A világ új ura, a drogériabáró és Polgár Judit

Öt év után először amerikai címlappal jelentkezik a magyar Forbes. Még egy újítás: 11 pontba szedtem mit találtok az ehavi magazinban.   1. Szamosi Zsófi színésznő, az Oscar-díjas Mindenki főszereplője, és […]

Bővebben

A profit nem fontos, a jó fizetés igen – mit vár az Y generáció a munkáltatótól?

A Deloitte hetedszer kérdezte meg 36 ország fiataljait, hogy mennyire érzik jól magukat a munkahelyeiken, mit gondolnak a vállalatokról és az őket körülvevő lehetőségekről, mit várnak el a munkáltatóiktól. Az, hogy a rugalmasság és a vállalati kultúra fontos számukra, nem újdonság, de a kutatás jó néhány meglepetéssel is szolgált. Például azzal, hogy a Z generációról nehezen mondható, hogy pénzéhes lenne. Ezek-a-mai-fiatalok felmérés, 2018.

Ha az Y generáció és munkahelyeik Facebook-profilok lennének, kapcsolatukat valószínűleg az „It’s complicated” opció jellemezné a leginkább. Sok munkáltató látja úgy, hogy képtelenség megtartani a fiatal alkalmazottakat, világmegváltó szándékaik vannak, de nem tudják megfogalmazni, mit akarnak pontosan. A Deloitte a megszokottnál kicsit később, de idén is elkészítette az Y generációt (1983-1994 között születetteket) célzó nemzetközi felmérését, hogy kicsit tovább oszlassa a ködöt a bumeráng-generáció körül. A felmérés idén először a lassan a munkaerőpiacra belépő Z generáció (az 1995-ben és azután született fiatalok) véleményét is megkérdezte. 

A 2018-as kérdőívet 10 500 Y és 1 800 Z generációs töltötte ki. Előbbiek 36 országból kerültek ki, 78 százalékuknak alapfokú, 22 százalékuknak magasabb minősítésű diplomája van. A válaszolók teljes munkaidőben dolgoznak, jellemzően a magánszektorban (83 százalék).


A kutatás az elmúlt évekhez hasonlóan erős kérdéssel nyit: arra kíváncsi, az Y-ok szerint mi a vállalatok fő motivációja, mennyire viselkednek etikusan. Az elmúlt két évben a válaszok egyre optimistább hangnemet ütöttek meg, 2018-ban viszont megfordult a tendencia. A mostani felmérésben a válaszolók kevesebb mint fele, 48 százaléka vélte úgy, hogy a vállalatok etikus módon működnek, szemben a tavalyi 65 százalékkal.

A hirtelen beállt pesszimizmusra van magyarázat.

Az elmúlt hat év felméréseiből egyértelműen kirajzolódik, hogy az Y generáció többet vár a vállalatoktól pusztán annál, hogy pénzügyileg jól teljesítsenek.

Úgy gondolják, a vállalatoknak egyéb célokat is zászlajaikra kell tűzniük, például legyenek pozitív hatással a környezetükre, legyenek innovatívak, befogadóak és sokszínűek, és teremtsenek munkahelyeket és karrierlehetőségeket. A legújabb felmérésben a vállalatok valószínűleg azért szerepeltek le ennyire, mert a fiatalok nem látják úgy, hogy a cégek odafigyelnének elvárásaikra.

Az álmok és a valóság közötti szakadékot jól összefoglalja a következő ábra. A válaszolók 51 százaléka szerint a munkahelyén a profit termelése elsődleges, miközben 24 százalékuk gondolja azt, hogy ez a fő prioritás. Ezzel szemben 43 százalékuk hangsúlyozza a munkahelyteremtés fontosságát, 39 százalékuk pedig a társadalmi hasznosságot (oktatás, informálás, az egészséges életmód népszerűsítése).

Pedig a vállalatvezetőkben lenne potenciál. A kérdőív rákérdezett, kik azok a szereplők, akik az Y-ok szerint pozitív hatással lehetnek a világra. A vallási vezetők és a politikusok elég rosszul teljesítettek, szemben a vállalatok, NGO-k és non-profitok vezetőivel.

Az, hogy ekkora az eltérés az Y-ok elvárásai és a valóság között, nem marad következmények nélkül. A válaszolók 43 százaléka nem tervez két évnél tovább maradni a jelenlegi munkahelyén, mindössze 28 százalékuk tartja valószínűnek, hogy öt éven túl is marad. A hűséget több dolog is befolyásolja, például az, hogy mennyire profitorientált egy munkahely. Összesen az Y-ok 51 százaléka mondta, hogy a szervezet, ahol dolgozik, elsősorban profitra törekszik; azoknál, akik 2 éven belül lelépnének, ugyanez az arány már 57 százalék, azok közül viszont, akik öt évnél tovább is maradnának, csak 42 százalék gondolja, hogy munkahelyének elsősorban a profit számít.

De akkor mégis mit akar az Y generáció?

Az Y-ok gyakran megkapják azt a kritikát, hogy azt se tudják, mit akarnak, a Deloitte felmérése viszont konkrét példákat hoz arra, mit várnak el egy jó munkahelytől. A listát a pénzügyi megbecsülés vezeti, ezután a pozitív vállalati kultúra, a rugalmasság és a folyamatos tanulási lehetőségek állnak.

Első ránézésre kétszínűnek tűnhet, hogy a fiatalok annak ellenére akarnak jó fizetést, hogy nem szeretik, ha egy cég csak és kizárólag a profitmaximalizálást tartja szem előtt.

Az Y-ok nem naivak: tudják, hogy a profit elengedhetetlen, de szeretnék azt is, ha a munkahelyük megbecsülné őket, ha munkájukért cserébe nemcsak a szervezet „jóléte”, hanem ezzel együtt a sajátjuk is növekedne.

A kutatás eredménye cáfolja azt is, hogy a Z generáció, azaz az 1995 utániak csak a pénzre hajtanának: az ő esetükben csupán 51 százalék mondta, hogy elsősorban a pénzügyi megbecsülés számít neki, viszont még az Y-okhoz képest is fontosabb számukra a vállalati kultúra (57 százalék).

Abban, hogy ki mennyire szívesen marad a munkahelyén, szerepe van a szervezeti sokszínűségnek is: azok, akik olyan munkahelyen dolgoznak, ahol sokféle nemű, etnikumú, életkorú emberek dolgoznak, sokkal szívesebben maradnak hosszabb távon, azok, akiknek a munkahelyén ez a sokszínűség nincs meg (69, illetve 27 százalék).

Nem újdonság, hogy a fiatal munkaerő megtartása szempontjából elengedhetetlen a rugalmasság: 55 százaléka azoknak, akik szívesen maradnának a jelenlegi munkahelyükön öt évnél tovább, rugalmasabb körülmények között dolgozik, mint három éve, akik viszont két éven belül váltanának, ez az arány csupán 35 százalék volt.

A röghöz és fix munkaidőhöz kötött dolgozóknak csupán 17 százaléka tudja elképzelni, hogy öt évnél tovább marad.

Persze nem mindenkinek adatik meg azonnal a távmunka, a home office és a rugalmas munkaidő lehetősége: a vezető beosztású Y-ok 69 százaléka kap szabadságot ebben a kérdésben, junior és midlevel szinten ugyanez 36 és 40 százalék.

A fiatalok a fusizástól sem riadnak vissza, elsősorban a rugalmasságot keresik ebben is. Azok, akik két éven belül új munkahelyre mennének, 62 százalék jó alternatívának tartja a gig economyt (hakni gazdaságot), azaz azt, hogy projektalapon végezzen munkát. A rugalmas körülményeken túl a gig economy vonzalma több tényezőből tevődik össze, fontos az „magam ura lehetek” érzés és a magasabb fizetés is.

Az Y-oknak és a Z-knek fontos az, hogy a munkahelyük oktató szerepet is ellásson, ezért a felmérés megnézte azt is, hol, hogyan tanulnak szívesen. Azoknak, akik hosszabb távra terveznek jelenlegi munkahelyükkel, 73 százaléka gondolja azt, hogy a szervezete fontosnak tartja a folyamatos oktatást és képzést. A munkahelyen történő tanulásban körülbelül ugyanannyian (82 százalék) hisznek, mint az önfejlesztésben (81 százalék), de a formális képzések és az egyetemi tanulmányok is meglepően jól szerepeltek (79, illetve 75 százalék).

A soft skillek fejlesztésében viszont még mindig van hova fejlődniük a munkáltatóknak, a top5-be ezek a készségek kerültek.

 

Korábbi cikkeink és interjúink a témában:

Elmaszatolt generációk: a mítosz, amivel ideje lenne leszámolnunk

Én is elmehetnék egy multihoz több pénzért, de nem akarok – interjú a munka jövőjéről

Hol vagytok, Y-generációs vállalkozók?

Olvasd el Legyél jobb rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő