A világ új ura, a drogériabáró és Polgár Judit

Öt év után először amerikai címlappal jelentkezik a magyar Forbes. Még egy újítás: 11 pontba szedtem mit találtok az ehavi magazinban.   1. Szamosi Zsófi színésznő, az Oscar-díjas Mindenki főszereplője, és […]

Bővebben

Hol vagytok, Y-generációs vállalkozók?

Az 1965 és 80 között született X generáció rendületlenül őrzi vezető szerepét a magyar vállalkozások körében, gyakorlatilag 20 éve cipelik a vállukon a cégvilágot – derül ki az Opten és az Emocionális Marketing Kft. közös kutatásából. Ez a másik oldalon azt jelenti, hogy az egyébként nyitottnak, innovatívnak és kreatívnak leírt Y generáció vállalkozó kedve mégsem olyan jelentős, mint ami ezekből a tulajdonságokból adódna.

Generációs alapon vizsgálta meg a magyar lakosság vállalkozási kedvét az Opten Céginformációs szolgáltató és a generációs szemléletű fluktuáció menedzsmenttel, piackutatással és marketing tanácsadással foglalkozó Emocionális Marketing Kft. Az eredmények némiképp meglepők, mert azt mutatják, hogy fájóan hiányoznak a fiatal cégalapítók magyar gazdaságból.
A magyar vállalkozások 54 százalékát az X generációhoz tarozó, ma 38-53 éves korosztály alapította – derül ki az elemzésből, amely 10 évente 1997-ben, 2007-ben és 2017-ben alapított cégeknél vizsgálta meg az alapítók életkor szerinti összetételét.

„Az nem meglepő, hogy az X-esek által alapított cégek adják a vállalkozások zömét, hiszen ők a rendszerváltás után képesítést szerző generáció, amely fiatalon élhetett a cégalapítás lehetőségével”

– mondja Perics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. A meglepő inkább az, hogy még 2017-ben is ők alapították a 34000 új cég több mint felét, az összes többin osztoznak a náluk idősebbek és fiatalabbak.

Az X-esek vállalkozó kedve már az 1997-es adatokon is remekül látszik, pedig ennek a generációnak a tagjai akkor legfeljebb 32 évesek voltak, mégis az akkor alapított társas vállalkozások 45 százalékát már ők jegyezték be. Vállalkozói kedvük azóta is töretlen, a  2007-ben alapított cégek 52 százalékát, a 2017-ben alapítottak 51 százalékát is ők jegyezték be – mondja Pertics Richárd. Holott közben felnőtt, és teljes egészben vállalkozói korba lépett egy új generáció, az y-ososk, akik 2017-ben a cégek 31 százalékát hozták létre, azaz sokkal kevesebbet, mint a maguk idejében az X-esekek.

Mindez azért meglepő, mert a generáció kutatás az X-eseket, mint bizonytalan generációt írják le, ezzel szemben az Y-osokat sokkal inkább önjáró, magabiztos és egocentrikus jegyekkel illetik – mondja Steigervald Krisztián, az EM igazgatója. Az X-esek voltak az első gyerekkorukban korán magukra hagyott generáció, a „kulcsos gyerekek”, akiknek mindkét szülője dolgozott. Korán kerültek bölcsődébe, sokat lógtak együtt szülői felügyelet nélkül, és ez egy alapvető bizonytalansági tényezőt épített a személyiségükbe, amit felnőttként maximalizmussal igyekeztek kompenzálni.

Ez a maximalizmus megnyilvánul az X-esek munkahelyi teljesítményében is, ők azok, akik képesek reggeltől estig húzni az igát, lojálisak a cégükhöz, vagy csak nehezen váltanak, de mindenesetre tény, hogy jellemzően sok időt töltenek egy munkahelyen, szeretik a kiszámíthatóságot, és nagyon sok változást éltek már meg az életük során.

Ezek pedig nem kifejezetten a vállalkozói létet megalapozó tulajdonságok.

Éppen ezért a kutatók úgy vélik, nem az X-esek magas cégalapítási hajlandóság érhető tetten az adatokban, hanem az Y-osok gyenge vállalkozási kedve. És ez némiképp meglepő, mert a generáció kutató szerint az Y-osok világlátása sokkal inkább kedvez az önálló vállalkozásnak, mint az X-eseké. „Az Y-osok a világra nyitottak, a változásban a lehetőséget látó generáció, amelynek szkilljei, kreativitása, nyelvtudása, digitális képességei sokkal inkább kedveznek a mai értelemben vett vállalkozás vezetésnek, mint az idősebbeké – mondja Steigervald Krisztián.

Hogy mennyire keveset, azt jól mutatja, hogy ha az X-esek fiatalkori cégalapítási hajlandóságát kivetítjük az Y-osokra, akkor ma már az általuk alapított cégeknek legalább 30 százalékot kellene képviselniük a 700 ezer magyar társas vállalkozásból, ehhez képest mindössze 13 százaléknál tartanak – derül ki az elemzésből. A generációk eltérő létszáma semmiképpen nem magyarázza ezt a jelenséget, hiszen az X-esek 2,2 millióan, az Y-osok 2,1 millióan vannak, ami nem számottevő különbség.

A cégalapítási kedv időről időre változik, a gazdaság állapota és a vállalkozási környezet függvényében – kezdi a lehetséges okok számbavételét Pertics Richárd. Szerinte azonban ezek a körülmények éppen az utóbbi 8 évben kedvezően alakultak, hiszen 2010 után az első Orbán-kormány számos vállalkozásbarát intézkedést vezetett be, például a társasági adó csökkentését és az újabb adózási formákat (Kata, Őstermelő). Azóta a gazdasági növekedés is visszatért, így minden adott ahhoz, hogy a fiatalok az önállóságot válasszák, ehhez képest mégsem ez a helyzet.

A kutatók szerint az egyik lehetséges ok az elvándorlás A külföldön dolgozó 650 ezer magyar állampolgár pontos korösszetétele nem ismert, de okkal feltételezhetjük, hogy több mint a felük Y-os. 400 ezer fővel számolva távollétük már elég erős magyarázó erővel bír, hiszen ez a generáció csaknem egyötöde, amivel korrigálva a 2017-es cégalapítási arányukat már 38 százalék feletti részarány jönne ki, ami talán már elég lenne vállalkozói társadalom elöregedésének megállításához.
„Ráadásul nyilvánvaló az is, hogy a külföldi munkavállalás lehetőségével leginkább azok élnek, akik versenyképes tudás birtokában vannak, és van elég önbizalmuk a nagy változások véghezvitelére, vagyis pont azok, akik generációjukon belül a leginkább alkalmasak lennének a vállalkozói létre” – mondja Steigervald Krisztián. Ha ez a hipotézis megállja a helyét, akkor sajnos ki kell jelenteni, hogy vállalkozói társadalom fokozatosan elöregedik, és egyre kevesebb lesz benne a modern cégvezetéshez nélkülözhetetlen ismeretanyag, legfőképp a digitális „tettrekészség”, ez pedig hosszabb távon a magyar gazdaság versenyképességének romlásához vezet.

Ami az X-esek továbbra is magas cégalapítási kedvét illeti, a kutatók szerint ennek egyik magyarázata lehet a 2008-as gazdasági válság, és az a keserű tapasztalat, hogy a nagyvállalatok a válság idején egyáltalán nem díjazták az X-esek lojalitását, a nagy leépítési hullámban nemhogy alul, de inkább felül voltak reprezentálva, a mindent átfogó költségcsökkentés jegyében ugyanis a cégek a jól terhelhető fiatalokat választották. „A csak magadra számíthatsz” érzése erősödött meg ezáltal az X-esekben, ezért mind többen szeretnének közülük a saját lábukra állni aktív pályaszakaszuk utolsó éveire” – mondja az EM igazgatója.

Az utóbbi időben egyre többet lehet olvasni arról, hogy a digitalizáció és a robotizáció munkahelyek tömegeit fogja megszüntetni, ami megint elbizonytalanítja az X-eseket, és keresik annak lehetőségét, hogy megelőzzék ezeket a nem kívánatos eseményeket. „Generációs fluktuációs tréningeket tartva egyre inkább azt látom, hogy a cégek nem aknázzák ki a náluk dolgozó X-esekben rejlő lehetőségeket.

A fiatal vezetők, lassúnak, régi tudásúnak, motiválatlannak tekintik őket, holott a generációs jegyeket elfogadva sokkal jobb teljesítményt tudnának nyújtani, mint amennyit most kihoznak belőlük. Ez az X-esekből a mellőzöttség érzését váltja ki, ezért is gondolkodnak mind többen azon, hogy olyan vállalkozást hozzanak létre, amely a nyugdíjig, sőt azon túl is normális megélhetést biztosít.


A külsős szerzők nem a Forbes munkatársai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontják

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő