Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

chiphiány

Chiphiánytól szenved a világ, de hogy jutottunk idáig, és mikor jöhet az enyhülés? Kik nyertek ezen az egészen?

Nincs elég PlayStation és iPhone, leálltak az autógyárak, hiánycikk a laptop és még rengeteg más elektronikai eszköz. Mindennek hátterében pedig a világgazdaságot sújtó globális chiphiány áll, ami egész ágazatokat bénít meg, és brutálisan felhajtja az árakat. Ez a probléma pedig nem fog megoldódni egyik napról a másikra.

Chiphiány és annak okai

Chipek… szilíciumlapon nyugvó apró, integrált áramkörök, amelyek nélkül nem működnek a modern telekommunikációs, IT, szórakoztatóelektronikai vagy háztartási gép-eszközök.

Nélkülük nincs járműgyártás, közlekedés, logisztika, olyan láthatatlan komponensek, amelyek az élet minden területén megkerülhetetlenné válnak lassan.

Mint annyi más dolog, a fontosságuk csak akkor tűnik fel, ha valami gond akad velük, most pedig pontosan egy ilyen korszakot élünk. Nem is a működésükkel van probléma, hanem a létezésükkel, pontosabban a nem-létezésükkel. A chiphiány egyre súlyosabb méreteket ölt, és bár lehet, hogy a külvilág számára nem így tűnik, ez nem egy új keletű, példátlan probléma az emberiség történetében.

chiphiány

Sőt, némiképp ironikus módon pont a korábbi hasonló események vezettek a mostani válság kialakulásához. Az elmúlt évtizedekben átlagosan négy-öt évente megfigyelhető ciklikusság figyelhető meg, amelynek során először hiány lép fel ezekből az alkatrészekből, mire a gyártók új üzemeket, gyártósorokat hoznak létre, hogy képesek legyenek kielégíteni a keresletet. Ennek hatására túltermelés következik be, ami lenyomja az árakat, és arra kényszeríti az alkatrészek előállításáért felelős piaci résztvevőket, hogy visszavegyenek a tempóból.

Mindez egyszerűen hangzik, de a valóságban azért nem annyira az, már csak azért sem, mert ha egy gyártósort beindítanak, annak legalább 6 hónapon keresztül teljes kapacitással kell üzemelnie ahhoz, hogy ne legyen veszteséges a működése. Ráadásul értelemszerűen előre kell gondoskodni a nyersanyagokról, szervezni a logisztikát, a raktározást, tehát nem lehet egyik napról a másikra leállítani és újraindítani ezeket a folyamatokat.

Emiatt a piaci szereplők számára létfontosságú, hogy óriási pontossággal belőjék a várható keresletet, hiszen ha elszámolják magukat, akkor a felesleges készleteiktől csak nyomott áron, veszteséggel tudnak megszabadulni.

Az iparági résztvevők ebből fakadóan rengeteg energiát fordítanak az előrejelzésekre, és a dolog az elmúlt hét-nyolc évben egészen jól is működött. Egészen pontosan 2020 elejéig, aztán jött a COVID, és (itt is) megváltoztatott mindent.

Megváltozó fogyasztói szokások

A világ legtöbb részén a járvány miatt rengetegen kényszerültek arra, hogy otthonukból dolgozzanak, illetve a hagyományos szórakozási formák helyett a telefonhoz, tévéhez, számítógéphez és játékkonzolhoz fordultak. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az elektronikai eszközök iránti érdeklődés, ami értelemszerűen azt is jelentette, hogy hirtelen a chipekből is a vártnál többre lett szükség.

chiphiány
Jelentősen megnőtt az igény a lapkák iránt

És itt visszakanyarodhatunk a már említett előrejelzésekhez, amelyek eredetileg csökkenő kereslettel, mintegy 5-10 százalékos visszaeséssel számoltak erre az időszakra.

Emiatt a gyártók nem arra készültek, hogy több chipre lesz szükség, hanem éppen, hogy kevesebbre.

Ennek megfelelően határozták meg a gyártói kapacitást, így ha egyébként semmi más probléma nem lépett volna fel, akkor is chiphiánnyal kellene számolni.

Kényszerű leállások

A jelenlegi chiphiány másik fő oka, hogy a járványügyi korlátozások miatt hosszabb-rövidebb időre az összes chipgyárat le kellett állítani. Akadtak olyan üzemek, például a gigantikus shanghaji ipari parkban, amelyek fél éven keresztül zárva tartottak. Ez már önmagában elég lett volna egy komolyabb ellátási krízis kialakulásához.

Beszállítói problémák

A korlátozások nemcsak a konkrét gyártókat, hanem a beszállítókat is érintették. Egy mai modern lapka akár 10 különféle összetevőt is tartalmazhat, amelyeket, vagy az amelyekhez szükséges anyagokat általában külső partnerektől szerzik be.

chiphiány
Nincs elég komponens

Az elmúlt durván két év során többször is előfordult, hogy azért szünetelt vagy működött csökkentett kapacitással egy chipgyártó üzem, mert valamely összetevő nem állt rendelkezésre.

Szállítási gondok

Arra is akadt példa, hogy a járvánnyal kapcsolatos lezárások miatt a meglévő komponens egyszerűen nem jutott el a gyárba, vagy hogy onnan nem jutott ki a chip a partnerhez. A legextrémebb, a chipellátást érintő szállítással kapcsolatos probléma egyébként nem is a vírushoz köthető, hanem a Szuezi-csatorna méretéhez. 2021 márciusában az Ever Given teherszállító hajó egy hétre blokkolta a világ legforgalmasabb kereskedelmi útvonalát.

chip gondok
A szállítási nehézségek gondokat okoznak az ellátási láncban

Ennek következtében már előre lekötött kapacitást kellett törölni, átfoglalni, ami nem ment minden esetben zökkenőmentesen, és ennek következtében egyes chipszállítmányok heteket késtek.

Felhalmozás

Egyes piaci szereplők tartva attól, hogy későbbiekben még drámaibbá válik a helyzet, és emiatt tovább nő a chipek ára, elkezdtek tartalékolni. Azaz szorgos hörcsögként gyűjtögetik az ilyen alkatrészeket, és nem zavarja őket, hogy konkurenseik vagy más iparágak szereplői a hiány miatt a sír szélén táncolnak. Erre az egyik legnagyobb chipgyártó, a TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) elnöke hívta fel a figyelmet. Mark Liu ugyanis arról számolt be, hogy a vizsgálataik kiderítették, hogy több lapka hagyja el az üzemeiket, mint amennyi a kész termékekbe kerül.

Azaz az ellátási lánc valamely pontján felhalmozás történik.

A probléma megoldása érdekében úgy határozott a konszern, hogy alaposabb nyomozásba kezd, a beérkezett információk elemzése után pedig radikális döntést hoztak: A gyártókapacitást átcsoportosítják azon partnereik részére, akiknek a meglátásuk szerint erre valóban szükségük van.

tsmc2
A TSMC kemény döntést hozott

Azoktól pedig megvonják, akik a vizsgálatok értelmében csak ülnek a készleteken. Ez a döntés értelemszerűen nem volt túlságosan népszerű bizonyos körökben, de TSMC jelenleg van olyan pozícióban, ahogy akár erővel is átverjen egy ilyen unortodox húzást.

Váratlan katasztrófák

Olybá tűnik, mintha a szektort valami általános átok sújtaná, ugyanis rövid idő alatt három szokatlan katasztrófa is történt. 2020 novemberében kigyulladt a japán Asahi Kasei (AKC) cég Nobeoka városában található chipgyártó üzeme, ahol három napig tomboltak a lángok. Az Asahi Kasei szórakoztatóelektronikai eszközökbe gyárt komponenseket, a baleset pedig komoly fennakadást okozott ebben az ágazatban.

AKM tűz
Az Asahi Kasei üzemében tűz ütött ki

ami miatt napokig szünetelt a termelés. Durván két múlva pedig az üzemben tűz ütött ki, ez a baleset több, mint egy hónapig okozott kényszerű leállást, ami szintén nagyon súlyos következményekkel járt, hiszen ez a holding szállítja az autóiparban használt mikrochipek közel 30 százalékát.

Vesztesek

Nincs is nagyon olyan terület, amely ne szenvedné meg a chipkrízist. Ez ugyanúgy érinti a filléres IoT érzékelők piacát, mint a csúcskategóriás videokártyák, okostelefonok vagy luxusautók szegmensét. A nagy gyártók sincsenek biztonságban, hiszen a Sony például képtelen elég PlayStation 5 konzolt gyártani, az AMD csak széttárja a kezét, mikor az új Ryzen processzorok kerülnek szóba, a Mercedes és a Suzuki pedig hazánkban is hosszú időre leállította a termelést kényszerűségből.

ps5 - chip
Nincs elég PlayStation 5

És persze nem feledkezhetünk meg a végfelhasználókról, azaz magunkról sem, hiszen a hiány felnyomja az árakat, és többek között ez az oka annak, hogy egy ugyanolyan kategóriájú laptopért akár 30 százalékkal többet kell letenni az asztalra, mint egy- másfél évvel korábban.

Nyertesek

A chipgyártók csapágyasra járatják az üzemeiket egy pillanatnyi üresjárat nélkül, és lubickolnak a megrendelésekben. A már említett TSMC részvényeinek értéke 2020 óta 72 százalékkal nőtt,

a vállalat 2021 nyarán pedig arról számolt be, hogy egy év alatt 25 százalékkal tudta növelni a bevételeit, és semmi nem utal a trendek radikális változására.

A nyertesek közé tartoznak a szállítással foglalkozó vállalatok, amelyek között akadnak olyanok, amelyek tízszeresére növelték az áraikat 2 év alatt, és még így is van, aki igénybe veszi a szolgáltatásaikat. Az új autók gyártása is megszenvedi az alkatrészhiányt, emiatt egyre többen fordulnak a használt autók irányába. A JóAutók.hu arról számolt be, hogy 2021 októberében például 25 százalékkal több ilyen jármű talált gazdára, mint egy évvel korábban. Még úgy is, hogy akadnak olyan kategóriák, ahol az árak 20 százalékkal nőttek.

Végre vége?

Akkora üzlet a kis lapkák gyártása, hogy több iparági szereplő is jelentős beruházások mellett döntött, amivel növelhetik az előállított alkatrészek számát. A Toshiba félvezető részlege például 540 milliárdot fordít a közeljövőben erre a célra, és mellettük többek között a TSMC, illetve a Samsung is arról számolt be, hogy új sorok vagy konkrét üzemek megnyitását tervezi, ami nyilván jelentős költségekkel jár.

intel chip

Viszont ez nem fog egyik napról a másikra kézzelfogható eredményekkel járni.

Az elemzők szerint legalábbis egy darabig még semmi jóra nem számíthatunk, és a chiphiány csak 2023 környékére enyhülhet.

Addig együtt kell élnünk ennek összes negatív hozadékával, de hogy utána mi lesz, az jó kérdés. Lehet, hogy két év múlva úszni fogun chipekben, ám elnézve a trendeket, azaz azt, hogy már a függönyök, virágcserepek és szemeteskukák is okosak, és távolról vezérelhetővé válnak, nem úgy tűnik, mintha túltermelési válságtól kellene tartani ezen a fronton.

Oszd meg!