A budapesti Starschema a Snowflake-kel közösen épített
olyan integrált információs rendszert, ami most nagyvállalatok százait
szolgálja ki, hogy minél több hiteles adatot juttassanak célba a koronavírussal
kapcsolatban. Nem ők az egyetlenek, akik teljes fegyverzetben vonulnak a
betegség ellen: egyre több kutatóközpont és cég dönt úgy, hogy felajánlja
kapacitását a küzdelemben.
Az adatbázis a világ közegészségügyi hatóságainak adataira épül, azaz olyan friss, folyamatosan beérkező információkból építkezik, mint hogy hányan betegedtek meg, vannak épp kórházban vagy épp hunytak el.
Ezeket az adatokat a Starschema földrajzi információkkal, laboreredményekkel, az adott terület egészségügyi infrastruktúrájával kapcsolatos tudnivalókkal egészíti ki, így építve fel a dataset-et, amit aztán vállalkozások és kormányok használhatnak ingyen. Vagy akár kutatóhálózatok, bár Földi Tamás, a Starschema alapító-tulajdonosa elmondása szerint a cég munkája elsősorban vállalati megoldásokra született.
A Starschema alapítói: Csillag Péter és Földi Tamás. Fotó: The Orbital Strangers Project / Forbes archív
„Alapvetően a mi szerepünk inkább az üzleti kérdések megválaszolásában van, nem pedig a klasszikus kutatásban” – írta e-mailen. „A tipikus kérdések, amiket megválaszolunk, hogy milyen országban milyen megszorítások vannak, a logisztikai és személyszállítás hol milyen módon működik, egyes területeken mekkora az egészségügyi lefedettség és terheltség, illetve a fertőzések és megbetegedések esetszámai.”
Kép: Starschema
Demográfiai adatokat is láthatunk, vagy akár a helyileg bevezetett intézkedéseket elemezhetjük. Az eredmény egy olyan tiszta adatbázis, amit kutatók arra használhatnak, hogy előrejelzéseket, modelleket állítsanak fel, vagy csak simán tájékozódjanak. A budapesti cég közleménye szerint
akár az eddig azonosított vírustörzsek közül is meg lehet állapítani így, hogy melyik mekkora kockázat, de akár az ellátórendszer gyenge pontjait is ki lehet elemezni a hatalmas mennyiségű adattal.
„Bár van a csapatban epidemiológus, a fókusz a szervezeteket
ért sokk kezelésén van. A gyártási kapacitások optimalizálása, a fogyasztói
igények változásának előrejelzéseit számító algoritmusok újraparaméterezése, a
céges erőforrások átszervezése a tipikus példák.”
Sok adatot automatikusan is be lehet csatornázni, ilyen
például az olasz kormány adatbázisa, ami Githubra kerül fel. Aminél ez nem
oldható meg, ott bizony a cég munkatársai töltik bele az adatokat a közösbe. „Mesterséges
intelligenciával (pl. kép és szövegfelismerő algoritmusok) minden
programozható. Erre jó példa a napi WHO szituációs riport, amit PDF
dokumentumokban lévő táblázatokból nyerünk ki és teszünk könnyen
felhasználhatóvá” – magyarázza Tamás.
Maga a dataset a Starschema munkája, alapját viszont az amerikai Snowflake felhőplatformja szolgáltatja. A rendszer neve Data Exchange, lényege pedig tulajdonképpen benne van az elnevezésében: gyors, biztonságos adatmegosztást tesz lehetővé több forrásból, hogy így építhessenek minél gazdagabb és jobban kereshető adatbázisokat a felhasználók.
Sok cég beszállt már a küzdelemben
Nem a Starschema az egyetlen olyan világszintű kezdeményezés a vírus ügyében, ami mögött magyarok állnak. Már Barabási Albert-László hálózatkutató fizikus laborja is a járvány megfékezésén dolgozik, ők a rákot okozó vírusok elemzéséből szerzett tudást próbálják felhasználni annak érdekében, hogy jobban megértsék a koronavírust és az általa okozott Coivd-19-nek keresztelt betegséget. Minél többet értenek belőle, annál könnyebb lesz kifejleszteni egy gyógyszert.
Szintén komoly erőforrásokkal szállt be a SZTAKI és a Wigner Fizikai Kutatóközpont, akik az egyébként eleve kutatási célokra létrehozott MTA Cloud számítási felhőt ajánlották fel a koronavírus kutatására. Ez több ezer processzort és több terabájt memóriát jelent, személyi számítógépek nyelvére fordítva felfoghatatlan számítási kapacitásról van szó.
A Wigner és SZTAKI várják a járvánnyal foglalkozó kutatók jelentkezését. Páran már jelentkeztek is, hogy miként alakul a projekt, arról a jövőben várható tájékoztatás. Addig is egyre több kisebb cég ajánlja fel saját technológiáját a vírus elleni harcra. Nemrég egy aprócska startup készített kisvállalkozói túlélőcsomagot, majd egy egészségügyi startup tette ingyenessé távorvoslási rendszerét. A sztorik alant olvashatók:
Főoldali kép: Orbital Strangers
