Így is sokan vesznek Playstation 5-öt, de még többen vennének, ha nem volna járvány. Polcokon még mindig hiába keresed, pedig most jönnek ki rá az igazán nagy dobások. Van-e B-terve a Sonynak? Úgy tűnik, több is.
Nagyon meta! – mozis, streaming-, tech- és játékipari megmondások, mobilkijelzőt és nagy vásznat átívelő összefüggések (majdnem) minden héten.
2020. november 12-én (itthon 19-én) jelent meg többek közt Észak-Amerikában és Japánban az új generációs Sony-konzol, a Playstation 5. Már több mint 15 hónapja. Igen ám, de már a megjelenés előtti hónapokban is szép hosszú, rendre féléves előjegyzési listák jöttek össze az új gépre, boltok, szaküzletek polcaira felpakolva pedig igazából sosem láthattuk.
Kívülről fújjuk az okokat: koronavírus-járvány, csiphiány, nyerészkedők, miegymás.
Már-már mintha bele is törődtünk volna az új világrendbe, ez ugyanis a forgatókönyv minden nagyobb üzletláncnál, videójáték-üzletben vagy webshopon:
- ahol lehet, online előjegyzünk – mostanság csomagok vannak, plusz játékkal, két kontrollerrel;
- várunk pár hetet, inkább hónapot;
- és egyszer valamikor jelentkezik az üzlet, hogy sorra kerültünk és hogy kell-e még a gép.
Esetleg rápakolhatunk még pár tízezret a (géptípustól függően) 150 és 185 ezres fogyasztói árra, hogy áron felül, de legalább gyorsan túl legyünk az egészen vagy apróhirdetési oldalról, vagy egy nem túl korrekt viszonteladótól vásárolva.
Szóval a PS5 hiánycikk. Az online előrendeléseknél mintha minimálisan normalizálódott volna a helyzet, néha már elég csak pár hetet várni a készletpótlásokra. Csak hát távolról sem folyamatos az ellátás, hektikus ütemben érkeznek a boltokba a szállítmányok, néha százasával, néha… sehányasával, nem csak hazánkban.
Persze, a Microsoft-féle Xbox is hasonló problémákkal küzd, de ott már érezhető némi javulás. Mondjuk nem is ugyanabban a volumenben fogynak az ő gépeik, viszont a drágább és erősebb Series X konzol mellé piacra dobott, gyengébb, de olcsóbb Series S-ből azért most már szokott lenni készleten. Ha abból se lenne, nos, amúgy sem kell már feltétlen konzol az xboxozáshoz a felhőn, mobilkijelzőn keresztül elérhető ökoszisztéma miatt. Erre még visszatérünk.
Rekordév és csalódás egyszerre
Tehát a PS5. A konzol őrülten népszerű, eddig szép számban fogyott – már amennyire a körülmények engedték.
Még ennél is jobban fogyhatna, ha a Sony ki tudná elégíteni a hisztérikusan megugrott keresletet.
Merthogy a japán cég legutóbbi üzleti jelentése szerint az előző generációs PS4-hez viszonyítva rosszabbul fogy az új gép. Nem is akármennyivel: ugyanazt a megjelenés utáni időkeretet vizsgálva (2014 Q4 vs. 2021 Q4) PS4-ből 6,4 millió darabot szállítottak le, PS5-ből már csak 3,9 milliót.
Tegyük hozzá, a Sony videójátékos divíziója a gyártási problémák ellenére is rekord naptári évet tudhat magáénak közel 25 milliárd dollár bevétellel.
- Ahogy azt a játékipari trendek is diktálják, ennek ma már a kétharmadát teszik ki az egyre erősödő digitális játékeladások, online szolgáltatások, de leginkább a kiegészítők, mikrotranzakciók és DLC-k (downloadable content – letölthető tartalmak) utáni bevételek.
- Ráadásul a havi 111 millió aktív felhasználó csaknem fele a multiplayert, havi letölthető játékokat és más előnyöket biztosító Playstation Plus szolgáltatásért is fizet havidíjat. Itthon ennek a listaára havi 2700 forint.
Igen ám, de egy covidmentes világban biztosan több konzol találhatott volna gazdára.
Mostanra már házon belül is szerényebbre vették a jóslatokat a 2021-es (most márciusig tartó) pénzügyi évet illetően, az eredetileg becsült 14,8 millió leszállított PS5 helyett már csak 11,5 millió darabra számítanak.
2022 bombacímei
Pedig pont, hogy 2022 izmos éve lesz a PS5-nek, tele sokat halasztott, de nagyon is várt exkluzívokkal:
- február 18-án jelenik meg egy régóta várt folytatás, a meseszépnek ígérkező, robotdinós akció-kaland, a Horizon Forbidden West;
- rá nem sokkal, március elején jön a népszerű versenyszimulátor szintén nagyon régóta készülő új része, azaz a Gran Turismo 7;
- a kritikusi és közönségkedvenc, a széria korábbi részeit újragondoló God of War is folytatást kap idén, a God of War Ragnarököt;
- érkezik tavasszal a Forspoken című akció-szerepjáték, ez egyébként PC-re is megjelenik;
- és márciusban landol a Ghostwire: Tokyo is, egyéves PS5-konzolexkluzivitással és PC-s megjelenéssel. Készítői amúgy már a Microsoft tulajdonába tartoznak, de Xboxra egyelőre nem jelenik meg a játék, tiszteletben tartva ezzel a Zenimax felvásárlása előtt köttetett megállapodásokat.
A Horizon-Gran Turismo-God of War hármasa keresztgenerációs címek, azaz PS4 konzolokra is jönnek. A Sony már korábban leszögezte, hogy nem engedi el egyhamar az előző generáció kezét, jelen körülmények között ezt meg se tehetné.
Most, hogy már láttunk ízelítőket a Horizon- vagy a Gran Turismo-folytatás játékmenetéből egyaránt, szerencsére nem veti vissza a két hardveren való gondolkodás a PS5-ös látványt és teljesítményt. Az előző generáción is jól fognak futni a játékok, új gépeken meg pláne.
Rövid távon…
Szóval játékok tekintetében igen erős év elé néz a Sony. A japán cég emiatt továbbra is bizakodó a 2022-es pénzügyi évet tekintve:
a cég a 2023 márciusával záruló egyéves időszakban változatlanul 22,6 millió darab PS5-öt szeretne legalább eladni. Ennyit még csak az első Playstationből tudtak egyetlen pénzügyi év alatt elpasszolni, azt is jó régen, 1998-ban.
Ez mind szép és jó, de még a cég is úgy fogalmaz a szűnni nem akaró csiphiányról és logisztikai fejetlenségről, hogy „továbbra is kihatással lesz a PS5 gyártására”, és emiatt most „a következő pénzügyi év második feléig különösen nehéz előrelátni”. A Sony nemrég állítólag megemelte a PS4 éves gyártási mennyiségét – de nem biztos, hogy az a plusz egymillió darab előző generációs gép fogja hosszú távon orvosolni a problémát.
Szóval elég faramuci egy helyzet: egyre csak jönnek a sikervárományos címek, viszont a konzolosok még mindig nem tudnak csak úgy, játszi könnyedséggel becsatlakozni az új generációba.
Hosszú távon…
Közben mintha már a Sonynál is egy szebb jövőn iparkodnának, ahol már nem biztos, hogy a konzolon vagy az exkluzív játékokon lenne a hangsúly, hiába ezek hozták meg anno a PS4 sikerét is.
- Egyre több exkluzív címet tesznek multiplatformmá, avagy portolnak át PC-re: eddig olyan címeket vettek kezelésbe, mint a Horizon Zero Dawn, a Death Stranding, a God of War vagy a Days Gone.
- Állítólag dolgoznak már a konkurencia előfizetéses játéktárához, az Xbox Game Passhez hasonló szolgáltatáson is, munkacíme Spartacus. Elvileg egyesítheti a most elérhető online szolgáltatásokat, a Playstation Plust a játékstreamelésre alkalmas Playstation Now-val. Ha a más kijelzőkön keresztüli felhőszolgáltatásokra ugyanúgy ráfekszenek, mint a Microsoftnál, az szintén továbbtágíthatja a platform igencsak zárt univerzumát.
- Komoly változásokat hozhat a Bungie két hete bejelentett felvásárlása is: a 3,6 milliárd dolláros adásvétel keretein belül a Destiny-játékok fejlesztő-kiadójának a jövőben nem kizárólag PS-re kell majd dolgoznia, továbbra is arra a platformra fejlesztenek, amelyiken kedvük van.
A Sony még reméli is, hogy így hosszú távon más platformokra is eljuthatnak, valamint folyamatosan bővülő, szolgáltatás alapú játékokat is piacra dobhatnak a műfajban jártas Bungie szakértelme és eszközparkja révén. A 2026. márciusi pénzügyi év végére a cég több mint 10 ilyen úgynevezett live service játékot szeretne kitermelni – ott pedig aztán elszórhat az egyszeri gémer egy rakás pénzmagot mindenféle extrákra.
Ami biztos: a Sony sosem fog lemondani nagy költségvetésű, konzolexkluzív játékairól, Pókembertől kezdve a Last of Uson át a Gran Turismóig ez bizony az ő kis aranybányája.
Viszont talán pont a felhő, a live service meg a multiplatform játékok mutathatnak majd kiutat a csipválságból, pótolva ezzel a covid okozta veszteségeiket is. Végül is néha mindenkire ráfér némi frissülés – meg még pár milliárd dollárnyi plusz.
Borítókép: Altairayon // Pixabay