abban, hogy még sikeresebb legyen, akkor szeretnék is ehhez hozzájárulni. Mert a Prezi is sokat tett értem.”
Fotó: Forbes Magyarország
Fotó: Sebestyén László
Fotó: Prezi
Forbes-címlap, cégér, műfüves iroda. Utóbbi már nincs.
„10 évvel ezelőtt nagyon más volt. 37 voltam, ahhoz jobban illett, hogy mindennap pörögni kell” – emlékszik vissza Somlai-Fischer. Bécsből ingázik a pesti irodába, a régi tempót is szerette, meg azt is, hogy ma otthon a kertből programozhat. Számot nem cserélünk, munkaügyben nem szokott telefonálni, inkább csak az édesanyjával.
Az indulás után hat évet kellett várni a második Prezi-termékre, a Nutshellre – később inspirálta a Prezi Videót, de termékként kudarc. Ezt követően jött a mobilapp (még egy kudarc), Flashről HTML-környezetre váltás (két év kemény időszak), majd egy felvásárlás (Infogram), és végül egy szerencsés időzítés (Prezi Video).
Közben Halácsyt elsodorta a Budapest School, Árvait pedig az emberiség problémái. Utóbbi 2020-ban adta át Szafranskinak a vezérigazgatói széket, hogy kipihenje magát tizenkét év cégvezetés után, és hogy az igazgatótanács elnökeként folytassa. Se ő, se Halácsy nincs már benne aktívan a mindennapokban. Persze, alapító-tulajdonosokként üzletileg ma is érdekeltek a cégben, és akár civilben is tudnak velük havi szinten szót váltani az aktív tagok. Legrosszabb esetben vagy a negyedéves igazgatótanácsi üléseken, vagy pedig az évi két nagy céges dzsembori egyikén, ahol egy helyre tud gyűlni a teljes csapat.
Árvai az utolsó 2–3 hónapban avatta be Szafranskit a döntésébe. „Kicsit meglepett, nem is volt feltétlenül célom a vezérigazgatói poszt, bár szerintem a tudtomon kívül is már fel lettem készítve erre” – emlékszik vissza Szafranski. 2015-ig a Fiberlink nevű mobilmenedzsment és biztonsági cégnél dolgozott (megvette őket az IBM), majd a Prezi befektetői mutatták be Árvainak, így lett a cég operatív igazgatója, elnöke, végül vezérigazgatója.
„Aki új CEO lesz, az mindig rengeteget tanulhat. Nekem előny volt, hogy ezt ráadásul a covid alatt tehettem meg. Klisének hangozhat, de úgy érzem, már több mint két éve folyamatosan tanulok valami újat mindennap.”
Szép nagy!
Nyitott cég, zárt könyv(elés). Ha valahol, hát a Prezinél ezt mindig kiélvezték, ami az előfizetők számát vagy az éves bevételeket illeti. Árvai beszédes mondata 2020-ból: „Privát cég vagyunk, és az egyik előnye ennek, hogy nem kell a versenytársainkkal megosztani a számainkat.”
Hasonló köröket futottunk, ha hosszú távú stratégiai célokról, exitről, IPO-ról, újabb tőkebevonásokról kérdeztük a céget. Újra Árvai három éve: „Ezt a kérdést már nem is tudom, hányadik alkalommal teszi fel a Forbes.”
A bejárat melletti lépcsőzetes aula közepén hosszú hinta lóg a plafonról. Szabad volt (éljen a home office). A második interjúra Somlai-Fischerrel már otthonosabban érzem magam ahhoz, hogy kicsit lengjek rajta. Utána ahhoz is, hogy újra befektetőkről, tőkebevonásokról kérdezzem.
„Nagyon jó partnereink vannak ezeknél az alapoknál. Nyitott, intelligens emberek, őszintén elmondják azt is, ha valamit nem értenek – teszi hozzá Somlai-Fischer – Nincs rajtunk nyomás. Amíg elhisszük egymásról, hogy van esély újabb érdekes dolgokat csinálni, addig segítjük egymást. Tőkét bevonni sok munka, háromszor is megcsináltuk. Akkor csinálja az ember, ha muszáj, és persze lehetőséget ad.
Tök jó érzés, hogy azok az emberek adják a pénzüket és fizetik a kísérletezésünket, akik használják a terméket.”
Pár nappal később Szafranski is elmondja: ők önellátó cég erős pénzügyi háttérrel, ma is a bevételekből élnek és invesztálnak fejlesztésekbe. A 2014-es, 57 millió dolláros Accel- és Spectrum-féle befektetési kör óta nem vontak be tőkét, egyszerűen azért, mert nem is kellett. A Forbes 2015-ben 300–350 millió dollár közé becsülte a cégértéket, forrásunk szerint ez ma sem csökkenhetett 300 millió dollár alá.
„Tőkebevonás vagy tőzsdére lépés nélkül nem is kapsz új cégértékelést. Felesleges is erre várni, ilyen irányú terveink továbbra sincsenek a közeljövőre nézve” – lövi le a bulit Szafranski. A témával kapcsolatban a Spectrum Equity növekedési-tőkefinanszírozónak is küldtünk kérdéseket, a cikk megjelenéséig nem reagáltak az ímélünkre.
Ami pedig az előfizetők számát illeti, erre adatos emberként Prekopcsák adja a lehető legtökéletesebb, legizgalmasabb választ: „Szép nagy!”
Lehet, nem feleltünk meg minden elvárásnak
Ami a közvetett versenytársakat illeti, a Crunchbase tőkebevonási adatai szerint a Pitch.com (138 millió dollár) és a Miro (476 millió dollár) nagyon elhaladt a produktivitást segítő termékek piacán. Bár mindkét platform elsősorban online kollaborációra épít, ebben azért eltérnek a Prezitől, a Miro piaca a digitális whiteboardokkal pedig különösen felrobbant a covid alatt.
„Nekünk is voltak whiteboard-prototípusaink az évek során, de végül nem álltunk a mozgalom élére – fejti ki Prekopcsák. – Külön pályán mozgunk, nem kell szomorúnak lenni emiatt. Igen, vannak cégek más hasonló piacokon, akik még jobban mentek az elmúlt években, mint mi. De nem biztos, hogy irigynek kell lenni rájuk, ugyanebben az időszakban mi a videós prezentációk piacán lettünk vezetők.”
Prekopcsák ugyanilyen higgadtsággal folytatja, amikor felmerül a szokásos mantra: hol van már az első magyar unikornis?
„Van ennek szimbolikus jelentősége. Sok embert tud gazdaggá tenni, akik aztán angyalbefektetőkként vagy a tapasztalatukkal tudják segíteni az ökoszisztémát. De azért ez inkább mesterséges mérföldkő. Viszont nagyon jót tesz az országnak ez a pezsgés, hogy kemény munkával sikeressé váló cégekkel foglalkozunk.”
Ki lesz az első? „ Nekünk hájp szempontból elveszett az újdonság varázsa. Ettől ez még egy jó üzlet. Hogy most mi leszünk-e az elsők, vagy a Seon, vagy a Bitrise, majd kiderül. Nem versenyként fogom fel, legyen inkább három!”
Hasonlóan pacifista álláspontban Szafranski is. „Magyarországnak is kijárna végre egy unikornis. Sokat tett a piacért a Prezi, de persze mostanra túlnőtt már rajta. Jó látni a mi volt munkatársainkat is ezekben az új cégekben, tele vannak innovációval, a copycat is ritka köztük.”
Szafranski a régi, néhol nagyravágyóbb Preziről és a hozzá társított várakozásokról már kicsit jobban megnyílik.
„A mi helyzetünk egyedülálló volt az induláskor az alapítók képességei miatt. Értem, mire célzol a kérdéssel. Talán úgy helyes rá felelni, hogy a küldetésünk ugyanaz maradt, mint régen: segíteni a történetmesélést, a kreativitást és az új ötletek megosztását. Bizonyos szempontból nem mindig tudsz hatni arra, hogy mindezt milyen gyorsan éred el.
Ahogy az emberek gondolkodására sem, hogy szerintük mikor hol kellene tartania a Prezinek.”
Szafranski szerint lehet, nem feleltek meg bizonyos elvárásoknak. „Közben viszont még talán komolyabb célokat is el tudtunk érni. Profitáltunk tehát ezekből a magasabb elvárásokból. A világon szinte mindenkinél jobbak vagyunk prezentációban. A Microsoft és a Google méretben még tényleg előttünk van. De a Prezi Videót tárt karokkal fogadták a saját videós platformjaikban, és ez a mi növekedésünket is hajtja.”
A borítóképen Prekopcsák Zoltán (balra) és Somlai-Fischer Ádám a Prezi budapesti irodájában.
