Jó néhány oka van annak, miért akarunk mindig magasabb fizetést. Még akkor is, ha eleve nagyon jól keresünk.
- A munkáltatók többsége a jelenlegi gazdasági körülmények között – infláció, munkaerőhiány – jelentősen emeli a béreket (kivételek persze akadnak).
- Szakértők szerint azonban a fizetésemelések soha nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy egyes munkavállalók – különösen a tudásalapú munkakörökben dolgozók – jóllakjanak.
- Sőt, sokan azok közül, akik már most is jóval az átlagjövedelem felett keresnek, valószínűleg soha nem fogják teljesen elégedettnek érezni magukat azzal, mennyi pénzt visznek haza.
Arról, miért vagyunk sokan folyamatosan elégedetlenek, a BBC-n jelent meg hosszú elemzés. A cikkből kiderül, hogy alapvetően négy okra vezethető vissza a fizetés körüli szorongás.
1. Összehasonlítgatás másokkal
Az egyik magyarázat, hogy miért nem tudnak sokan betelni a fizetésükkel, az, hogy eredendően arra vagyunk kondicionálva, hogy összehasonlítsuk magunkat másokkal. Általában olyanokkal, akik egy szűk, kiválasztott csoporthoz tartoznak, és akikkel közben napi kapcsolatban is állunk.
A BBC ennek kapcsán Danna Greenberg szervezetpszichológust, egyetemi professzort idézi, aki azt mondja,
általában mindenki csak a közvetlen referenciacsoportjához hasonlítja magát, a szélesebb népességhez nem.
„Tehát ha valaki a felső 1 százalékban keres, ha az összes közeli barátja vagy szakmai kollégája is ugyanebben a jövedelmi sávban van, akkor hozzájuk fogja hasonlítani a fizetését – magyarázza Greenberg. – Ebben a csoportban mindig van valaki, akinek több van, vagy aki többet keres, ez pedig arra készteti az egyént, hogy úgy érezze, neki is többet kell keresnie.”
2. Az egó
Az egó szintén fontos tényező.
- Gyakori jelenség, hogy a keresetünket az önértékelésünk és az önbecsülésünk egyik indikátoraként értelmezzük.
- Ha a referenciacsoportod csak más magas keresetűekből áll, akkor „kisebb” fizetés esetén kevésbé érzed magad fontosnak hozzájuk képest.
- Az egyént az egója arra készteti, hogy egyenlő vagy jobb akarjon lenni a társainál.
3. Fizetésről beszélni tabu
Súlyosbítja a témát, hogy a fizetésről beszélni rengeteg országban még ma is tabu. Bár a bértitok még mindig sok szervezetben jellemző, egyre több munkavállaló folytat őszinte beszélgetéseket a fizetésével.
„A bérek átláthatóságával kapcsolatos új normák beszivárogtak a munkahelyekre, ami mindenképp jó dolog – mondja Tessa West, a New York-i Egyetem pszichológiaprofesszora. –
Ez azonban megkönnyíti az emberek számára az összehasonlítgatást is.”
4. Hozzászokunk, hogy jobban élünk
West szerint az, hogy mindig többet akarunk keresni, úgy is értelmezhető, hogy szeretnénk felfelé lépkedni az „életmódbeli” ranglétrán. Magyarul szeretnénk egyre jobban élni, egyre többet megengedni magunknak. West szerint ezért végső soron lehet, hogy a munkavállalók mindig is nyugtalanok lesznek a fizetésük miatt. Hiszen minden egyes fizetésemeléssel megszokják a drágább életmódot, ami miatt még inkább vágyni fognak a magasabb keresetre.
A magyar valóság
Mi a helyzet ezzel kapcsolatban itthon? Az Egyensúly Intézet friss kutatása alapján a korábbinál (a tavaly őszinél) jóval optimistábbak a magyarok a jövedelmi helyzetükkel kapcsolatban. Még úgy is, hogy a lakosság mindössze 25 százaléka mondhatja el magáról, hogy gond nélkül ki tudna adni 100 ezer forintot egy váratlan kiadásra, és 27 százaléka keres (egy szűkös megélhetéshez sem elegendő) nettó 200 ezer forintnál kevesebbet.
A kutatásból az is kiderül, hogy a háztartások kétharmada csak kisebb-nagyobb nehézségek árán tudja finanszírozni a kiadásait.
A jövedelem kapcsán a legnagyobb arányban a 30-39 éves korosztály a legoptimistább (16 százalék), illetve az érettségivel (14 százalék) vagy diplomával (13 százalék) rendelkezők.
Így kérj fizetésemelést!
Azzal, hogy hogyan kell jól fizetésemelést kérni, több cikkben is foglalkoztunk. Néhány dolgot mindenképp érdemes észben tartani, átgondolni.
- Például figyelj az időzítésre és a piaci trendekre.
- Legyél nyitott a főnököd nézőpontjára, maradj professzionális.
- És persze tervezz hosszú távra, azaz készülj fel arra is, ha nemet mondanak.
