Zsinórban a harmadik Pixar-filmet költöztetik a Disney+-ra. Mozi kontra streaming, üzlet kontra művészet, sokadik menet.
A múlt héten jelentette be a Disney, hogy abban a több mint 60 országban, ahol a Disney+ streamingszolgáltatásuk elérhető (köztük természetesen a kiemelt mozis piacon, az USA-ban is), mozik helyett kizárólag ott fogja debütáltatni a Pirula panda című animációs filmjét. Ennek alkotója a patinás stúdió, a Pixar, és ez már zsinórban a harmadik filmjük, ami a Disney+-piacokon ebben a bánásmódban részesül, ez előtt a Lelki ismeretekkel (Soul) és a Lucával történt meg ugyanez.
A Pirula panda amerikai premierdátuma március 11. (a magyar március 10., itthon moziban lesz látható a film), tehát durván két hónappal a premier előtt módosítottak a terveken. A Disney+ a korábbi ígéretek szerint idén nyáron érkezne meg a mi régiónkba, de pontos rajtdátum nincs.
„Szívás, de megértem”
Az Insider megszólaltatott néhány, a nevét fel nem vállaló Pixar-munkatársat az újfent kialakult helyzetről – és nem boldogok.
Egyikük biztosra állíthatja, hogy mindannyian „extrém csalódottak”, majd azzal folytatták: bíztak benne, hogy a Pirula panda lesz a nagy mozis visszatérésük, nagyon izgatottak is voltak emiatt, de végül sokként érte őket a rossz hír.
Egy másik kolléga, akit szintén megrázott a bejelentés, hozzátette: „Szívás, de megértem.” Célozva ezzel arra, hogy az omikronhullám kezdete óta kicsit megint újratervezésbe fogott Hollywood. Ha mozibemutatókat olyan őrületes elánnal most nem is halasztanak el a stúdiók, de sorra maradnak el a nagyobb események, fesztiválok, díjátadók. Megint egy másik munkatárs úgy fogalmazott: az omikronos esetek magas számát tekintve olyanról nem tud, aki e pillanatban rossz döntésnek tartaná a film Disney+-ra menekítését.
A hivatalos szinopszis szerint a Pirula panda főhőse az öntudatos, különc 13 éves lány, Mei Lee, aki ha bármikor is izgalomba jön – értsd, mindig – hatalmas vörös pandává puffad.
A járvány nagy vesztese – vagy mégsem?
A koronavírus-járvány óta a moziipar egyik talán legnagyobb áldozata a családi és animációs filmek műfaja. Kezdődött ez azzal, amikor a fiatalabb korosztályok olthatósága még kérdéses volt, közben pedig az eleve erősödő otthoni tartalomfogyasztási trendek is csak még inkább felfutottak a pandémia hatására, mondván ugye, hogy mennyivel könnyebb letenni a gyereket az otthoni kijelző elé.
Nem véletlen, hogy például az Amazon is lecsapott a Hotel Transylvania franchise új felvonására, nem is kevés pénzért, hogy azt a Prime Video streamingszolgáltatáson mutassa be, vagy hogy a Universal az eredeti dátumhoz képest összesen már két évvel csúsztatta odébb a sikervárományos Minyonok: Gru színre lép premierjét a minél nagyobb bevétel reményében. Sőt, a saját médiabirodalmukat építgető exdisney-sek is nem kevesebb mint 3 milliárd dollárt pengettek ki a gyermeknótás szenzációért, a Cocomelonért.
Mindeközben a mozis jegypénztárakban ennél sokkal nyögvenyelősebben futnak most a családi filmek. Igaz, tavaly év végén az Encanto vagy az Énekelj! 2. (Sing 2) kicsit már nagyobbat domborított, de még mindig nem az igazi.
A Pixar esete viszont ennél kicsit árnyaltabb. A Disney 1995, azaz a Toy Story – Játékháború óta forgalmazza a filmjeiket. Egy kisebb perpatvar után 2006-ban jelentették be, hogy az óriáscég 7,4 milliárd dollárért kebelezi be a hangos kritikai és közönségsikereket arató stúdiót. (Részletesebben itt írtunk erről a sztoriról.)
A Pixar filmjei közel 14,7 milliárd dollárt hoztak összesen a mozikban világszerte, emellett a stúdió 18 Oscart vitt haza. Kijelenthető, hogy a Pixar azon kevés alkotóműhely egyike, akik úgy szállítják a kasszasikereket, hogy franchise-aikon túl művészeti értelemben is konstans teljesítményt hoznak. Házon belül szokás náluk, hogy ha valaki végigmássza a ranglétrát, úgy nagynevű alkotóik mellé verekedve magát akár a saját ötletét is egész estés moziként valósíthassa meg. Történetesen a Pirula panda létrejötte is egy hasonló történet, Domee Shi író-rendező ezelőtt egy Oscar-díjat érő rövidfilmet, a Baót vezényelte le.
A nagy múltú stúdió kiszorul a mozikból?
Jogos lehet a kérdés:
járvány ide, üzleti érdekek oda, nem lehangoló-e egy ilyen impozáns múltú stúdiónak, ha nagy vászonra álmodott műveiket hirtelen otthoni kijelzőkre száműzik gazdáik?
Nos, a Pixarból nem először adnak hangot elégedetlenségüknek. Tavaly áprilisban szintén az Insider írta meg, hogy még a stúdió kreatív vezetőjét, a többszörös Oscar-díjas Pete Doctert is frusztrálja a helyzet, ami ennél ellentmondásosabb nem is lehetne. Merthogy míg a mozikban nem, a Disney saját bevallása szerint streamingen nemcsak hogy zabálják az exkluzív Pixar-filmeket, de azok nagyon szépen tornázzák fel az előfizetői számokat is.
Márpedig a streamingháború korát éljük: a saját szolgáltatóval rendelkező stúdiók, vállalatok eszméletlen pénzeket költenek tartalomgyártásra, hogy legyen mit szolgáltatniuk éhes és egyre gyarapodó táboruknak (kicsit alábbhagyott a lendület, de két év alatti 118 millió előfizetővel nincs ok a szégyenkezésre). Ráadásul a Disney egységei, a Lucasfilm és a Marvel Studios mozifilmeket idéző büdzséből (százmillió dolláros nagyságrendből) forgatja Star Wars- és szuperhőssorozatait, és az anyacég is úgy szervezte át durván másfél éve saját működését, hogy immáron nyíltan a streamingre fókuszálnak.
„Ez nem a minőségről szól, hanem hogy okosan lépjenek” – ezt Jeff Bock mozis elemző nyilatkozta a Varietynek. „Hogy ezt zsinórban három filmmel is meghúzták, úgy hiszem, tényleg ez segít nekik.” Hozzátette: a piac még mindig túl instabil, emiatt továbbra is érdemes kísérletezni.
A végtelenbe és tovább?
Az tehát, hogy a Disney a tartalomszolgáltatásba át tud venni olyan, eredetileg moziba szánt alkotásokat is, mint amilyenek mondjuk a Pixar filmjei, és azt havidíjért cserébe kínálja a közönségnek (még csak azt a 30 dolláros különdíjat sem kérik el érte, amit 2020 óta pár olyan filmért igen, amit egy napon mutattak be moziban és streamingen), mindkét félnek csábító lehet, nemde? Persze, azoknak a művészeknek viszont már kevésbé, akik akár hosszú évekig abban a tudatban dolgoznak, hogy moziba alkotnak, nem pedig tévé- vagy mobilkijelzőre.
Vízválasztó lehet a Pixar idei másik nagy bemutatója, a Toy Story világát kicsit továbbgondoló Lightyear. Ebben Buzz Lightyear, a csillagközi harcos kvázi eredettörténetét ismerhetjük meg, annak a pilótáét, aki aztán a korábbi filmekben megismert, irtó népszerű játékfigurát inspirálta. A film egyértelműen kiemelt bemutatója a Disney idei naptárának.
Ha úgy alakulna a járványhelyzet, vagy akár az anyacég streamingről szóló ambíciói, hogy a júniusi bemutató előtt végül a Lightyeart is átköltöztetik a mozivászonról, az már tényleg egyértelmű jele lenne egy vadiúj Pixar-korszaknak.
Borítókép: Max Cortez // Unsplash
