A koronavírus-járvány valószínűleg jó időre velünk marad, bizonytalansággal fenyegetve a munkahelyeket. Az emberek aggódnak a maguk és családjuk egészségéért, a gyerekeik oktatásáért, a szüleikért és még annyi minden másért ezekben az időkben. A munkahelyünk bizonytalanságait azonban jelentősen csökkentheti a vezetőség átlátható és hatékony kommunikációja a cég egésze felé.
A Gallup piackutató cég már márciusban, a korlátozások kezdetén elkezdte mérni az amerikai munkahelyek reakcióit a kezdődő egészségügyi és gazdasági vészhelyzetre. A vizsgált cégek alkalmazottainak csupán 38 százaléka gondolta úgy, hogy a vezetőség képes a vészhelyzetekben hatékonyan navigálni, miközben 75 százalék gondolta úgy, hogy a járványhelyzet negatív hatással lesz a munkájára. Ilyen számoknál a vezetőségtől többre és jobbra lesz szükség. A Forbes.com összeszedte, hogyan valósulhat meg mindez.
Most, hogy 2020 java részében küzdöttünk a járvánnyal, a cégek nagy része még mindig küzd a bizalmi deficittel. Az Edelman kommunikációs cég ezt felmérő, ún. Trust Barometere szerint globálisan az alkalmazottak csupán 49 százaléka (az USA-ban 46 százalék)mondta, hogy többé-kevésbé elégedett a cége biztonsági szabályozásaival, és csak 29 százalék volt maradéktalanul elégedett.
A járvány második hulláma világszerte tombol, ilyen körülmények között akkurátusan meg kell tervezni, hogyan növelje, vagy nyerje vissza alkalmazottai bizalmát a vezetőség, ezeket a terveket pedig proaktívan kommunikálni kell.
Ha megvárjuk, hogy megszülessen a kétely, az hosszú távon szó szerint és átvitt értelemben, is sokba fog kerülni a cégnek.
A gyors, gyakori és hatékony tájékoztatás ellenállóbbá tesz minden csapatot. Mielőtt a cég a külső kommunikációra helyezné a hangsúlyt, jellemzően a beszállítók, vásárlók, hirdetők felé, érdemes lenne megnézni, mi a helyzet házon belül azok között, akik a márka valódi képviselői és hírvivői.
Hogyan csinálják ezt magyar cégek? Néhány jó – és konkrét – példa.
A stratégia kialakításába a menedzsmentet és a HR-csapatot is érdemes bevonni, és együttes erővel olyan üzenetcsomagot kialakítani, aminek a középpontjában az alkalmazottak biztonsága van. A stratégiához minden körülmények között tartania kell magát a vezetőségnek. A tájékoztatás megtörténhet videokonferenciák alkalmával, rendszeres memók, sőt a közösségi média és belső platformok segítségével.
Az elhangzott információnak azonosnak kell lennie fönt és lent, kívül és belül.
És bár valóban fontos a tempó, még fontosabb az átgondolt és hiteles válaszadás. Kommunikáljuk mi az, amit tudunk, de tegyük világossá, mi az, amit nem tudunk, mert ne felejtsük el: a bizonytalanságból fakadó pletyka talán még a vírusnál is gyorsabban terjed.
Fontos, hogy a kommunikáció kétirányú legyen, és
az alkalmazottaknak legyen lehetősége válaszolni, kérdezni, hangot adni az aggodalmaiknak és ötleteiknek – ebben is fontos a proaktivitás: kérdezzünk!
Érdemes lehet tesztelni a kommunikációs stratégiát és csatornákat, hol a legnagyobb a reakciók aránya, tempója, melyik felületet használják a legtöbben, hogy mindenkihez ugyanakkor érjen el az információ, és ha valakinek jó ötlete van, használjuk.
Sose felejtsük el, hogy az alkalmazott a cég legfontosabb része, a világ odafigyel rájuk, és ha megadjuk nekik a biztonságot és tiszteletet. kifelé is ezt fogják kommunikálni.
Borítókép: Unsplash
